THE EFFECT OF PREGNANCY ON THE SINGING VOICE

In the scientific literature, we noticed that the effect of pregnancy on the singing voice is scarcely investigated. We investigated a well-educated professional mezzo, during the third trimester and after the child-birth. We recorded her singing voice weekly, after 15 minute long warming-up. First we recorded sustained vowels [a, i, u] on a comfortable pitch and volume, for measuring MPT, SNR and SPR. Secondly we surveyed VRP. As third-step she repeated sentences, for analysing the mean of F0 of speaking vowels. We expanded our investigation by observations with rigid endoscopy and fiberscope, and also with spirometry. During the pregnancy the MPT decreased by every vowel. The SNR decreased by every vowel, mostly at the last 3 weeks of pregnancy. The VRP also decreased mostly in the upper range. The F0 of the speaking vowels slightly increased. We found slight oedema on the vocal folds first only on the 37th week. 4 weeks after the child-birth a small polyp was detected on the left vocal fold. 6 weeks after child-birth the oedema and the polyp resolved. With spirometry we found slightly increase of FVC and FEV1 during the third trimester

Congenital external auditory canal atresia and methods of rehabilitation

Congenital external auditory canal atresia is a disorder with a prevalence of one in 10 000-20 000 live births and is bilateral in one third of the patients. With a conductive hearing loss of 60 dB, even unilateral atresia restricts hearing related social skills. The degree of middle ear deformity may make reconstruction surgery impossible or too hazardous, thus bone-conduction hearing aids have become the first-line therapy. Children with unilateral cartilaginous and bony external auditory canal atresia were enrolled. High-resolution computed tomography with three dimensional reconstructions were made. Reconstruction surgery from retroauricular approach comprised maximal enlargement of the tympanic and mastoid cavities and their closure with adapted conchal cartilage. Hearing improvement reached the level above the social threshold. The auditory canal remained stable and widely patent and facial nerve function was unremarkable. The authors highlight that surgical reconstruction of the external auditory canal is possible in selected cases. The procedure is safe and effective with a reasonably short surgical time, if it is supported by deep anatomical knowledge, careful preoperative imaging and intraoperative facial nerve monitoring. Stable audiological benefits improve patients’ satisfaction and quality of life. If reconstruction surgery is not possible, bone-conduction hearing aids are beneficial

Subcutan és intramuscularis heterotop kalcifikáció a nyakon 42 évvel később a sugárkezelést követően

A sugárkezelés indukálta heterotop szövetkalcifikáció az irradiáció rendkívül ritka szövődménye a fej-nyaki régióban. Esetismertetésünkben egy nagy kiterjedésű, kombinált – subcutan és intramuscularis elhelyezkedésű –, sugárkezelés indukálta heterotop kalcifikációt mutatunk be a nyaki régióban. A 80 éves férfi beteg 2 hónapja tartó nyelési nehezítettség és a nyakon kialakult fájdalmas, fekélyszerű elváltozás miatt jelentkezett klinikánkon. 42 évvel ezelőtt T3N0M0-stádiumú glotticus laphámcarcinoma miatt teljes gégeeltávolításban, valamint 80 Gy összdózisú radioterá- piában részesült. A szövettani és a CT-vizsgálat kizárta a residualis vagy a másodlagos malignitás lehetőségét. A CT- angiográfia kiterjedt subcutan és intramuscularis kalcifikációt mutatott a nyaki bőrfekély, illetve a hypopharynx falának közvetlen közelében, valamint az arteria carotis communis és az arteria vertebralis kétoldali teljes elzáródását írta le. A sebészi kezelés során a meszesedett terület eltávolítását követően a defektust fasciocutan transzpozíciós lebennyel zártuk. A páciens az elmúlt 48 hónapban tünetmentesnek bizonyult. A sugárkezelés elengedhetetlen szerepet játszik a fej-nyaki régió laphámrákjainak kezelésében. A nagyban deformált posztoperatív anatómia, a kiterjedt hegképződés, a sugárkezelés okozta fibrosis, valamint a bőr és a bőr alatti szövetek kalcifikációja összességében szokatlan, atípusos elváltozások kialakulásához vezethet

Az elektródasor visszatekeredésének kimutatása transzimpedanciamátrix (TIM)-vizsgálattal cochlearis implantátumban = Detection of “tip fold-over” of the cochlear implant electrode array with transimpedance matrix (TIM) measurement

Összefoglaló. Bevezetés: Az elmúlt években a cochlearis implantátum a súlyos halláskárosodás vagy a teljes siketség rutinszerű és hatékony kezelési eszközévé vált. Korunk egyik leggyakrabban használt és leghatékonyabb újítása a cochlearis implantációban a perimodiolaris vékony elektródasorok alkalmazása. A cochlea középtengelyét, a modiolust szorosan ölelő atraumatikus elektródasor igen meggyőző eredménnyel bizonyítja népszerűségét, mind az elektrofiziológiai mérések során, mind az akusztikus hallás megőrzése terén nyújtott teljesítményével. Ugyanakkor igen kevés publikáció írja le az elektródasor nem megfelelő helyzetének előfordulási gyakoriságát, pontosabban a visszatekeredését a csúcsi szakaszon. Célkitűzés: Tanulmányunk célja olyan szoftveres technika, a transzimpedancia-mátrix (TIM) beillesztése a rutin intraoperatív elektrofiziológiai mérési metodikák közé, amely képes objektív diagnosztikai lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy korán felismerhessük a cochlearis implantátum elektródasorán keletkezett hurkot. Módszer: Hároméves kisgyermek kétoldali cochlearis implantációját követően, posztoperatív röntgenfelvételen a bal oldalon az elektródasor megfelelő pozíciója figyelhető meg, míg a jobb oldalon az intracochlearis elektródasor végének visszatekeredése igazolódott. Képalkotó vizsgálatot követően elektrofiziológiai metódusként TIM-vizsgálatot végeztünk. Az eljárás során a mérőeszköz a kijelölt stimuláló elektródákon 1 V nagyságrendű feszültséget közöl állandó áramerősség mellett a cochlea közel eső struktúrái felé. Mérőelektródák segítségével regisztráljuk a szöveteken mérhető feszültséget, majd transzimpedancia-mátrixszá alakítjuk a mért értékeket. Eredmények: Az elektródasor visszatekeredése, amelyet korábban radiológiai vizsgálattal igazoltunk, az objektív elektrofiziológiai mérések segítségével is jól azonosítható, és a vizsgálatok szoros párhuzamot mutatnak. Következtetés: Az elektródák helyzetének megjelenítésére szolgáló standard radiológiai képalkotási technikák kiegészíthetők, illetve kiválthatók egyszerűen elvégezhető, hatékony, objektív elektrofiziológiai vizsgálatokkal. Intraoperatíven, még a sebzárás előtt kimutatható, ha az elektródasor nem megfelelő helyzetbe került, így csökkenthetjük a radiológiai vizsgálatokkal járó sugárterhelés és annak finanszírozási problémáját. Orv Hetil. 2021; 162(25): 988-996. In recent years, the cochlear implant has become a routine and effective treatment tool for severe hearing loss and total deafness. One of the commonly used and effective innovations of our time in cochlear implantation is the perimodiolar thin electrode array. The atraumatic electrode array, which closely embraces the central axis of the cochlea (modiolus), has served its popularity with very convincing results, with its performance in both electrophysiological measurements and acoustic hearing preservation. However, very few publications describe the frequency of improper positioning of the electrode array, which is known as 'tip fold-over'.The aim of our study is to incorporate a software technique, the transimpedance matrix (TIM), into routine intraoperative electrophysiological measurement methodologies to provide a potential objective diagnostic opportunity for early detection of tip fold-over of the electrode array.Following bilateral cochlear implantation of a three-year-old child, postoperative radiography showed the correct position of the electrode array on the left side, while tip fold-over of the intracochlear electrode array was detected on the right side. Following imaging, a TIM study was performed as an electrophysiological method. During the procedure, the measuring device transmits a voltage of the order of 1 V to the nearby structures of the cochlea at a constant current at the designated stimulus electrodes. Measuring electrodes were used to register the voltage measured on the tissues, and then converted into a TIM.Electrode tip fold-over was previously diagnosed by radiological examination, while it can also be diagnosed by objective electrophysiological measurements now, and these two tests correlate well.Standard radiological imaging techniques for electrode positioning can be supplemented or replaced by easy-to-perform, effective objective electrophysiological studies. Tip fold-over can be detected intraoperatively, even before wound closure, if the electrode array is in the wrong position, thus reducing the radiation exposure associated with radiological examinations as well as reducing relevant costs. Orv Hetil. 2021; 162(25): 988-996