Az antropogén éghajlatváltozás várható növény-, állat- és humánegészségügyi következményei a 21. század második felében

A klímaváltozás a környezetben okozott jelentős változásokon keresztül az emberi egészségre is hatást gyakorol. Ezek a hatások lehetnek közvetlenek, mint például a rendkívüli időjárási események, vagy közvetettek, mint az ökológiai és biofizikai környezetben bekövetkezett változások, amelyek befolyásolják a terméshozamokat, így az élelmiszertermelést, az élelmiszerek és a vektorok által közvetített betegségek átviteli esélyének növekedését, az áradások gyakoriságát és ehhez kapcsolódóan a vízminőség (bakteriális fertőzések, kémiai szennyezések) változását. Ezeket a kockázatokat csak az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazásával, a különböző szektorok, érintettek és szakterületek szoros együttműködése keretében lehet eredményesen kezelni. A növekvő átlaghőmérséklet, a szezonális csapadékhullás mintázatának átrendeződése hatással lesz a jelenlegi mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatra, az antropogén klímaváltozás növeli az erdőtüzek bekövetkeztének esélyét; talajdegradációt idéz elő; inváziós növényfajok és növénykártevők megjelenését és elterjedését vonja maga után; valamint növeli a gombakártevők által okozott mezőgazdasági károk és a gombaspórák okozta egészségügyi ártalmak mértékét. A klímaváltozás növeli a hőhullámok bekövetkeztének valószínűségét és az évente jelentkező hőhullámok abszolút hosszát; ami jelentős többlethalálozást okozhat a prevenció és az alkalmazkodás erősítése nélkül. Romlik a levegőminőség, nő a levegőben jelenlévő pollenek, gombaspórák koncentrációja, ami tovább emelheti a fertőzéses és allergiás légúti megbetegedések számát. Romlik a gyógyszerek eltarthatósága, illetve változik a gyógyszerek hatása, hatástartama. Mindezek mellett a klímaváltozás növeli a pszichés betegségek (pl. a klímaszorongás, ökogyász) előfordulását és a jövő miatt aggodalmat is

Halálozási anomáliák Európában 2020 első negyedévében az EuroMOMO hálózat alapján = Mortality Anomalies in Europe in the First Quarter of 2020 ̶ Based on the EuroMOMO Network

Világszerte igen nagyarányú COVID-19 megbetegedési és halálozási hullám figyelhető meg a SARS-CoV-2 új koronavírus járvány következtében 2020 tavaszán. A WHO és az Európai Unió támogatásával létrehozott EuroMOMO hálózat már csaknem 10 éve értékeli a jelentő országok heti halálozását, így honlapjukról nyomon követhető a COVID-19 pandémia alatti többlethalálozások alakulása. A közleményben bemutatjuk a 2020. évi szezonális influenza alatti halálozást, illetve részletesen ismertetjük a 2020. márciusi heti helyzetképeket. Magyarország 2013-ban csatlakozott a hálózathoz. Az elmúlt években több alkalommal is ki lehetett mutatni a szezonális influenza időszakok alatt hazánkban is a halálozás növekedést, hasonlóképpen néhány évben a nyári hőhullámok idején is. 2020-ban azonban sem a szezonális influenzajárvány, sem a COVID-19 járvány idején nem volt eltérés az azonos naptári hetek sokéves átlagától

Seasonality and geographical occurrence of West Nile fever and distribution of Asian tiger mosquito

The importance and risk of emerging mosquito borne diseases is going to increase in the European temperate areas due to climate change. The present and upcoming climates of Transdanubia seem to be suitable for the main vector of Chikungunya virus, the Asian tiger mosquito, Aedes albopictus Skuse (syn. Stegomyia albopicta). West Nile fever is recently endemic in Hungary. We used climate envelope modeling to predict the recent and future potential distribution/occurrence areas of the vector and the disease. We found that climate can be sufficient to explain the recently observed area of A. albopictus, while in the case of West Nile fever, the migration routes of reservoir birds, the run of the floodplains, and the position of lakes are also important determinants of the observed occurrence

The effect of climate change on the potential distribution of the European Phlebotomus species and the parasite Leishmania infantum in 2011-2070. A climate envelope modeling approach

Aims: In the Mediterranean areas of Europe, leishmanisasis is one of the most emerging vector-borne diseases. Members of genus Phlebotomus are the primary vectors of the genus Leishmania. To track the human health effect of climate change it is a very important interdisciplinary question to study whether the climatic requirements and geographical distribution of the vectors of human pathogen organisms correlate with each other. Our study intended to explore the potential effects of ongoing climate change, in particular through a potential upward altitudinal and latitudinal shift of the distribution of the parasite Leishmania infantum, its vectors Phlebotomus ariasi, P. neglectus, P. perfiliewi, P. perniciosus, and P. tobbi, and some other sandfly species: P. papatasi, P. sergenti, and P. similis. Methods: By using a climate envelope modelling (CEM) method we modelled the current and future (2011-2070) potential distribution of 8 European sandfly species and L. infantum based on the current distribution using the REMO regional climate model. Results: We found that by the end of the 2060’s most parts of Western Europe can be colonized by sandfly species, mostly by P. ariasi and P. pernicosus. P. ariasi showed the greatest potential northward expansion. For all the studied vectors of L. infantum the entire Mediterranean Basin and South-Eastern Europe seemed to be suitable. L. infantum can affect the Eastern Mediterranean, without notable northward expansion. Our model resulted 1 to 2 months prolongation of the potentially active period of P. neglectus P. papatasi and P. perniciosus for the 2060’s in Southern Hungary. Conclusion: Our findings confirm the concerns that leishmanisais can become a real hazard for the major part of the European population to the end of the 21th century and the Carpathian Basin is a particularly vulnerable area

Új vektoriális betegségek megjelenésének lehetősége, és a már őshonos betegségek jelentőségének növekedése a klímaváltozás következtében. A XXI. század egészségügyi és hadászati biztonságát fenyegető hazardok

Az ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek egyre emelkedő mértékben jelentenek majd veszélyt Európa mérsékelt övi lakosságának egészségi állapotára nézve. A klímaváltozás következtében meghosszabbodó vegetációs időszak, és az emelkedő átlaghőmérséklet a már jelen lévő betegség (Pl. Lyme), és számos, a lakosság számára új, meleg égövi betegség megtelepedését, vagy újra megjelenését okozhatja, mint amilyen például a leishmaniasis vagy a malária. A jövőben nem csak a civil lakosság egészségi állapotát, de a hadsereg személyi állományának egészségét és a hadműveletek biztonságát is veszélyeztethetik a vektoriális megbetegedések. _____ Emerging vectorial diseases threaten the population of the temperate areas of Europe. Due to climate change the increasing seasonal mean temperatures and the prolongation of the potential activity period of arthropod vectorial organisms will enhance the importance of the tick-borne diseases (eg. Lyme disease) and will facilitate the expansion of new or re-emerging vectorial diseases, such as leishmaniasis or malaria. These serious vectorial diseases can cause notable hazard not only for citizens but for the personnels and may endanger the safety of the operations, too

Éghajlatváltozás és egészség - 2.hullám

A kutatók projekt 2. hulláma keretében a már elkészült jelentések disszeminációját végezték az „Éghajlatváltozás 180°” című hírlevél elindításával. A projekt keretében 1000 fős országos reprezentatív mintán végeztek egy kérdőíves kutatást is, külső vállalkozó (Závecz Research Kft.) által lebonyolítva. A kutatásban kétlépcsős, arányosan rétegzett, véletlenszerűen kiválasztott 1000 személyt tartalmazó valószínűségi mintával dolgoztak. Az 1000 fős lakossági minta Magyarország településhálózatát arányosan reprezentálta, 103 mintavételi egységgel. A mintába kerülő személyek összetételi aránya a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók szerint (nemek, életkori csoportok, iskolai végzettség, lakóhelytípus) megfelelt a teljes felnőtt népesség összetételének. Az adatfelvétel CAPI módszerrel készült, azaz a kérdőívet programozást követően, laptopok segítségével kérdezték a kutatócég munkatársai. A kérdések a klímaváltozás és az egészség kérdéskörét érintették a következő főbb témák mentén: - A lakosság egészségi állapota - Az egészségügyi ellátással kapcsolatos vélemények - Otthon is alkalmazható gyógymódok ismerete - COVID-19 járvány hatásai - Klímaváltozás megítélése és hatása

A globális megatrendek – világjárványok és globalizáció, technológiai fejlődés és klímaváltozás – hatása a mikroszkopikus gombák terjedésére Magyarországon

A golbális megatrendek olyan lassú folyamatok, amelyek kezdetben alig észrevehetők, később azonban hosszú távú globális hatásokat okoznak. Néhányuk – a világjárványok és a globalizáció, a technológiai fejlődés, valamint az éghajlatváltozás – jelentős hatással van hazánk mikroszkopikus gombavilágára. A globalizáció révén nagy mennyiségű gombaspórát és inokulumot hurcolnak be a személy- és áruforgalommal, főként importált trópusi gyümölcsökkel, talajjal és csomagolóanyagokkal. A technológiai fejlődés következtében ezek a gombák új élőhelyekre tesznek szert az emberek közvetlen környezetében, épületek, háztartási vizes berendezések belső terében. Az éghajlatváltozás következtében különböző idegenhonos fajok egyre nagyobb valószínűséggel telepednek meg a régió természetes élőhelyein is. E behurcolt gombák között számos, az emberi egészségre vagy a mezőgazdasági termelésre kockázatot jelentő faj lehet. A globális megatrendek gombafajokra gyakorolt hatásai számos új gazdasági, egészségügyi, növény- és környezetvédelmi problémakör fontosságára hívják fel a figyelmet. A megatrendek mikrogombákra gyakorolt hatását fontos figyelembe venni a különböző védekezési módszerek kidolgozása során, amelyeket be kell építeni az adaptációs stratégiákba. Jelen összefoglaló közleményünk célja ezeknek a veszélyeknek és a megelőzési stratégiákra irányuló javaslatok bemutatása

Hőségriasztás – cselekvési tervek önkormányzati szinten – egy 2018-as országos felmérés eredményei = Heat-Health Action Plans at Municipal Level – Results of a National Survey, 2018

A klímaváltozás legfontosabb egészségkockázatát Európában a hőhullámok jelentik, amire a 2003. évi események hívták fel kontinens-szerte a figyelmet. Jelentősebb egészségi kockázatokat elsősorban nagyobb településeken mutattak ki. A hőhullámok elleni védekezés egyik fontos eszköze a korai figyelmeztető és riasztó rendszerek bevezetése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018-ban felmérést végzett a 2000 főnél népesebb települési önkormányzatok hőségriasztással kapcsolatos intézkedéseiről. A 805 települési önkormányzat részére kiküldött kérdőívből 786 kitöltött érkezett vissza, a településeken élők száma több mint 8 millió fő. Az önkormányzatok 43%-a rendelkezik kijelölt környezetvédelemmel (is) foglalkozó munkatárssal, 4%-a kijelölt környezet-egészségüggyel (is) foglalkozó munkatárssal. A hőség helyi hatását a települések közel fele közepesnek ítélte, 12%-a jelentősnek. A települések 14%-a rendelkezik hőségriasztási tervvel, azonban a megyei arányokban nagy különbségek tapasztalhatók. A növekvő lakosságszám függvényében a tervvel rendelkező települések aránya közelítőleg lineárisan emelkedik. A települések egyharmada tervezi hőségriasztási terv bevezetését, a lakosságszám növekedésével a tervezési szándék nem függ össze jelentősen. A települések 6%-ának van saját hőségriasztási tervvel rendelkező intézménye. A hőségriasztásokról 12 megyében nem minden önkormányzat kap hivatalos értesítést, a 100 ezer főnél nagyobb településeknél és Budapest kerületei között is vannak értesítetlenek. Az elmúlt években az önkormányzatok 86%-a hajtott végre intézkedéseket a hőségriasztások alatt. A hőség miatt, illetve a hőségriasztások alatt az önkormányzatok nagy része tart fenn kapcsolatot saját fenntartású intézményeivel, különösen a bölcsődék és óvodák, szociális és egészségügyi intézmények aránya magas. Egyéb intézmények között művelődési házak, közösségi házak, kulturális központok, könyvtárak szerepeltek. Az önkormányzatok a hőséggel, hőségriasztással kapcsolatban további információt, segítséget is igényelnének. Többek között: pontosabb és hosszabb távú hőség előrejelzést, közvetlen értesítést a hőségriasztásról, folyamatos és bővebb tájékoztatást, intézkedési terv mintát, tájékoztató anyagokat, jogi szabályozást a hőséggel kapcsolatban. A felmérés közvetlenül kapcsolódik a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia rövid távú céljaihoz és hozzájárul az I. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (2018-2020) részfeladatai teljesüléséhez