A csoport-pszichoterápia lehetősége a hospice-palliatív ellátásban. Egy modellprogram eredményei | Opportunities of team psychotherapy in hospice-palliative care. Results of a model program

Bevezetés: Az utóbbi 20 évben kibontakozó hospice gondozás a magas szintű, palliatív szakmai ellátás keretében a betegek testi panaszai és tünetei kezelése mellett hasonlóan nagy hangsúlyt helyez a betegek és hozzátartozóik pszichoszociális támogatására és ellátására. Célkitűzés: Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Onkológiai Rehabilitációs és Hospice Osztályán a palliatív, hospice ellátásban részesült onkológiai betegek számára modellként kifejlesztett pszichoedukációs és támogató program célja a pszichés tünetek csökkentése, az aktív coping mechanizmusok kialakítása, a kommunikáció segítése és az izoláció csökkentése voltak. Módszer: A program a következő elemekből épült fel: csoportos, analitikusan orientált pszichoterápia, kreatív foglalkoztatás, gyógytorna, dietetikai tanácsadás és onkológiai konzultáció. Eredmények: A támogató modellprogram időszaka alatt szembetűnő változásokat tapasztaltak mind a pácienseknél, mind a dolgozók körében, ami összességében az egész osztály hangulatára és működésére előnyös hatással volt. Következtetések: A modellprogram megmutatta, hogy csoportos formában jótékony hatású és gazdaságos pszichoszociális támogatás nyújtható a betegek számára, a személyzet erőforrásainak leghatékonyabb beosztása mellett. Orv. Hetil., 2013, 154, 1102–1105. | Introduction: Hospice care has been developing for 20 years. In the framework of the high standard palliative treatment hospice care involves symptom control as well as the psychosocial support of patients and their relatives. Aim: Developed as a model, the aims of the psychoeducational and supporting program were to reduce the psychological symptoms, form the active coping mechanisms, reduce feeling of isolation and help the communication of the patients treated in the Oncological Rehabilitation and Hospice Department of the Vaszary Kolos Hospital in Esztergom, Hungary. Method: The program consisted of the following elements: analiticly orientated team psychoterapy, creative occupation, physiotherapy, dietetics guidance and oncological consulting. Results: During the model supporting program the authors observed significant changes in both the patients and staff members which had a positive impact on the department’s operation and the atmosphere, too. Conclusions: The model program showed that in team work can give beneficial and cost-efficient psychosocial support to patients using the carers’ energy in the most effective way. Orv. Hetil., 2013, 154, 1102–1105

Rehabilitation model program for serious ill patients

Background Patients receiving cancer treatment start lifestyle changes mostly at the end of the treatment during the rehabilitation period. Most often, the first step is a dietary change and physical exercises built into the daily routine. Patients who do this in groups led by qualified therapists and based on professional counseling can build more effective and more permanent changes into their life. To develop a complex rehabilitation program which, in the short term, aims to familiarize patients with a lifestyle which harmonizes the physical, mental, spiritual and social spheres of life and, in the long term, to build it into their everyday life in order to ameliorate the physical and mental state and reduce the psychological symptoms and the isolation of patients. The physical component focuses on diet and exercise. The psycho-social-spiritual support focuses on discovering inner sources of strength, developing active coping mechanisms and helping to achieve more open communication. Participants and procedure In February and March 2011, 8 patients treated for malignant tumors participated in the model program. The components of the model program were psychotherapy, physiotherapy, cancer consultation, nutrition counseling, creative activities and walking. Results During the period of the model program the isolation of the patients decreased and their social support and ability of coping with the illness ameliorated. They reported an ease in anxiety and depression in their everyday activities. According to feedback, their communication with each other, with the staff and with their relatives became more open. Altogether this had advantageous effects on the functioning of the ward and the mood of the staff. Conclusions The rehabilitation program confirmed that beside individual psycho-social support, beneficial and economic psycho-social support can be provided for the patients in group form along with the most effective assignment of the resources of the staff