Systematic review and analysis of evidences on clinical efficacy and cost-effectiveness of biological drugs for the treatment of Ankylosing Spondylitis

Technology: Infliximab and comparator biological such as adalimumab, etanercept, golimumab. Conditions: Ankylosing spondylitis (AS) Issue: Infliximab is registered to be used in patients with AS. The aim of the Report is to evaluate the clinical efficacy and safety of infliximab and comparator biologicals for the treatment of adult AS. Methods: Systematic literature review and analysis as well as meta-analysis (direct and indirect comparison) of published randomised controlled clinical trials (RCT) were performed, all relevant health economics literature were identified ad analysed. Results: Clinical efficacy of biological therapies is based on good clinical evidences regarding to all clinical efficacy endpoints (ASAS20, ASAS40, ASAS 5/6, and BASDAI 50% response). Altogether, 22 trials are included in our meta-analysis, 12 infliximab, 3 adalimumab studies, 6 etanercept and 1 golimumab. Efficacy of biological treatments for the treatment of AS has been established by clinical scientific evidences, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. According to the results of indirect comparison, there were no significant difference between biological treatments and placebo in terms of safety and tolerability endpoints. We found no significant difference between the clinical efficacy and safety of infliximab, adalimumab, etanercept and golimumab therapies. Cost-utility analysis of adalimumab and/or infliximab, etanercept and golimumab treatment for AS were performed in the UK, Canada, The Netherlands, Germany, Spain and France. There are no cost-utility studies from Eastern Central Europe. Implications for decision making: Efficacy of infliximab and comparator biologicals for the treatment of Ankylosing Spondylitis (AS) was proved by clinical evidence, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. We found no significant differences in efficacy and safety of different biological treatments. Health economics results suggest that biological therapies are cost-effective alternatives for the treatment of AS in group of developed high income countries. There is a lack of health economics results in Central-Eastern European countries however these data are more and more required by governments and funders as part of the company economic dossiers

Gyakorló orvosok egészségnyereség társadalmi elosztásával kapcsolatos attitűdje – a Q-vizsgálat

Gyakorló orvosok egészségnyereség társadalmi elosztásával kapcsolatos attitűdje – a Q-vizsgálat »»» A tanulmány a kvalitatív kutatás egyik eszközét, a Q-módszert mutatja be, amely lehetőséget teremt adott témával kapcsolatos személyes vélemények megismerésére, a véleménykülönbségek feltárására. Az eljárás során az adatgyűjtés és az adatelemzés kvantitatív módon történik, az elemzés korrelációszámításra, illetve faktoranalízisre támaszkodik, de kis esetszámú minta bevonásával végezhető

Informális ellátás és meghatározó tényezői krónikus betegségekben: magyarországi kutatások összehasonlító elemzése = Characteristics and determinants of informal care in chronic diseases in Hungary: a comparative analysis

Absztrakt: Bevezetés: Az idősödő társadalmakban az informális ellátás egyre jelentősebb szerepet játszik a betegek gondozásában. Célkitűzés: Az informális ellátás jellemzőinek és meghatározó tényezőinek elemzése krónikus betegséggel élők körében. Módszer: Korábbi hazai felméréseinkből származó, betegszintű adatokon elemeztük az igénybe vett informális ellátást és a betegek EQ-5D-3L egészségiállapot-értékeit 14 diagnózisban. Deskriptív elemzéseket végeztünk és lineáris regressziós modellel vizsgáltuk az informális ellátás óraszámát meghatározó tényezőket. Eredmények: A 2047 beteg (nők: 58%) átlagéletkora 58,9 (SD = 16,3) év, az EQ-5D-3L-index 0,64 (SD = 0,33) volt. A betegek 27%-a kapott informális ellátást átlagosan heti 7,54 (SD = 26,36) órában. Az igénybevételi arány és heti óraszámok szignifikánsan különböztek a diagnózisok között (p<0,05), a legmagasabb demenciában, Parkinson-kórban és gyulladásos immunológiai betegségekben volt. A gondozási idő jelentős magyarázó változói az életkor, a nem, az EQ-5D-3L és egyes diagnózis dummy változók (R2 = 0,111). Következtetések: Az informális ellátás jelentős a korlátozottsághoz vezető krónikus betegségekben. További kutatások javasoltak a kielégítetlen igények, preferenciák, valamint a beteg egészségi állapotán kívüli tényezők jelentőségének feltárására. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2068–2078. | Abstract: Introduction: Informal care plays an important role in ageing societies. Aim: To analyse informal care use and its determinants among patients with chronic diseases in Hungary. Method: Patient level data from previous studies in 14 diagnoses were analysed including patients’ EQ-5D-3L health status. Descriptive statistics were performed and a linear regression model was built to analyse determinants of informal care time. Results: 2047 patients (female: 58%) with mean age of 58.9 (SD = 16.3) years and EQ-5D-3L index score of 0.64 (SD = 0.33) were involved. 27% received informal care, the average time of care was 7.54 (SD = 26.36) hours/week. Both the rate of informal care use and its time differed significantly between the diagnoses (p<0.05), the highest were in dementia, Parkinsons’ disease and in chronic inflammatory immunological diseases. Significant determinants were age, EQ-5D-3L scores, gender and certain diagnosis dummys (R2 = 0.111). Conclusions: Informal care use is significant in chronic debilitating conditions. Future studies are encouraged to reveal unmet needs, preferences and further explanatory factors. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2068–2078

Az egészségügyi technológiák finanszírozása; tudjuk-e, mit veszünk a milliárdokért?

Amikor azt kérdezzük, hogy tudjuk-e, mit veszünk az egészségügyben a milliárdokért, akkor nem előfeltételezünk sem pazarlást, sem nyereséget. Ebben a tanulmányban nem foglalkozunk azzal, hogy az egészségügyre költött pénz elég-e vagy sem. Azt vizsgáljuk, hogy tudjuk-e, mit veszünk a milliárdokért. Ennek megválaszolásához tudnunk kell, hogy az egyes betegségek esetén mekkora a betegségteher, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a megelőzés és gyógyítás céljaira és ezeknek milyen a költséghatékonysága, hiszen egyet vagy többet választanunk kell. Milyen eredményeket érhetünk el, és konkrétan a hazai egészségügyben milyen eredményeket érünk el (hogyan gyógyulnak a betegek), azaz mi a konkrét egészségnyereség (megmentett életévek, elkerült betegségek) és azt hogyan mérjük. Választ kell adni arra a kérdésre is, hogy melyek az egészségügyi és szociális prioritások, mennyit képes és hajlandó az ország egy megmentett életévért, egy megmentett életért elkölteni. El kell dönteni, hogy mit „engedhetünk meg magunknak” azaz „mit célszerű megvásárolni”

Psychometric properties of the Hungarian version of the eHealth Literacy Scale

Background We adapted the eHealth Literacy Scale (eHEALS) for Hungary and tested its psychometric properties on a large representative online sample of the general population. Methods The Hungarian version of eHEALS was developed using forward–backward translation. For the valuation study, 1000 respondents were recruited in early 2019 from a large online panel by a survey company. We tested internal consistency, test–retest reliability and construct and criterion validity using classical test theory, as well as item characteristics using an item-response theory (IRT) graded response model (GRM). Results 55% of respondents were female, and 22.1% were ≥ 65 years old. Mean eHEALS score was 29.2 (SD: 5.18). Internal consistency was good (Cronbach’s α=0.90), and test–retest reliability was moderate (intraclass correlation r=0.64). We identifed a single-factor structure by exploratory factor analysis, explaining 85% of test variance. Essential criteria for GRM analysis were met. Items 3 and 4 (search of health resources) were the least difcult, followed by items 5 and 8 (utilisation of health information), and then items 1 and 2 (awareness of health resources). Items 6 and 7 (appraisal of health resources) were most difcult. The measurement properties of eHEALS were not afected by gender, age, education or income levels. Female gender, older age, intensity of health information seeking, formal health education and visit at the electronic healthrecord website were associated with higher eHEALS scores, as well as best and worst self-perceived health states, BMI<25 and participation at health screenings over the past year. Conclusions The Hungarian eHEALS is a useful and valid tool for measuring subjective eHealth literacy

A szakellátásban megjelenő osteoporosisos nők 10 éves csonttöréskockázata a FRAX^® alapján

Absztrakt Bevezetés: Az osteoporosis-ellátás kulcskérdése a fokozott csonttörési kockázatú betegek azonosítása és kezelése. Célkitűzés: A hazai osteoporosis-szakellátásban megjelenő osteoporosisos nők törési kockázatának felmérése. Módszer: A szerzők keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztek 2009-ben 11 osteoporosis-centrumban ≥50 éves osteoporosisos nőbetegek körében. Felmérték a főbb törési kockázati tényezőket, a FRAX® kalkulátor magyarországi változatával kiszámolták a 10 éves törési kockázatot. Az egészségi állapotot EQ VAS-sal vizsgálták. Eredmények: Az 1301 beteg átlagéletkora 68,5 (SD = 8,3) év, az EQ VAS 62,0 (SD = 17,2) volt, 690 (53%) betegnek volt már törése. A major osteoporosisos törési és a csípőtörési FRAX® átlagosan 20,1 (SD = 13,9), illetve 10,6 (SD = 12,5) volt (10 éves korcsoportonkénti átlagok: 18,5/9,3; 16,2/6,7; 23,0/13,5; 28,9/18,3). A törésen átesettek értékei szignifikánsan magasabbak voltak (p<0,05). Következtetések: Megközelítően azonos a primer és szekunder törésprevenciós kezelésre járó betegek aránya. Az osteoporosis miatt gondozásban részesülők major osteoporoticus törési FRAX®-értéke jelentős többségben magasabb az Egyesült Királyságban minimumként javasolt 7%-nál. A kutatás alapadatokkal szolgál költséghatékonysági elemzésekhez és a magyarországi intervenciós küszöbértékek kialakításához. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 146–153