Hungarian Efforts to Mainstream Territorial Cohesion in Development Policy: Signs of Europeanisation of Domestic Spatial Planning

The paper analyses the Hungarian efforts towards the approach of territorial cohesion from a spatial planning perspective. Since 2009 territorial cohesion is not only a new legitimate priority of the EU policies, especially that of Cohesion Policy, but also an important impetus of European spatial planning and thus the key driving force of the Europeanisation process of domestic spatial planning of member states. Although Hungary, just like the other Eastern and Central European Member States, had not had a significant role for a long time before 2011 in the elaboration and discourse of territorial cohesion and European spatial planning, some of its related policy innovations had a pioneer character in the European scale. In 2011, Hungarian took a coordinator role in the preparation of the definitive strategic document of the European spatial planning and territorial cohesion, that is, the Territorial Agenda 2020 (TA2020). The paper collects and reviews the main Hungarian policy initiatives, which directly connect to notion of territorial cohesion in a European understanding of spatial planning and development. Early formation of legislative framework for the EU oriented regional development in the 1990s; the emerging approaches in national level spatial planning, spatial strategies, and the pioneer introduction of integrated urban development strategies and methodological innovations of development system to implement territorial cohesion are the main steps in this process. Several relevant Hungarian innovations emerged during or even before the explicit EU level discussion and political acceptance of territorial cohesion

Transforming regional position of Central-Eastern Europe in the economic space of the European Union with special reference to Hungary

In post socialist countries that now form the eastern member states of the European Union there was a general vision of the society from the early nineties to catch up to the developed West. The dream of reaching the level of western European economic development and living standards was the main driver for economic transition and EU integration. In spite of modest convergence, however, the difference between the West and the East has remained dominant until today, ten years after the EU accession, while the core—periphery duality is also an important economic-geographic dimension in the European single market. The changing relative position of these regions in economic terms and the interrelation between the East and West of the EU is in the focus of this paper. It addresses some specifics of regional economic development of this area and particularly of Hungary at both macroregional and regional levels paying attention to the economic crisis which started in 2007. In most of the eastern bloc, economic transition and EU integration were associated with several challenges and followed by imbalanced regional development as a result of the dominant role of the foreign direct investments in regional development, which led to the territorial concentration and increase of regional inequalities among regions within these countries

Demográfia - Gazdaság - Területi fejlődés. A Népesedési Kerekasztal 2014. november 11-én, Budapesten a Központi Statisztikai Hivatalban tartott jubileumi tudományos konferenciáján, elhangzott előadás összefoglalója

A kormányok Európa szerte keresik a megoldást mindinkább fenntarthatatlanná váló jóléti rendszereik megreformálására. Az államok a költségvetési kényszerek okán a hatékonyságot és a költségcsökkentés lehetőségeit keresik minden területen illetve ezzel szoros összefüggésben a gazdasági növekedés állami elősegítése is sokszor a legfontosabb politikai prioritássá vált. Manapság ezek a gazdasági kulcsszavak azok, amelyek mentén különböző kérdéskörökre fel lehet hívni nemcsak a döntéshozók, de az állampolgárok figyelmét is. Ma még kevéssé hangsúlyos, de valójában a népesedés, gyermekvállalás kérdése is számtalan gazdasági vonatkozást hordoz. Egyes szerzők pl. egyenesen úgy fogalmaznak, hogy a következő öt évtizedben az Európai Unióban számos gazdasági folyamat kifejezetten a demográfiai korstruktúra fényében fog alakulni. (Prskawetz-Fent-Bartner 2007). A népesedéssel, a gyermekvállalás ösztönzésével éppen ezért célszerű gazdasági megközelítésben foglalkozni. Az előadás megkísérelt rövid áttekintést adni a demográfia gazdasági növekedésre és az államháztartásra gyakorolt egyes hatásairól, majd kitért piacgazdaságunk gyermekvállalásra gyakorolt hatásaira, a családokban rejlő gazdasági potenciálra és arra, hogy a 2020-ig terjedő fejlesztési programozási időszakban miképpen sikerül az Európai Unió gazdaságfejlesztés támogatási forrásait jelen állás szerint mennyiben lehet demográfiai kérdések kezelésére fordítani

Integrierte Stadtentwicklung der Leipzig Charta in Ungarn: Evaluierung des sozialen Stadterneuerungsprogramms von Józsefváros in Budapest

Die Entwicklung der Stadt- oder Raumplanungspolitik in den Ländern Mittel- und Osteuropas (MOE), die später in den 2000er Jahren der Europäischen Union beigetreten sind, wurde in den letzten drei Jahrzehnten stark durch die Politik und die entsprechenden Leitlinien der Europäischen Union beeinflusst. Heute ist der Aufbruch zu einer integrierten Stadtentwicklung, wie sie in der Leipzig Charta und der Territorialen Agenda 2020 empfohlen wird, in den meisten dieser Länder weit verbreitet. In den letzten zehn Jahren sind integrierte Stadtentwicklungsstrategien in Ungarn zu einem für alle Städte verbindlichen Bestandteil des Planungssystems geworden, und in einigen Fällen kam die Anwendung integrierter Strategien in Pilotprojekten bereits in den späten 1990er Jahren zum Tragen

Rugalmas földrajz vagy instabilitás?

A területi tervezés téregységeinek változása, ezen belül a területi szintek módosulása és a kevésbé szabályozott, ún. „puha” terek megjelenése, általános európai trendnek tekinthető. A tanulmány az e téren tapasztalható európai dinamikákat összegzi a szakirodalom feldolgozásával, majd ennek fényében vizsgálja a területi tervezés hazai rendszerében e változásokat. Magyarországon e terek megsokszorozódását és kifejezetten gyors változásait tapasztaljuk az elmúlt évtizedekben. Míg Nyugat-Európában ezt a dinamikát leginkább az állam és a magánszféra szerepvállalásának átalakulásához kötik, addig Magyarországon a változások az EU politikákból és aktuális kormányzati törekvésekből következnek. A magyarországi tervezési terek gyakran szűkebb tematikára, ill. funkcióra jönnek létre és rövidebb életűek, ami hozzájárul a területi tervezés relatíve alacsony teljesítményéhez. A funkcionális várostérségek rendszerszerű együtt kezelésére még nem született ilye

Tervkészítéstől a governance-ig. A térbeli tervezés európai fogalma, jelentései és lehetséges hazai kapcsolódásai = From plan making to governance. European meanings of spatial planning and its possible relation to Hungarian planning

A kilencvenes évektől terjedt el a spatial planning átfogó, európai integrációs folyamatban fogant fogalma, amely térbeli tervezésként fordítható magyarra. A kétezres évek közepére a nyugat-európai tudományos diskurzusokban a különböző térdimenziójú (települési, regionális, közlekedési stb.) tervezési tevékenységek közös kifejezéseként a térbeli tervezés sokoldalúan vizsgált tudományos koncepcióvá is vált. A tanulmány a térbeli tervezés európai irodalmának eredményeit ismerteti, továbbá javaslatot tesz az európai és a magyar fogalmak összekapcsolására és a térbeli tervezés fogalmának hazai bevezetésére. Vizsgálatunk a térbeli tervezés fogalmának az európai irodalomban kettős, jól elkülönülő értelmezését azonosította. Ez egyrészt semleges ernyőfogalom, amely a különböző szintű, különböző eszközkészletű és szemléletű tervezési tevékenységeket egyaránt lefedi. Másrészt, szűkebb értelemben, a kilencvenes évektől az EU által motivált, posztmodern megközelítésű új tervezési és fejlesztési szemlélet jelölésére használják. Utóbbi szorosan kapcsolódik a területi governance koncepciójához, és fő jellemzője a stratégiai jelleg, a térbeli és a társadalmi-gazdasági tervezés összekapcsolása, az ágazati politikák összehangolása. Míg korábban a tervezés lényege a szabályozási környezet által definiált tervdokumentum előállítása volt, addig a governance korában ez folyamatos koordinációra és összehangolásra törekszik stratégiai irányítás keretében. A térbeli tervezés európai koncepciója eddig érdemben nem jelent meg a hazai tudományos diskurzusban és a gyakorlatban. A téralakítást célzó közpolitikák Magyarországon egymástól meglehetősen elkülönülnek, mindemellett beazonosíthatók azok a hazai területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési, vidékfejlesztési stb. tevékenységek, melyek összekapcsolásához hasznos fogalmi keretet kínál a térbeli tervezés koncepciója

Green Financial Perspectives - Proceeds of the Central European Scientific Conference on Green Finance and Sustainable Development, October 2020

This publication presents eleven selected articles in two thematic chapters. The chapter titled Institutions and Instruments is focused on the role of institutions, among them the central banks, as well as various financial instruments designed to pursue sustainability at the micro-level, such as corporate reporting on environmental, social and governance performance (ESG), the pricing of carbon, and performance of stock exchange listed shares etc.. The wealth perspective is presented as a framework that offers a comprehensive approach to the issue of sustainability. Articles in the second chapter provide climate and sustainability insights at the macro level in the regions of Central-Asia, the Middle-East and Europe