Improving disease management of patients with inflammatory bowel disease: the potential role of self-concordant health goals

Inflammatory bowel diseases (IBD) are chronic gastrointestinal conditions that significantly impact patients’ quality of life. Previous research indicates that patients with IBD have a higher prevalence of anxiety compared to the general population and other chronic diseases. This pilot study aimed to investigate the relationships between goal integration, positive and negative emotions, goal self-efficacy, and trait anxiety as the outcome variable, focusing on patients’ self-management strategies. Drawing from the Self-Concordance Model (SCM) of Self-Determination Theory (SDT), the study explored how goal integration is associated with more fulfilling and enjoyable experiences and fewer negative emotions, ultimately improving psychological well-being. Health-related goals were evaluated using the Personal Project Analysis technique, while the State–Trait Anxiety Inventory was utilized to measure general anxiety levels. Among the 141 participants with inflammatory bowel disease, 96 reported having health-related goals. Of these, 66 were female (68.75%), and 30 were male participants (31.25%). Path analysis revealed a moderate negative association between self-concordance (SC) and negative emotions, which, in turn, predicted higher levels of trait anxiety. Furthermore, the alternative model tested indicated that trait anxiety predicted a lower level of self-concordance. Setting well-integrated health goals involves an internal capacity, enabling patients to experience less negative emotions during self-management activities. Anxiety can hinder individuals from accessing their inner needs, resulting in less self-concordant aspirations and more negative emotions. These findings may contribute to developing prevention and intervention programs to enhance IBD patients’ adherence to lifestyle changes, ultimately improving their overall well-being

Egészséggel kapcsolatos célok Crohn-betegek körében [Health goals amongst patients with Crohn’s disease]

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek, köztük a Crohn-betegség, jelentősen befolyásolják az érintettek életvitelét, egész életre szóló odafigyelést igényelve az egészség-magatartás vonatkozásában. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Crohn-betegek egészséggel kapcsolatos céljainak, az azzal kapcsolatos érzelmeknek, az infokommunikációs eszközök használatának és e jellemzők együttjárásának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 79 Crohn-beteg vett részt (59,5% nő, átlagéletkor: 40,7 év, SD = 11,89). A személyek demográfiai, valamint egészség-magatartással kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és a Személyes Egészségtervek Kérdőívet töltötték ki, melyben személyes egészségcéljaikat, egy aktuálisan fontos egészségcéllal kapcsolatos pozitív és negatív érzelmeiket, a kezelőorvossal való kapcsolatból származó, a személyes egészségcélhoz fűződő társas támogatás fokát, az egészségcélok megvalósításának negatív és pozitív hatásait (akadályoztatás/támogatás), valamint a digitálistechnológia- és internethasználatot vizsgáltuk. Eredmények: A betegek 70%-a fogalmazott meg legalább egy egészségcélt. Az egészségcélok négy kategóriába voltak besorolhatók: fizikai aktivitás (43,6%), stresszkezelés (25,4%), táplálkozás (18%) és dohányzásról való leszokás (7%). Az egészségcéllal kapcsolatban a résztvevők 71%-a legalább átlagos mértékben él át pozitív érzelmeket, körülbelül az 50%-uk azonban negatív érzéseket is megél. Az egészségcéllal rendelkezők 51%-a használja rendszeresen az internetet és az okostelefonokon működő applikációkat. Az infokommunikációs eszközök használata az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitással (ρ = 0,40, p<0,01) és a táplálkozással (ρ = 0,36, p<0,005) mutatott pozitív együttjárást. Megbeszélés: A betegek több mint kétharmada fogalmazott meg egészségcélt; a célok többsége a Crohn-betegség szempontjából is fontos egészség-magatartási tényezőkkel függött össze, ám a dohányzásról való leszokást kevesen (a 30 dohányzó személyből mindössze 4-en) tűzték ki egészségcélul. Az egészségcéllal rendelkezők fele használ rendszeresen infokommunikációs eszközöket. Az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitás és a táplálkozás mutatott szignifikáns együttjárást az infokommunikációs eszközök használatával. Következtetés: A Crohn-betegek gondozása során javasolt a betegek egészségcéljainak és infokommunikációseszköz-használatának vizsgálata. Ezáltal speciális intervenciókat lehetne kidolgozni egészség-magatartásuk javítására, ezáltal javulhat az életminőség és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1102–1110

Depresszív tüneteket és öngyilkossági gondolatokat befolyásoló tényezők gyulladásos bélbetegségben szenvedők körében: Multicentrikus tanulmány

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegség olyan kórkép, mely a diagnózistól kezdve élethosszig hatással van a betegek fizi- kális és pszichés egészségi állapotára és életminőségére. Célkitűzés: Megvizsgálni gyulladásos bélbetegek körében a depresszív tünetek és az öngyilkossági gondolatok előfor- dulásának gyakoriságát, valamint az ezekkel összefüggésben lévő betegség- és terápiaspecifikus tényezőket. Módszer: A vizsgálatban 300 fő vett részt (átlagéletkor 38,8 év, férfiak 47%, nők 53%). A depresszív tüneteket (PHQ-9), öngyilkossági gondolatokat (PHQ-9 9. tétele), a reménytelenség mértékét (Beck Reménytelenség Skála) és a beteg- séggel összefüggő jóllét mértékét (SIBDQ) vizsgáltuk online formában. Eredmények: A vizsgálati személyek 28,6%-a mutatott depresszív tüneteket, és 9,3%-uk a magas rizikójú csoportba tartozik a reménytelenség tekintetében. Öngyilkossági gondolatokat a válaszadók 16%-a jelzett, ebből magas rizikót a minta 5,3%-a mutatott. A lineáris regressziós modell eredménye alapján a depresszív tüneteket magyarázó tényezők közé tartozik a reménytelenség mértéke, a bélen kívüli tünet fennállása, fájdalomcsillapító rendszeres szedése, a női nem, valamint a betegség aktivitása. Következtetés: A vizsgálatunkban szereplő gyulladásos bélbetegek öngyilkossági gondolatainak és depresszív tünetei- nek előfordulási aránya a nemzetközi adatokkal egyezően magas, amire kiemelt figyelmet érdemes fordítani a betegek pszichés vezetése során. A pszichológiai tényezők rendszeres vizsgálata és kezelése fontos része kell hogy legyen a betegek gondozásának, mivel javíthat a páciensek szubjektív állapotán, és a betegség lefolyására is pozitív hatással lehet

Conception and reality: outcome of SARS-CoV-2 infection and vaccination among Hungarian IBD patients on biologic treatments

Inflammatory bowel disease potentially elevates the risk of infections, independently from age, while the disease activity and medical treatment(s) can also increase the risks. Nevertheless, it is necessary to clarify these preconceptions as well during the COVID-19 pandemic.An observational, questionnaire based study was conducted in Hungary between February and August 2021. 2 questionnaires were completed. The first questionnaire surveyed the impact of the pandemic on patients with biologic treatments and assessed the severity and outcome of the infection, whereas the second one assessed vaccination rate and adverse events.472 patients participated in the study. 16.9% of them acquired the infection and 6.3% needed hospitalization. None of them required ICU care. Male sex elevated the risk of infection (p=0.008), while glove (p=0.02) and mask wearing (p=0.005) was the most effective prevention strategy. Nevertheless, abstaining from community visits or workplace did not have an impact on the infection rate. Smoking, age, and disease type did not elevate the risk. UC patients had poorer condition during the infection (p=0.003); furthermore, the disease activity could potentially worsen the course of infection (p=0.072). The different biological treatments were equally safe; no difference was observed in the infection rate, course of COVID-19. Azathioprine and corticosteroids did not elevate the infection rate. 28 patients (35.0%) suspended the ongoing biologic treatment, but it had no impact on the disease course. However, it resulted in changing the current treatment (p=0.004). 9.8% of the respondents were sceptic about being vaccinated, and 90% got vaccinated. In one case, a serious flare-up occurred.Most patients acquired the infection at workplace. Biologic therapies had no effect on the COVID-19 infection, whereas male sex, an active disease, and UC could be larger threat than treatments. Vaccination was proved to be safe, and patient education is important to achieve mass vaccination of the population

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, különös tekintettel a megelőzésre

A kábítószer-probléma és a kábítószerrel való visszaélés Magyarországot és az egész világot érintő globális problémának tekinthető. A kezdetben gyógyításra használt szerekről, manapság már elmondható, hogy járványként terjed a társadalom különböző rétegeiben. A kábítószer nem ismer határokat így, szükség van arra is, hogy ne csak országos szintű, hanem nemzetközi szintű szabályozásokkal és szervezetekkel próbáljuk megfékezni terjedését. Annak érdekében, hogy ez megfékezhető legyen, összetett nyomozati taktikákra van szükség, melyekre dolgozatomban ki is térek majd. Megállapítható, hogy a kábítószer, fokozott veszélyt jelent a társadalom minden rétegére, azonban mégis a fiatal korosztály a legveszélyeztetettebb. Az ő védelmüket, felvilágosításukat és egyéb megelőzéssel kapcsolatos programokat is fontosnak tartottam megemlíteni, hiszen a megelőzés szintén hozzájárul ahhoz, hogy a kábítószer-fogyasztók aránya ne növekedjen vagy éppen a programok okán csökkenhessen.BSc/BAIgazgatásszervez