„Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon

Absztrakt Bevezetés: A gyógyítás sikerességét meghatározza, hogy a beteg érti-e és megfelelően használja-e az orvosi információkat. Ezt jelentős mértékben befolyásolja az úgynevezett „health literacy” (egészségműveltség). Célkitűzés: A tanulmány az egyik legelterjedtebb funkcionális egészségműveltséget mérő eszköz, a Short-Test of Functional Health Literacy, valamint egy előszűrő teszt (Chew-kérdések) magyar adaptációját mutatja be. Módszer: 302 fős felnőttmintán vették fel a célkérdőívet egy nagyobb tesztbattéria részeként, amelyben szerepelt a számolási készségeket mérő Newest Vital Sign teszt is. Eredmények: A Short-Test of Functional Health Literacy olvasott szövegértési rész belső konzisztenciája kimagaslóan jó, a Chew-kérdéseké elfogadható, a számolási részé azonban alacsony megbízhatóságú. A célkérdőív egészségműveltségi szintjeinek magyar eloszlása illeszkedik más európai felmérések adataihoz. A problémás egészségműveltség kategóriába kerülésre a 65 év felettiek és az általános iskolai végzettségűek voltak különösen veszélyeztetettek. A krónikus betegség alacsonyabb egészségműveltséggel jár együtt, ami egybevág más európai eredményekkel. Következtetések: A szerzők által validált mérőeszközök segíthetik a problémás páciensek kiszűrését, a hatékonyabb információmegértést és -felhasználást. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 905–915

A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása = Validation of the Hungarian version of Multidimensional Scale of Perceived Social Support

Elméleti háttér A társas beágyazottság az optimális funkcionálás, a jóllét egyik komponense. Emellett hazai és nemzetközi eredmények szerint is a lelki és testi egészség megőrzésének kulcstényezője – elsősorban stresszhelyzetekben. A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet (Multidimensional Scale of Perceived Social Support; MSPSS) 1988-ban fejlesztették ki Zimet és munkatársai, és azóta több európai és ázsiai nyelvre is lefordították. A kérdőív pszichometriai jellemzői a legtöbb esetben kiválóak. Cél: Mivel magyar nyelven jelenleg egyetlen validált, a Caldwell-féle, társas támogatást mérő kérdőív érhető el, amelynek a kiértékelése nehezen számszerűsíthető, tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a MSPSS kérdőív magyar nyelvű validálását felnőtt mintán (n = 1073; 72,9% nő). Módszerek A feltáró faktoranalízis mellett megerősítő eljárást is alkalmaztunk. A konvergens és divergens validitás vizsgálatára a következő mérőeszközöket használtuk fel: Társas Támogatás Erőssége Kérdőív, Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála, Big Five Kérdőív Extraverzió és Barátságosság skálái és a Családi Szocializáció Kérdőív. Eredmények A feltáró és megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a végső kérdőívben 10 tétel maradt. Ebből 4 állítás a Család alfaktorához, 3 állítás a Barátok alfaktorához és 3 állítás a Jelentős mások alfaktorához tartozik. Az egyes faktorok belső megbízhatósága (Család: Cronbach-α = 0,91; Barátok: Cronbach-α = 0,93; Jelentős mások: Cronbach-α = 0,87) és az egész kérdőív reliabilitása (Cronbach-α = 0,91) megfelelőnek bizonyult. A kérdőív illeszkedési mutatói az elfogadható vagy a jó tartományba estek (CMIN/DF = 5,876; CFI = 0,974; RMSEA = 0,08; GFI = 0,949; TLI = 0,963). Következtetések Az MSPSS magyar változata egy érvényes és megbízható mérőeszköz, amely egyrészt mutat összefüggést más, széles körben használt sztenderd kérdőívekkel, másrészt van az észlelt társas támogatás pszichológiai kérdéskörének több olyan szelete, amelyet a korábbi eszközök nem fedtek le, így indokolt az új kérdőív bevezetése. | Background One of the most important factors of well-being is social embeddedness. Moreover, social embededness is the most determining predictor of physical and mental health mainly in stress situations, according to Hungarian and international studies. Multidimensional Scale of Perceived Social Support (MSPSS) was developed by Zimet et al. in 1988, and since then it has been translated to other Caucasian and Asian languages. Psychometrical characteristics of the scale seem to be excellent. Aims The aim of our study was to validate the Hungarian MSPSS with a sample of adults (N = 1073, 72.9% women). In Hungary only the Support Dimension Scale is available, that evaluation is not easily quantifiable. Methods Both exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on the sample data. Convergent and divergent validity was measured with the following scales: Caldwell Support dimensions Scale, General Self-efficacy Scale, Big Five Inventory, and Family Socialisation Questionnaire. Results After factor analyses the final version of the measure consists of 10 items. 4 items related to Family subfactor, 3 items related to Significant Others subfactor, and 3 items to Friends subfactor. The computed psychometric properties suggest that each factor has a good level of reliabilty and validity (Family: Cronbach’s α = .91; Friends: Cronbach’s α = .93; Significant Others: Cronbach’s α = .87, MSPSS Total: Cronbach’s α = .91). The goodness of fit results of the scale were appropriate or good (CMIN/DF = 5.876, CFI = 0.974, RMSEA = 0.08, GFI = 0.949, TLI = 0.963). Conclusions The Hungarian version of MSPSS is a valid and reliable measurement that on the one hand shows correlations with other, widely used standardized questionnaires. On the other hand there are several pieces studying the psychological factors of perceived social support, which are not covered entirely by previous questionnaires. Therefore, developing the Hungarian version of MSPSS is justified

Pszichológiai sérülékenységet mérő skálák magyar nyelvű adaptálása

Elméleti háttér: Az elmúlt évek lokális és kollektív traumáinak tükrében különösen fontosnak tartjuk a vulnerabilitás konstruktumának részletes, pszichológiai szempontú felmérését, a pszichés és testi megbetegedés prevenciójának és szűrésének megtervezéséhez. Cél: A Glover Vulnerability Scale (GVS) és a Psychological Vulnerability Scale (PVS) magyar nyelvű adaptációja és validitásának vizsgálata heterogén, nem-klinikai mintán. Módszerek: Az online adatgyűjtést, hozzáférhetőségi mintavételt alkalmazó keresztmetszeti kutatásban 942 fő vett részt (572 nő; átlagéletkor: 29,41 év, SD = 11,5 év). Mérőeszközök: Glover Sérülékenység Kérdőív, Sinclair és Wallston-féle Pszichológiai Sérülékenység Skála, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Általános Énhatékonyság Skála, Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, SF-36 kérdőív, Big Five Kérdőív, Lezárási Igény Kérdőív. Eredmények: Az exploratív faktorelemzés eredményei alapján a 30 tételes, magyar nyelvű GVS 17 tétele illeszkedik 3 faktorba, úgymint Társas diszkomfort, Sérülékenységérzés és Családi bizalmatlanság, amelyek a variancia 45,62%-át magyarázzák. A konfirmatív faktoranalízis eredményei szerint a 3 faktoros modell illeszkedési mutatói kitűnőek vagy elfogadhatóak (CMIN/DF = 2,94; RMSEA = 0,064; CFI = 0,89; TLI = 0,85), csakúgy, mint az alskálák belső konzisztenciája (Cronbach- α : 0,65–0,77). A 6 tételes PVS 1 faktoros modelljének illeszkedési mutatói kitűnőek (CMIN/DF = 1,49; RMSEA = 0,03; CFI = 0,99; TLI = 0,98), a skála belső konzisztenciája (Cronbach- α = 0,76) szintén kiváló. Mindkét magyar nyelvű mérőeszköz 0,8 feletti teszt–reteszt megbízhatóságot mutat 6 hét elteltével. A konkurens validitás vizsgálatának eredményei szerint a GVS alskálái és a PVS között is gyenge, illetve közepes mértékű együttjárások mutatkoznak (0,21 < r S (940) < 0,39 között). Kifejezetten erős korrelációt a PVS és a GVS Sérülékenységérzés alskálája között kaptunk ( r S (940) = 0,66). A konvergens validitás vizsgálatánál a sérülékenység kifejezettebb érzelmi és társaskorlátozottság-érzéssel, alacsonyabb vitalitással, rosszabb mentális egészséggel, nagyobb stresszre adott válasszal, alacsonyabb megküzdőképességgel, énhatékonyságérzéssel és önértékeléssel, nagyobb érzelmi instabilitással, valamint alacsonyabb barátságossággal és extraverzióval járt együtt. A divergens validitásnál a lelkiismeretesség és a nyitottság, illetve a lezárási igény kérdőív legtöbb alskálájánál teljesült az összefüggések hiányára vonatkozó elvárásunk, a döntéskészség és a bizonytalanságtűrés csökkenése ugyanakkor gyengén, de szignifikánsan korrelált a sérülékenységgel. A GVS összpontszáma ( U (936) = 119814,5; p < 0,01, η 2 = 0,007), és a Sérülékenységérzés alskála ( U (936) = 111946; p < 0,01, η 2 = 0,009) esetében, valamint a PVS-en ( U (936) = 107358; p < 0,01, η 2 = 0,016) a nők pontszáma magasabb. Az életkorral mindkét mérőeszköz szignifikáns, de elhanyagolható mértékű együttjárást mutat (0,11 < r S (923) < 0,17). A magasabb iskolai végzettségűek a GVS Családi bizalmatlanság ( F (3) = 9,435; p = 0,024) és Sérülékenységérzés ( F (3) = 21,2; p < 0,001) alskáláján, valamint az összpontszámnál ( F (3) = 12,876; p = 0,005) és a PVS-nél is ( F (3) = 9,255; p = 0,026) egyértelműen alacsonyabb sérülékenységet mutattak. Következtetések: A két sérülékenység skála érvényes és megbízható mérőeszköz. A sérülékenység komplex vizsgálatában együttes alkalmazásukat javasoljuk

Pszichológiai sérülékenységet mérő skálák magyar nyelvű adaptálása

Elméleti háttér: Az elmúlt évek lokális és kollektív traumáinak tükrében különösen fontosnak tartjuk a vulnerabilitás konstruktumának részletes, pszichológiai szempontú felmérését, a pszichés és testi megbetegedés prevenciójának és szűrésének megtervezéséhez. Cél: A Glover Vulnerability Scale (GVS) és a Psychological Vulnerability Scale (PVS) magyar nyelvű adaptációja és validitásának vizsgálata heterogén, nem-klinikai mintán. Módszerek: Az online adatgyűjtést, hozzáférhetőségi mintavételt alkalmazó keresztmetszeti kutatásban 942 fő vett részt (572 nő; átlagéletkor: 29,41 év, SD = 11,5 év). Mérőeszközök: Glover Sérülékenység Kérdőív, Sinclair és Wallston-féle Pszichológiai Sérülékenység Skála, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Általános Énhatékonyság Skála, Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, SF-36 kérdőív, Big Five Kérdőív, Lezárási Igény Kérdőív. Eredmények: Az exploratív faktorelemzés eredményei alapján a 30 tételes, magyar nyelvű GVS 17 tétele illeszkedik 3 faktorba, úgymint Társas diszkomfort, Sérülékenységérzés és Családi bizalmatlanság, amelyek a variancia 45,62%-át magyarázzák. A konfirmatív faktoranalízis eredményei szerint a 3 faktoros modell illeszkedési mutatói kitűnőek vagy elfogadhatóak (CMIN/DF = 2,94; RMSEA = 0,064; CFI = 0,89; TLI = 0,85), csakúgy, mint az alskálák belső konzisztenciája (Cronbach- α : 0,65–0,77). A 6 tételes PVS 1 faktoros modelljének illeszkedési mutatói kitűnőek (CMIN/DF = 1,49; RMSEA = 0,03; CFI = 0,99; TLI = 0,98), a skála belső konzisztenciája (Cronbach- α = 0,76) szintén kiváló. Mindkét magyar nyelvű mérőeszköz 0,8 feletti teszt–reteszt megbízhatóságot mutat 6 hét elteltével. A konkurens validitás vizsgálatának eredményei szerint a GVS alskálái és a PVS között is gyenge, illetve közepes mértékű együttjárások mutatkoznak (0,21 < r S (940) < 0,39 között). Kifejezetten erős korrelációt a PVS és a GVS Sérülékenységérzés alskálája között kaptunk ( r S (940) = 0,66). A konvergens validitás vizsgálatánál a sérülékenység kifejezettebb érzelmi és társaskorlátozottság-érzéssel, alacsonyabb vitalitással, rosszabb mentális egészséggel, nagyobb stresszre adott válasszal, alacsonyabb megküzdőképességgel, énhatékonyságérzéssel és önértékeléssel, nagyobb érzelmi instabilitással, valamint alacsonyabb barátságossággal és extraverzióval járt együtt. A divergens validitásnál a lelkiismeretesség és a nyitottság, illetve a lezárási igény kérdőív legtöbb alskálájánál teljesült az összefüggések hiányára vonatkozó elvárásunk, a döntéskészség és a bizonytalanságtűrés csökkenése ugyanakkor gyengén, de szignifikánsan korrelált a sérülékenységgel. A GVS összpontszáma ( U (936) = 119814,5; p < 0,01, η 2 = 0,007), és a Sérülékenységérzés alskála ( U (936) = 111946; p < 0,01, η 2 = 0,009) esetében, valamint a PVS-en ( U (936) = 107358; p < 0,01, η 2 = 0,016) a nők pontszáma magasabb. Az életkorral mindkét mérőeszköz szignifikáns, de elhanyagolható mértékű együttjárást mutat (0,11 < r S (923) < 0,17). A magasabb iskolai végzettségűek a GVS Családi bizalmatlanság ( F (3) = 9,435; p = 0,024) és Sérülékenységérzés ( F (3) = 21,2; p < 0,001) alskáláján, valamint az összpontszámnál ( F (3) = 12,876; p = 0,005) és a PVS-nél is ( F (3) = 9,255; p = 0,026) egyértelműen alacsonyabb sérülékenységet mutattak. Következtetések: A két sérülékenység skála érvényes és megbízható mérőeszköz. A sérülékenység komplex vizsgálatában együttes alkalmazásukat javasoljuk