Fluidumok, áramlási rendszerek és ásványtani lenyomataik összefüggései a Budai-termálkarszton

A Budai-termálkarszt (BTK) fluidum-fejlődéstörténetét az ásványparagenezisek tükrében a késő-miocén fedett karbonátos állapottól vizsgáltuk. Ekkor a termikus felhajtóerő vezérelte a felszín alatti vízáramlást. Később, a Budai-hegység kiemelkedésével és a csapadékvíz beszivárgásával megkezdődött a vízszintkülönbségek által vezérelt víz áramlási rendszerek kialakulása. További változást okozott a Gödöllői-dombság kiemelkedése, mely a Budai-hegység kiemelt területei mellett a keleti medencerész felől is domborzati hajtóerőt biztosított. A meginduló beszivárgás lehetővé tette a fedő sziliciklasztos képződmények nátrium-kloridos vizeinek karbonátos víztartóba történő lejutását. Jelenleg a Budai-hegység és tágabb környezete a BTK áramlási rendszerének nyugati, félig fedett részét, míg a Gödöllői-dombságtól a Dunáig tartó terület a rendszer keleti, fedett részét képezi. A BTK összefüggő áramlási rendszerében hidrosztatikushoz közeli nyomásviszonyok uralkodnak. A rendszer regionális és köztes megcsapolódási területei a Duna mentén húzódnak. A helyi, köztes és regionális áramlási rendszerek különbségeit a nyugati, félig fedett terület forrásai jelzik. A jelenkori vízáramlás domináns hajtóereje a vízszintkülönbségekből fakad, asszimmetrikus jellege a hidrosztratigráfiai helyzet, valamint a keleti és nyugati medencerészek közötti beszivárgáskülönbség következménye. A Duna alatt Ny –K irányú regionális átáramlás zajlik. A regionális feláramlás hidrotermális komponense NaCl-os medenceeredetű vízzel egészül ki. A meteorikus eredetű, langyos köztes, ill. a hideg helyi vízáramlásokban Mg2+ és SO42– gazdag vizek jellemzőek, a medenceeredetű fluidumok jelenléte itt nem bizonyított. Az eredmények rámutatnak a rendszer hőmérsékleti eloszlását meghatározó folyamatokra, valamint a fedőüledékek hőfelhalmozódásban betöltött szerepére. A rózsadombi és a Gellért-hegy előterében található források fizikai-kémiai tulajdonságok szerinti elkülö nülését szerkezeti és a két áramlási rendszer különbségei okozhatják. A Gellért-hegynél csak termálvíz lép felszínre, míg a Rózsadombnál langyos és termálvíz megcsapolódás egyaránt zajlik. A különbség a hidrotermális vizek összetételében, eltérő forrásterületre és vízkémiai folyamatokra utal. A déli rendszer szulfáttöbblete az evaporitösszletekkel, a központi rendszer szulfátja medenceeredetű kén-hidrogénnel hozható összefüggésbe. A rózsadombi langyos meteorikus vizek szulfátforrása a fedő képződménybek piritje lehet. A fluidum-fejlődéstörténeti tanulmány eredményei hozzájárulnak a barlangképződési folyamatok értelmezéséhez

Anthropometric analysis of body habitus and outcomes in critically ill COVID-19 patients

AIMS: This study aimed to determine whether anthropometric markers of thoracic skeletal muscle and abdominal visceral fat tissue correlate with outcome parameters in critically ill COVID-19 patients. METHODS: We retrospectively analysed thoracic CT-scans of 67 patients in four ICUs at a university hospital. Thoracic skeletal muscle (total cross-sectional area(CSA); pectoralis muscle area(PMA)) and abdominal visceral fat tissue(VAT) were quantified using a semi-automated method. Point-biserial-correlation-coefficient, Spearman-correlation-coefficient, Wilcoxon rank-sum test and logistic regression were used to assess the correlation and test for differences between anthropometric parameters and death, ventilator- and ICU-free days and initial inflammatory laboratory values. RESULTS: Deceased patients had lower CSA and PMA values, but higher VAT values(p < 0.001). Male patients with higher CSA values had more ventilator-free days(p = 0.047) and ICU-free days(p = 0.017). Higher VAT/CSA and VAT/PMA values were associated with higher mortality(p < 0.001), but were negatively correlated with ICU length of stay in female patients only(p < 0.016). There was no association between anthropometric parameters and initial inflammatory biomarker levels. Logistic regression revealed no significant independent predictor for death. CONCLUSION: Our study suggests that pathologic body composition assessed by planimetric measurements using thoracic CT-scans is associated with worse outcome in critically ill COVID-19 patients