Secondary analysis of qualitative data: Hungarian minority kindergarten pedagogues’ perspectives of the new curriculum framework in Serbia

Secondary analysis is employed to address new research questions by analysing previously collected data. This paper reports on the secondary analysis of qualitative data where the original research investigated the preschool education reform in Serbia from the perspective of Hungarian ethnic minority kindergarten pedagogues. The choice to apply a secondary analysis fulfilled the aims of (i) investigating traces of socialism in Early Childhood Education and Care (ECEC) provision in Vojvodina, a northern region of Serbia; and (ii) exploring the complexity of Christmas celebrations in nurseries. In order to address the aims, a secondary analysis of 12 semi-structured transcripts was carried out. This analysis revealed important additional findings for the original study. In light of the education reforms in Serbia we found that, first, there are strong connections between the ‘socialist past’ ECEC practices and what these practices may look like in the future; and, second, the traditional celebration of religious holidays outside of church organizations, such as Christmas, may change in the nurseries. This paper also offers insight regarding the importance of secondary analysis which provides an opportunity to making use of existing resources

A mesemondás folklorizmusa Fábián Ágostonné, bukovinai székely mesemondó példáján

A 20. századi folklorizmus keretein belül történő mesemondás magyar nyelvterületre vonatkozó vizsgálata során határozottan kiemelkedik a kakasdi Fábián Ágostonné (Andrásfalva, 1929 – Kakasd, 1992) bukovinai székely mesemondó tevékenysége. Fábián Ágostonné egy hagyományos mesemondó közösségnek volt tagja, ahol tehetségénél fogva eltanulta a mesemondást. 173 történetből álló meserepertoárjának nagyobb része szóbeli eredetű volt, de olvasmányait is mesélte, ezzel szóbelivé formálva az írott szövegeket. Előadói stílusát az oralitás szabályai alakították. Rövid ideig hagyományos keretek között mesélt, azonban a tradicionális mesemondási alkalmak beszűkülésével mesemondása már a folklorizmus keretein belül valósult meg, új szereplési formákat keresve oktatási intézményekben, könyvtárakban, színpadon, TVben, rádióban és egyéb helyeken szerepelt. A magyar nyelvterületen az elsők között mesélt rendszeresen idegen közönségnek, tevékenysége kapcsán került be a mesemondás a hagyományőrző művelődési műsorok színpadi repertoárjába. Népmeséi reprezentálták a bukovinai székelyek életét, múltját, identitásának a szegmenseit, meséiben a lokalitást jelölő tér többnyire Bukovina volt. Mindezt megerősítette a fellépésekkor viselt bukovinai székely népviselet, illetve az anyanyelv, a bukovinai székely nyelvjárás használata, továbbá esetenként a hagyományos mesemondási alkalmak színpadi, mesterségesen beállított „élőképszerű” bemutatása. A Röpülj páva vetélkedő révén Fábián Ágostonné és tanítványa színpadi mesemondását szélesebb körben is megismerték. Ezzel követendő mintát teremtett a színpadi mesemondás, valamint a gyermekmesemondás tekintetében. Fábián Ágostonné mesemondását a szórakoztatás szándéka mellett az újabb alkalmak hatására már pedagógiai, hagyományőrző és identitásmegőrző funkciók is vezérelték. Ennek következtében előadói stratégiája számos olyan elemmel bővült, amely a későbbiek során meghatározhatta a mesemondás folklorizmusát térségünkben. Tanulmányunkban e narratív stratégiát, továbbá történetmesélő tevékenységének motivációit mutatjuk be a meserepertoár és a mesemondás kontextusai mellett

Thinking through the lens of dialogical self, I positions and intersectionality for exploring how Hungarian kindergarten pedagogues experienced the new Curriculum Framework

In 2018 a new, more inclusive concept, of preschool education was adopted in Serbia with plans to implement the change from September 2019 to 2022. This paper examines how the national reform in Early Childhood Education (ECE) was perceived by Hungarian kindergarten pedagogues, who are the largest ethnic minority group in Vojvodina, Serbia. To consider the possible impact this change has on both kindergarten pedagogues and children the research aims were to explore, and to increase scholarly awareness of, potential issues Hungarian ethnic kindergarten pedagogues are facing in their understanding of the new approach. Narratives from Hungarian kindergarten pedagogues who were working with preschool age children were collected. To illuminate different understandings, we propose to apply dialogical self, I positions and intersectionality as a fruitful approach for analysing personal and cultural positioning. Findings show uncertainty, resistance, and sentient ways educators interpret the new programme. Findings also demonstrated many kindergarten pedagogues applied a reflexive method of professional practice that remained unchanged for decades. It was demonstrated that in the professional context, the interactions between different selves, and intersection between different cultures contribute to different positions, and storylines, cumulatively resulting in new we and they positioning. Our recommendation is that further opportunities need to be developed to advance the kindergarten pedagogues’ competencies how to deal with change

Szigorított őrizet a gyakorlatban

INST: L_08

Early childhood education and care for the Hungarian national minority in Vojvodina, Serbia

Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest census in 2011, Hungarians are the largest non-Serb national minority group. In recent decades, this northern province of Serbia has faced continuous depopulation, forcing schools and nurseries to face an uncertain future. We argue that despite the decreasing population in general, the nature of Serbia’s minority rights regime currently produces social inequality, as policies that seek harmony by accepting ethnic separation may give rise to future conflict. In these challenging times, we focus on the political culture that is currently functioning in Serbia, in which the Hungarian national minority is (re)positioning itself to secure its own identity. In this paper, we will cover the history and function of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia. We will cover the early years curriculum and qualification requirements of the early childhood workforce. Furthermore, we will explain the influence of educational and cultural traditions and values through early childhood education and care (ECEC), giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity

Marking the 175th anniversary of the first Hungarian ethnic minority nursery in Vojvodina, the national identity and the importance of sustaining the native language A 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének tükrében

There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity. A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit

High pressure-low flow remodeling of the rat saphenous vein wall

Objective To better understand factors that may play a role in the development of varicosities. Methods We induced combined flow-pressure disturbance in the saphenous system of the rat by performing chronic partial clipping of the main branch. Biomechanical and quantitative histological testing was undertaken. Results A rich microvenous network developed. Bloodflow decreased to 0.65 +/- 0.18 microl/s (control side, 3.5 +/- 1.4 microl/s) and pressure elevated to 6.8 +/- 0.7 mmHg (control side, 2.3 +/- 0.2 mmHg, p < 0.05). Involution of the wall and lumen was observed (16.5%, 28.7% and 35.5% reduction in outer diameter, wall thickness and wall mass respectively, p < 0.05). Elevated macrophage (CD68) and cell division (Ki67) activity was observed. Elastic tissue and smooth muscle actin became less concentrated in the inner medial layers. Conclusions Low-flow induced morphological shrinking of the lumen in veins may override pressure-induced morphological distension. Loosening of the force-bearing elements during flow-induced wall remodeling may be an important pathological component in varicosity