Az országnevek mint márkanevek és szerepük az országmárkázásban: néhány eset a világból = Country names as brand names and their role in country branding: Some cases from all over the world

Bár a helymárkázással foglalkozóknak természetes, a laikusokat akár meg is botránkoztatja, ha egy ország nevére úgy tekintünk mint márkanévre. Pedig ugyanúgy működnek: egy-egy ország neve láttán vagy hallatán bizonyos asszociációk jelennek meg a fejünkben. Ezek aztán befolyásolják, hogy turistaként ellátogatunk-e ide, tőkebefektetőként invesztálunk-e, vagy éppen fogyasztóként megvásároljuk-e az adott ország termékeit. De vajon megváltoztathatja-e egy ország a nevét, hasonlóan ahhoz, ahogy termékmárkák teszik időnként? Azt bizonyosan állíthatjuk, hogy előbbi nem olyan egyszerű, mint utóbbi, hiszen a földrajzi helyek neveinek, így az országokénak is többnyire messzire nyúló történelmi gyökerei vannak. A név kötődik az ott lakók életéhez, akik hozzászoktak ahhoz, ezért sem könnyű azt megváltoztatni. Mégis, akadnak rá példák, melyeket márkázási szempontból is értelmezhetünk. Az egyik ilyen, amikor az új márkanévvel-országnévvel új kezdetet akarnak jelezni. Amikor például a gyarmatok kivívták függetlenségüket, első dolguk volt, hogy új neveket adtak maguknak. De hasonló történt az egykori Szovjetunió vagy Jugoszlávia felbomlásakor – a létrejövő utódállamok új nevet kaptak vagy éppen visszatértek régi nevükhöz. A névváltás napjainkban is napirenden van egyes országok esetében. Ennek oka lehet például az, hogy az ország neve bonyolult, vagy az, hogy túlzottan hasonló egy másik ország nevéhez, így az országok versenyében hátrányos helyzetből indul. Az ország nevének azért is kiemelt jelentősége van, mert ez az egyetlen biztos közös elem az ország kommunikációs kampányaiban – és a bölcsebb országok ezt ki is használják, akár a szlogenbe integrálva az ország nevét. Jelen tanulmány az országmárkázás elméletének bemutatása után a fentieket járja körül, sok példával Európából és a világ más részeiből

Lessons from fish market sellers, cheese-seeking mice and moving penguins - building business short stories into management education

Tales are short and business people have less and less time. Tales carry a universal moral, while managers look for basic principles. Tales are simple, and simplification is essential in business world. Good always wins in tales, while workers in the corporate world are successoriented. In addition, the smallest one always wins in tales, and we all need such motivating examples. It is no wonder that an increasing number of short story business books (that also can be read during a short flight or train) has been published in the past decade. Before we would sneer at the genre, it is worth seeing who the authors are – they include people with considerable scientific record such as Kotter–Rathgeber 2007, Blanchard–Johnson 2010, Johnson 2001, Lundin et al 2000. Moreover, John P. Kotter, Professor at Harvard University has sold more of this book of his than any other. As he writes in the introduction of his book titled „Our Iceberg is Melting! – Changing and Succeeding Under Any Conditions”, a story of a penguin colony, short stories can be highly effective because they make serious, complicated and frightening ideas clear and comprehensible. Short stories are easy to remember, in spite of the vast amount of information we are bombarded with everyday – just to be forgotten by the next day. Short stories urge us to think, teach us important lessons, and stimulate everyone (young and old alike) to use the lessons drawn. If one thinks that an illustrated fun story is only for children, s/he will soon realize that this book is about real life problems which may concern almost everyone working in any sort of organization. Therefore the present study argues that it would be important to incorporate short stories into management education since they possess advantages that classical study books and specialized textbooks do not. Short stories are short, exciting and easy to abstract, with advice that can be applied immediately. Furthermore, they are extremely inspiring

Országmárkázás – mégis milyen márkázás? A kapcsolódó branding-terminológiák és értelmezhetőségük egy ország esetében

Immár két évtizede annak, hogy megjelent az országmárka, illetve az országmárkázás fogalma a nemzetközi szakirodalomban, majd vette át a magyar marketing akadémiai szféra, és 2009-ben a gyakorlat, az Országmárka Tanács létrehozásával. Az országmárkázáson kívül azonban más fogalmak is időről időre megjelennek a szakirodalomban: a nemzetmárkázás, az állammárkázás, a helymárkázás, a desztinációmárkázás, a lokációmárkázás, a területmárkázás vagy éppen a régiómárkázás. Sőt, a márkázást érő kritikák miatt olyan terminológiákkal is találkozni, mint a puha hatalom, az országimázs-menedzsment, a nemzetireputáció-menedzsment, a nyilvános diplomácia, valamint a versenyképes identitás. A tanulmány ezeket a fogalmakat rendszerezi, illetve arra keresi a választ, hogy mire hasonlít legjobban egy ország márkázása: egy termékére, egy szolgáltatáséra, egy vállalatéra, vagy netán másra? Egyáltalán milyen technikák adaptálhatóak a márkázás világából az országokra