Changes of Weight and in-Kernel Content Values of Maize Hybrids (Occitan, Colomba, DK-471) as a Result of Damaging dy European Corn Borer. Kukorica hibridek (Occitan, Colomba, DK-471) súly- és beltartalmi érték változása a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) károsítása következtében.

ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatunkat 2001-ben két tábla három különböző hibriddel elvetett állományában vizsgáltuk véletlenszerű mintaterek kijelölésével. Első felmérésünket egy 120 ha-os COLOMBA és OCCITAN, míg a második vizsgálatunkat egy 50 ha-os DK-471-es hibrid vegetációjában végeztük. Értékelésünk az egészséges és a károsított növények által nevelt csövek közötti súly-, fehérje, zsír és keményítő tartalom különbségeket célozta meg. A hibridek a kukoricamoly károsítására egyértelmű csosúly-vesztéssel válaszoltak. A COLOMBA zsírtartalmának, míg az OCCITÁN keményítőtartalmának csökkenése szignifikánsan összefüggött a kukoricamoly károsításával. Az eredmények azt mutatták, hogy a fehérje, zsír és keményítő anyagcseréje, beépülése is igazolhatóan zavart szenvedett. Megállapítottuk, hogy lárvaszám növekedése és a hibrid szem- csutka aránya között szoros, szignifikáns kapcsolat van. A lárvakárosítás helye illetve a lárvaszám nagymértékben meghatározza a DK-471-es kukorica hibrid csöveinek súlyát és a szemekbe beépülő alapvető tápanyagok (nyersfehérje, nyerszsír, keményítő) mennyiségét. ABSTRACT The research was conducted in the year 2001 on two fields sown with three different maize hybrids and was based on randomly chosen sample plots. The first survey was carried out on the field sown with hybrids COLOMBA and OCCITAN (total area 120 ha), the second survey was performed on 50 ha of hybrid DK-471. The assessment was focused primarily on the difference between the cobs developed by healthy and damaged maize plants with regards to their weight and the content of protein, fat and starch in the maize kernel. The hybrids unambiguously reacted to infestation by the European Corn Borer by cob weight reduction. The decrease of kernel fat content in the case of COLOMBA and that of the starch content in the case of OCCITAN displayed significant dependence on the degree of infestation by the European Corn Borer. The results of the survey verifiably showed that in both cases either metabolism, or incorporation of protein, fat and starch had experienced disorder. A close link has been ascertained between the growth of larvae population and the kernel-cob rate of the examined hybrids. The distribution and number of larvae significantly affected the weight of maize cobs of hybrid DK-471 and the quantity of the basic nutrient components (raw protein, fat and starch) incorporated in the kernel

Flight of the European Corn Borer (Ostrinia nubilalis Hbn.) as Followed by Light- and Pheromone Traps in Várda and Balatonmagyaród 2002. A kukoricamoly (Ostrinia Nubilalis Hbn.) rajzásának megfigyelése fény- és feromon csapdák segítségével 200-ben Várdán és Balatonmagyaródon.

ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatunkat 2002-ben a zala megyei Balatonmagyaród, és a somogy megyei Várda települések határában végeztük. Az ott található egybefüggő kukoricatáblákhoz Jermy-tipusú fény-, és Arco-Pheron MZ feromon csapdákat helyeztünk ki a rajzás nyomon követése érdekében. A hozzánk beérkezett anyagból a kukoricamolyokat elkülönítettük és nemek szerint szétválogattuk. Meghatároztuk a területeken megjelenő populációk nemzedékszámát és a rajzás jellegzetességeit. Keszthelyről és Kaposvárról lekértük a területek adott időtartamára vonatkozó meteorológiai adatokat, és ezeket egybevetettük a rajzásadatokkal. Így meg tudtuk állapítani, hogy az egyes meteorológiai elemek milyen hatással voltak a rajzásra és a nőstény arány alakulására. Az eredmények mindkét helyen kétnemzedékes kukoricamoly jelenlétét igazolták. Balatonmagyaródi populációnál az első, míg Várdán a második nemzedék bizonyult népesebbnek. A vizsgált meteorológiai elemek szignifikánsan befolyásolták a csapdázhatóságot, amely mindkét nem tekintetében igazolódott. A nőstény ivararánynál szoros összefüggéseket tapasztaltunk a minimum- (P=100%; r=0,297), a maximum- (P=99,9%; r=0,267),az átlag hőmérséklet (P=100%; r=0,308) és a csapadék vizsgálatánál (P=98,2%; r=0,187). Jelentős aszinkronítást tapasztaltunk a két prognosztikai eszköz által szolgáltatott adatok között, amelyet a feromon csapda megbízhatatlanságának tulajdonítottunk. ABSTRACT The investigations were made in 2002 in the outskirts of two settlements: Balatonmagyaród (Zala county) and Várda (Somogy county). In the corn fields Jermy’s light- and Arco-Pheron MZ pheromone traps were placed in order to follow up the course of flight. From the material collected the corn borer specimens were isolated, then separated by sex. The generation number of the populations appearing on the respective areas, and the characteristics of the flight were determined. The meteorological data of the areas obtained from Keszthely and Kaposvár for the period concerned were compared woth the data of flight. In that way the effect of the different meteorological elements on the flight and on the trend of the female ratio could be established. The results showed the presence of two-generation corn borer populations in both places. In Balatonmagyaród the first- while in Várda the second generation proved larger. The meteorological elements significally influenced the possibility of trapping in the case of both sexes. As for the female sex ratio close correlations were found with the minimum (P=100%; r=0.297)-, maximum (P=99.9%; r=0.267)-, average (P=100%; r=0.308) temperature and precipitation (P=98.2%; r=0.187) data. Considerable asynchrony was observed between the data obtained with the two prognostic means that we ascribed to the unreliability of the pheromone trap

A study on Meligethes (Nitidulidae) species in Keszthely, 2002

In 2002 we examined when the Meligethes adults emerged from the wintering places and settled in the rape field. We wanted to know how many species within the genus Meligethes, when and in what proportion and rate appeared in oilseed rape as a feed plant. In our investigations we found the following species: Meligethes aeneus (Fabricius, 1775), M. coracinus (Sturm, 1845), M. viridescens (Fabricius, 1787), M. picipes (Sturm, 1845), M. nigrescens (Stephens, 1830), M. maurus (Sturm, 1845), M. atratus (Olivier, 1890), M. denticulatus (Heer, 1841), M. erythropus (Marsham, 1802)

Különböző tenyészidejű kukoricahibridek tömeg- és beltartalmi változása a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) károsításának hatására

Vizsgálataimat a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) különbözô tenyészidejû kukoricahibrideken okozott kártételének mind pontosabb megismerése késztette. Ezért rajzásmegfigyelésre alapozott szabadföldi kárfelvételezéseket hajtottam végre Igal (Somogy megye) és Kazsok (Somogy megye) települések közötti, 29,2 ha-os szántón, 2008 augusztus végén. A különbözô éréscsoportú kukoricahibridek (igen korai, korai, középkorai, középérésû) állományában fertôzöttség-, és a begyûjtött csövek segítségével termésveszteség-vizsgálatokat végeztem. A tenyészidôszak és a kialakított kár kapcsolatát varianciaanalízissel statisztikailag vizsgáltam. Az alapvetô beltartalmi paraméterek (nyersfehérje, nyerszsír, keményítô) károsodás hatására történô mennyiségi változásának megismerésére a begyûjtött mintákat analitikai laboratóriumban vizsgáltattam. Vizsgálati eredményeim igazolták a kukorica tenyészidôszakának hosszabbodásával, a fertôzöttségi százalék (igen korai: 8,66%, középérésû: 15,33%), a cm2-enkénti felületkárosodás (P=0,026) és a kalkulált szemtömegveszteség (P=0,014) szignifikáns emelkedését. A károsítás hatására a korábbi hibrideken igazoltam a kényszerérés jelenségét. A beltartalmi paraméterek közül a keményítô és a nyerszsír szárazanyag-tartalomhoz viszonyított százalékos csökkenését (átlagos csökkenés: keményítô: 1,72; nyerszsír: 0,26), a tenyészidôszak hosszabbodásával pedig a keményítô hektáronkénti veszteségének növekedését regisztráltam (keményítôveszteség 1 hektárra: igen korai: 1,54%, középérésû: 2,72%). A nyersfehérje-tartalom károsítás hatására történô mennyiségi növekedését is megfigyeltem, amelyet a biotikus stresszhatásra bekövetkezô élettani reakcióval magyarázunk

Magyarországi kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) populációk genetikai (DNS) vizsgálata

A kukoricamoly magyarországi populációinak molekuláris genetikai vizsgálata érdekében az ország három különböző régiójának 14 pontjáról gyűjtöttünk L5-ös stádiumú lárvákat. A vizsgálatba Egyiptomból származó lárvákat is bevontunk. A kukoricamoly lárvák SSCP-vel végzett molekuláris vizsgálatából kiderült, hogy a Magyarországon található populációk ugyanolyan haplotípust képviselnek. Sőt, az egyiptomi minta sem mutatott genetikai különbséget. Egyetlen esetben (székkutatási minta) találtunk eltérést, de ez sem a kétnemzedékes ökotípus genetikai különbségét bizonyítja, mivel a többi délkelet-magyarországi minta nem mutatta ezt a genetikai eltérést. Vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy az évi egy- és kétrajzású, illetve az évente több nemzedékben megjelenő populációk egységes genetikai állománnyal rendelkeznek

Prisutnost i bionomija novoopisane vrste strizibube Agapanthia viti (Coleoptera: Cerambycidae) u Mađarskoj

Agapanthia viti Rapuzzi and Sama, 2012 is a newly described Central European and North and Central Balkan faunistic element. The presence and the flight phenology of A. viti, associated with cutleaf teasel, Dipsacus laciniatus L., was studied at the Kaposvár-Toponár site (Somogy County, Hungary) during 2012-2013. According to our observation, a stationary population of A. viti was recorded in the examined area. However, its Hungarian occurrence is rather sporadic. The adult stage of the insect is described briefly. Adults appear on leaves of the host from the beginning of May until the middle of June. Its mating activity overlaps with two thirds of the flight period. The appearance of A. viti is strictly associated with D. laciniatus. A. viti observability is influenced by the intensity of the wind. The infestation levels were determined as 70±15% and 50±8% in 2012 and 2013, respectively. Further colonization in Hungary and increasing expansion in Europe could be assumed from our data.Vrsta Agapanthia viti, Rapuzzi i Sama, 2012 nedavno je opisani srednjoeuropski te sjeverno i srednjebalkanski faunistički element. Prisutnost i fenologija leta vrste A. viti, povezana s vrstom krpasta češljugovina, Dipsacus laciniatus L., proučavana je na području Kapošvar-Toponár (županija Somogy, Mađarska) tijekom 2012.-2013. godine. Prema našem opažanju, stacionarna populacija A. viti zabilježena je u ispitivanom području. No ova vrsta se u Mađarskoj pojavljuje sporadično. Odrasli oblici pojavljuju se na lišću biljke domaćina od početka svibnja do sredine lipnja. Vrijeme parenja preklapa se s dvije trećine perioda leta. Pojava A. viti izrazito je povezana s vrstom D. laciniatus. Opažanje vrste A. viti ovisi o jačini vjetra. Tijekom 2012. godine utvrđena je jačina napada od 70±15%, a tijekom 2013. godine od 50±8%. Na temelju ovoga istraživanja pretpostavlja se da će se vrsta nastaviti širiti Mađarskom i ostatkom Europe

Utilization of diatomaceous earth in agricultral practice

Diatomaceous earth consist of accumulated skeletons of the perished diatoms sink to the seabed, later getting to the mainland. Its utilisation is various: detoxification, slimming, anti-wrinkle, face wrinkle, skin-, hair- and nail care, industrial filter, but it can be used as natural soil conditioner, too. A series of investigations have been made in order to find the use of the diatomaceous earth in agriculture. These were: 1/ study of the soil conditioning effect; 2/ study of the insecticidal effect; and 3/ study of the stored grain drying effect. The first experiment deals with the examination of the effect of diatomaceous earth mixed in soil on the quality and quantity of tomato yield under horticultural circumstances. The aim was to determine whether the diatomaceous earth has influence on germination, germ development, time and period of yield maturity, as well as on yield quantity. The results didn’t managed to confirm the differentiation of germination ability. However the heights of the germs were significantly higher. The yield maturity period was shorter in the treatments, being more favourable for horticultural producers. Eventually the main result was the purposeful higher yield mass in the treatments. The 150 g kg-1 dose proved to be more efficacy than the 100 g kg-1. As conclusion the utilisation of diatomaceous earth in tomato cultivation may result economic and cultivation advantages. The second experiment focused on insecticidal effect against the granary weevil (Sitophilus granarius) in stored grain. The efficacy was evaluated on maize and barley in laboratory tests at three dose rates of 1‰, 2‰ and 4‰. The treated grains were infested with weevils, the mortality was estimated after 24h, 48h, 7d, 14d and 21d of exposure. After 21 days all weevils were removed and progeny production was assessed 45 days later. The longer exposure intervals increased weevil mortality in both cereal grains. The efficacy on maize was not satisfactory, even at the highest dose rate the mortality was average 20% and the progeny was relative high. On the other hand, 84.99% of weevils were dead on barley, parallel with a complete suppression of progeny. So the utilisation of diatomaceous earth as insecticide may have future in stored product industry. The aim of the third experiment was to decrease the costs of the grain storage by the utilisation of diatomaceous earth. Three different moisture content maize have been used (19.8%; 21.0%; 28.7%) with 2‰, 4‰ and 8‰ diatomaceous earth percentages. The moisture and dry matter content were determined in accordance to the Hungarian Standard. The moisture contents of the treated grains showed an unambiguous decrease, between 2.3-4.4%. This means 1.5-1.6X higher moisture loss than the control. The higher moisture loss was observable in the case of the 2‰ samples (around 4.5% moisture decrease). The utilisation of diatomaceous earth can’t replace the heat transmission grain drying but it can be used for partial drying, as well as can replace the two-step drying by heat with one-ste

A csemegekukorica idei kártevői

Magyarország mezőgazdaságának meghatározó eleme a kukoricatermesztés, amihez mind a takarmány célú árukukorica, mind pedig az emberi élelmezést szolgáló csemegekukorica hozzátartozik. E megállapítást talán hazánk vetésterület-adatai támasztják alá legjobban. Magyarország területén 2005-ben közel 1,2 millió hektáron, Somogy megyében mintegy 114 ezer hektáron termeltek kukoricát. A vetésterület méretét tekintve természetesen az árukukorica aránya a meghatározóbb, azonban a csemegekukorica-termesztés nagyságrendje sem elhanyagolható