Observations on the quasispecies composition of three animal pathogenic RNA viruses

The quasispecies nature of three animal pathogenic RNA viruses of field origin was examined by testing variants of classical swine fever virus (CSFV) originating from geographically different areas, feline coronavirus (FCoV) detected from the same animal by successive sampling, and rabbit haemorrhagic disease virus (RHDV) originating from successive outbreaks in the same geographic area. Clinical samples were investigated using reverse transcriptase polymerase chain reaction (RT-PCR) and ensuing single strand conformational polymorphism (SSCP) assay. By the combination of these methods even subtle differences could be detected among the amplified fragments of the same virus species of different origin. FCoV proved to comprise the most and CSFV the less heterogeneous virus quasispecies. The results show that the combination of RT-PCR and SSCP provides novel and highly sensitive means for the characterisation of RNA viruses, with special regard to genome composition, evolution, features of pathogenicity and molecular epizootiology

New pig disease in Hungary: postweaning multisystemic wasting syndrome caused by circovirus (Short Communication)

Postweaning multisystemic wasting syndrome (PMWS), a new disease in Hungary, was recognized in a swine herd located in Southeast Hungary, during the early winter of 1999. The first clinical signs of paleness, anaemia, and leanness appeared immediately after weaning, at the age of 40-50 days. Pustules were frequently observed on the skin of the trunk, and signs of necrotic dermatitis were also visible. A syndrome of poor growth and wasting was characteristic of the affected pigs. A porcine circovirus (PCV), the suspected causative agent, was detected by polymerase chain reaction (PCR). Sequencing data and restriction endonuclease (RE) analysis of the PCR products suggested that the virus belonged to the PCV-II group where all the causative agents of PMWS are also grouped

Prevalence of bovine herpesvirus 1 (BHV-1) infection in Hungarian cattle herds

Hungarian cattle herds were surveyed for bovine herpesvirus 1 (BHV-1) infection by ELISA of milk and serum samples. In 1993, 75% of the large cattle herds (consisting of more than 50 cattle) and all small herds (small-scale producers' stocks), while in 1997 90% of the small herds were included in the survey. In the case of large herds, 79.3% of the herds and 64.1% of the samples tested were found to be positive. Of the small herds, 13.5% and 15.7% tested positive in 1993 and 1997, respectively. The majority of large herds were Holstein-Friesian dairy stocks. Small herds with an infection rate markedly exceeding the average were found in those counties where the small herds had been in close contact with the large-scale farms, or where new herds were established by using animals of uncontrolled infectious bovine rhinotracheitis (IBR) status originating from large farms. Attention is called to the importance of maintaining the IBR-free status of small herds that constitute one-third of the Hungarian cattle population

Studia Litteraria

Bitskey István: Előszó 5-6. Imre Mihály: A Querela Hungariae toposz retorikai gyökerei 7-22. Németh Béla: Az antik hadvezérjellemzés toposzai Oláh Miklós Athilájában 23-30. Szabadi István: Humanista toposzok Erdély földrajzi leírásaiban 31-42. Havas László: Az antik organikus történelem-felfogás elemei Nadányi Jánosnál 43-52. Lőkös István: Magyar történelmi toposzok a 16-17. századi horvát epikus költészetben 53-62. Amedeo Di Francesco: Toposz és formula a magyar históriás énekekben 63-72. Kecskeméti Gábor: Toposzok és exemplumok a história hasznairól a 17. században 73-90. Papp Andrea: „Példákbul faragott tükörök" (Utak és lehetőségek az exemplumkutatásban) 91-98. Bárczi Ildikó: Ars compilandi 99-116. Dömötör Ákos: A Gesta Romanorum történetei mint exemplumok 117-126. Tüskés Gábor: Az exemplumok használata és típusai Nádasi János műveiben 127-144. Gábor Csilla: Káldi György exemplumai 145-156. Győri L. János: Az exemplumok szerepe a 17. századi református prédikációinkban 157-170. S. Sárdi Margit: Két rabló, aki hűségével megmentette életét 171-194

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18-19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával. Az ebből a vállalkozásból létrejövő, átdolgozott és újrafogalmazott tanulmányok, textológiai és filológiai eredetükre építve, az értelmezés kereteit, műfaji határait kihasználva válnak egy történeti-poétikai szövegértemlezés hordozóivá, elmélyítve az irodalomtörténeti reflexió lehetőségeit. Az esettanulmányok, illetve a teoretikus és módszertani általánosításra is vállalkozó dolgozatok sokrétű, változatos képét rajzolják fel a textológia tudományterületének, s kijelölik a közeljövő számos feladatát is.Kecskeméti Gábor: Előszó - 7 A textológiai reflexió időszerűsége Szilágyi Márton: Textológia, filológia, értelmezés - 15 Debreczeni Attila: Kritikai kiadás papíron és képernyőn - 26 Teoretikus dilemmák a szerzői kritikai kiadásokban Bodrogi Ferenc Máté: Dologi hurok a szellemi műveleten: a szöveg mint nyomtatott termék. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra kiadástörténetéhez - 43 Czifra Mariann: A szöveg történeti feltárásának materiális feltételeiről - 57 Granasztói Olga: Kazinczy Ferenc, avagy Abafi Lajos Magyar Pantheonja. Egy új Kazinczy-kiadás előkészületei - 75 Orbán László: A szövegváltozatok öröme. Kapcsolatépítési stratégiák a Kazinczy-levelezésben - 93 S. Varga Pál: „…a keverék-mű a fejedre támad…”. Arany János 1860 és 1882 között keletkezett verseinek alapszövegéről - 116 Hajdu Péter: Szövegváltozat – novellaváltozat – műfajváltozat. A Mikszáth kritikai kiadás némely tapasztalatai - 136 Orosz Beáta: Csokonai költői életművének elektronikus kiadása. Problémák, tanulságok - 153 Kollektív szövegforrások kiadásának kérdései Labádi Gergely: A filológiai tudás formái - 173 Porkoláb Tibor: Szempontok a francia háborúk inszurrekciós költészetének textológiai és filológiai vizsgálatához - 191 Gábori Kovács József: A textológus felelőssége a Pesti Hirlap szerzőségi azonosításainak tapasztalatai alapján - 215 Steinmacher Kornélia: Élclapok a kiegyezés idejében (1865–1867) - 237 A nem szépirodalmi szövegek textológiai dilemmái Balogh Piroska: „Temptare volui possentne proferri in lucem”. Latin nyelvű esztétikai szövegek kiadásának fordításelméleti kérdései - 257 Bátori Anna: Kompilációs olvasás. Hivatkozások és keresőeszközök Paullus Wallaszky historia literariájában - 268 Völgyesi Orsolya: Hogyan dokumentálható egy reformkori politikus tevékenysége? A Kölcsey Ferenc országgyűlési működéséhez kapcsolódó szövegtípusok közléséről - 287 Textológia és értelmezés Biró Annamária: Aranka György: titoknok és magánember. Szerepértelmezési problémák az Aranka-levelezésben - 303 Csonki Árpád: „Arad munkás ’s jó szívű Lantosa”. Peretsenyi Nagy László mint Vörösmarty elődje - 323 Doncsecz Etelka: „Ez az írás éppen nem kedvez a’ németnek.” Szaicz Leó Magyar Világ című történeti munkájáról - 351 Hermann Zoltán: A Himfy-strófa műfaji határai - 373 Rövidítésjegyzék - 391 Névmutató - 39