A pubertas fejlődését szabályozó neuroendokrin mechanizmusok. Irodalmi áttekintés = Neuroendocrine mechanisms controlling the development in puberty. A literature overview

Absztrakt: A pubertas az ember életében az a fejlődési szakasz, amikor a hypothalamus–hypophysis–gonád-tengely újból aktiválódik a nyugalmi állapot után. Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy vajon melyek azok az exogén és endogén tényezők és mechanizmusok, amelyek befolyásolják a pubertas neuroendokrin eseményeinek időbeli lefolyását. A közelmúlt felfedezései segítettek a neuroendokrin rendszer működésének megértésében. Tisztázódott, hogy a kisspeptin kulcsszerepet játszik a pubertas kialakulásában és a fertilitás szabályozásában. A GnRH-pulzációs szekréció működésében azonban a kisspeptin, a neurokinin B és a dinorfin neuronokon kívül más pozitív és negatív jelzések is részt vesznek, irányítva a hypophysis gonadotropin hormonjainak felszabadulását. Ezen idegek ismerete tovább erősítette a GnRH-pulzáció endokrin, metabolikus és környezeti hatások általi modulációjának megértését. A szerzők kitérnek az endokrin diszruptorok veszélyére a pubertas fiziológiás lefolyásában. Az áttekintés célja, hogy átfogó képet adjunk a kisspeptin fiziológiájával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről, mivel a kisspeptin-jelátvitel manipulációja új terápiás lehetőségekkel járhat a patológiásan alacsony vagy magas luteinizálóhormon (LH)-pulzációval rendelkező betegeknél. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182. | Abstract: Puberty is the stage of development in human life, when the hypothalamus–hypophysis–gonad axis is re-activated after quiescence. Humanity has long been concerned with the idea of exogenous and endogenous factors and mechanisms that influence the temporal course of puberty neuroendocrine events. Recent discoveries have helped to understand the functioning of the neuroendocrine system. It has been clarified that kisspeptin plays a key role in puberty and regulation of fertility. However, in the function of the gonadotropin-releasing hormone (GnRH) pulse secretion, besides kisspeptin, neurokinin B, dynorphin neurons other positive and negative signals are involved, guiding the release of hormones of hypophysis gonadotropin. The knowledge of these nerves further enhanced the understanding of GnRH pulsation modulation by endocrine, metabolic and environmental impacts. The authors point out the risk of endocrine disruptors in the physiological course of puberty. The aim of the review is to provide a comprehensive picture of the research results of the physiology of kisspeptin, as the manipulation of kisspeptin signaling has the potential for novel therapies in patients with pathologically low or high luteinizing hormone (LH) pulsatility. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182

A csecsemőkori táplálás összefüggése a gyermekkori elhízással. Irodalmi áttekintés | Relationship of infant feeding on childhood obesity. A literature review

Absztrakt: A gyermekkori elhízás egyre növekvő gyakorisága komoly közegészségügyi probléma. Ma már elfogadott tény, hogy a csecsemőtáplálásnak az emberi fejlődés korai, kritikus időszakaiban (első 1000 nap) hosszú távú hatása lehet a későbbi egészségre. A szerzők a fogantatástól számított első 1000 nap csecsemőkorra eső időszakával foglalkoznak, irodalmi tallózás alapján. 2010 óta nagyszámú közlemény jelent meg, amelyben a csecsemőtáplálás, korai súlygyarapodás és a későbbi elhízás közötti összefüggést vizsgálták. Többségükben azt igazolták, hogy a szoptatás jelentősen befolyásolja a korai növekedést, és hosszú távon csökkenti az obesitas rizikóját. A szoptatás egészségügyi előnyei a tápszeres etetéssel szemben elfogadottak, de a csecsemőtáplálás és a későbbi elhízás közötti összefüggésről nincs teljes egyetértés a szakirodalomban. A szerzők az ellentmondás okát keresték az irodalomban az utóbbi években fellelhető közlemények alapján. Összegzésként megállapítják, hogy a legalább négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás fontos szerepet játszik a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentésében. A közleményekben fellelhető eltérő vagy nem egyértelmű állásfoglalások magyarázata az a tény, hogy az obesitas kialakulása és így a prevenciója multifaktoriális. Orv Hetil. 2017; 158(24): 938–943. | Abstract: The increasing frequency of childhood obesity is a serious public health concern. Today it is recognized that the infant feeding during critical periods of early human development (“the first 1000 days”) can be a long-term impact for future health. Authors deal with with the infant period of the first 1000 days of life starting from the conception, based on literature review. Since 2010 a large number of publications have appeared in which the relationship between infant feeding, early weight gain and later obesity are investigated. The majority of studies have demonstrated, that breastfeeding has a marked effect on early growth and reduces the risk of obesity in the long-term. The health benefits of breastfeeding over infant formula feeding are accepted, however, the relationship between infant feeding and later obesity, there is no clear consensus in the literature. The authors investigated this contradiction reviewing the newly published articles over the last few years. In summary they established, that duration of breastfeeding for at least 4 months have an important role in lowering of childhood adiposity risk. The different or ambiguous statements in the relevant publications can be explained by the fact that the development and the prevention of obesity are multifactorial. Orv Hetil. 2017; 158(24): 938–943

Cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérése Magyarországon

Bevezetés: A cystás fibrosis progresszív genetikai betegség, amely korlátozhatja a betegek mindennapi életét, befolyásolja életminőségüket. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérését. Módszer: Az életminőség értékelésére betegségspecifikus kérdőív (The Cystic Fibrosis Questionnaire – Revised) magyar nyelvre validált változatát alkalmazták. A betegség súlyossági állapotát Shwachman–Kulczycki-pontszám segítségével határozták meg. Spirometriai vizsgálat is történt. Eredmények: A vizsgálatban 59 beteg (átlagéletkor 14,03±4,8 év) vett részt öt magyarországi centrumból. A 8–13 éves korosztályban a gyermekek és szüleik válaszai között a következő korrelációkat állapították meg: fizikai aktivitás = 0,77 (p<0,001); érzelmi állapot = 0,07 (p<0,001); étkezési zavarok = 0,51 (p<0,001); kezelés terhe = 0,21 (p<0,001); testkép = 0,54 (p<0,001); légúti tünetek = 0,49 (p<0,001); emésztési tünetek = 0,40 (p<0,001). Következtetések: A gyermekkori életminőség felmérése során a gyermekek és szüleik véleménye szorosan megegyezett azokban a dimenziókban, amelyek a fizikális területre vonatkoztak, azonban a pszichoszociális doménekben lényeges különbségek voltak mérhetők. Cystás fibrosisos gyermekek életminőség-vizsgálata során mind a gyermekek, mind a szülők véleményének figyelembevétele ajánlott. Orv. Hetil., 2013, 154, 784–791. | Introduction: Cystic fibrosis is a progressive multisystemic disease which affects the quality of life of patients. Aim: The aim of the study was to evaluate quality of life in Hungarian patients with cystic fibrosis. Methods: Validated Hungarian translation of The Cystic Fibrosis Questionnaire – Revised was used to measure quality of life. Clinical severity was determined on the basis of Shwachman–Kulczycki score. Lung function was measured using spirometry. Results: 59 patients were included from five centres in Hungary. The relationships between 8–13 year-old children self-report and parent proxy report was 0.77 (p<0.001) in physical functioning, 0.07 (p<0.001) in emotional functioning, 0.51 (p<0.001) in eating, 0.21 (p<0.001) in treatment burden, 0.54 (p<0.001) in body image, 0.49 (p<0.001) in respiratory symptoms and 0.40 (p<0.001) in digestive symptoms domains. Conclusions: In contrast to physical domains weak correlations were observed between answers obtained from children and their parents in psychosocial domains. The perception of both patients and their parents should be assessed when measuring quality of life in paediatric patients with cystic fibrosis. Orv. Hetil., 2013, 154, 784–791