Politikai és gazdasági nyelvhasználat az Európai Unióban = Language of politics and economy in the EU

A 8 fős - 4 intézményből szerveződött - nemzetközi kutatócsoportunk az EU politikai és gazdasági nyelvhasználatának a vizsgálatát tűzte ki célul. E cél megvalósítását alapvetően két munka elkészítésében jelöltük ki, azaz terveink között szerepelt (1) egy ötnyelvű tematikus politikai szótár elkészítése és (2) legalább egy tanulmánykötet megjelentetése a politikai nyelvhasználat illetve a gazdasági szaknyelv sajátosságairól. A kutatócsoport tagjai 5 napos tanulmányúton vettek részt, amelynek keretében meglátogatták a brüsszeli ISTI intézményt és annak kiváló TERMISTI nevű terminológiai központját. Az intézetek vezetői és munkatársai bemutatták a terminológiai adatbázisok készítésének a folyamatát. Ugyanezen tanulmányút keretében a résztvevők ellátogattak az EU luxemburgi székhelyű fordító és terminológiai központjába. A kutatócsoport tagjai folyamatosan szerepeltek hazai és nemzetközi konferenciákon és kutatási témájukban tanulmányokat jelentettek meg. A politikai (jogi) és gazdasági nyelvhasználat témakörében megjelentettünk 3 monográfiát ill. disszertációt, 24 tanulmányt és 2 recenziót, továbbá 12 alkalommal tartottunk előadást nemzetközi és 15 alkalommal hazai konferencián. Két alkalommal szerveztünk Veszprémben francia, olasz és spanyol nyelvű nemzetközi szaknyelvi konferenciát, amelynek anyagát konferenciakötetben jelentetjük meg. Elkészült az ötnyelvű tematikus politikai szótár első (lektorálatlan!) változata. A 4 éves közös munka során egy kiváló kutatói team kovácsolódott össze, olyan szakemberek, akik ma már több területen (kutatás, oktatás, publikációk) is sikerrel dolgoznak együtt. | The international research team consisting of 8 researchers - representing 4 institutions - aimed to investigate the political and economical language usage within the EU. On the basis of this research the main aim of the team was (1) to compose a five-language thematical-terminological dictionary of political language (2) to fix the uncovered phenomena regarding both the political and economical language in a book containing a collection of articles. The members of the research team went on a 5-day-stydy trip to visit the ISTI in Brussels and its terminological centre, TERMISTI. The process of elaborating terminological database has been demonstrated by the colleagues of the above mentioned institutions. During this visit the team visited the Centre de traduction des organes de l?Union européennes situated in Lussembourg. The research team members participated at several conferences in Hungary and abroad and published some articles on their research topic. Regarding political and economical language have been published 3 monographs and dissertations respectively, 24 studies and 2 reviews, furthermore 12 lectures on international conferences organised abroad and 12 lectures on conferences organised in Hungary have been given. Two international conferences of French, Italian, Spanish languages for special purposes have been organised in Veszprém and the contributions have been published in conference proceedings. The five-language terminological dictionary of political language has been composed (first version, without proof-reading)

Reumatológiai rehabilitációs osztályokon kezelt osteoporosisos betegek életminősége = Quality of Life of Osteoporotic Patients Attending Rheumatology Rehabilitation In-Patient Units

Rehabilitációs osztályon kezelt osteoporosisos betegek demográfiai és szociális adatairól, illetve életminőségéről még nem végeztek hazai felmérést. Cél: A szerzők célja kérdőíves felmérés segítségével négy hazai kórház reumatológiai rehabilitációs osztályain, illetve részlegén egy időszakban kezelt osteoporosisos betegek adatainak elemzése. Módszerek: A betegek demográfiai és szociális adatait a szerzők által összeállított kérdőív, az életminőségét SF-36 kérdőív segítségével vizsgálták. Az életminőséget ugyanazon intézményekben, ugyanazon időszakban kezelt, azonos módon kiválasztott rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedő betegek életminőségével hasonlították össze. Eredmények: A vizsgálatban való részvételre felkért 253 beteg közül 211 beteg töltötte ki a kérdőívet. A betegek 25,6%-a volt férfi. A betegek 58%-a volt 60 évesnél fiatalabb, 40%-a korábban nehéz fizikai munkát végzett. Több mint 50%-uk az érettséginél alacsonyabb iskolai végzettségű volt, és 6,7%-uknak volt egy fogyasztási egységre eső havi jövedelme 100.000 Ft felett. Az osteoporosisban szenvedő betegek életminősége SF-36 kérdőívvel mérve 34,7-nek bizonyult, ami szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a magyar népesség 70–90 pontos átlagértéke. Az osteoporosisos betegek SF-36-értékei minden tartományban alacsonyabbak voltak a rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedők értékeinél, de a különbség csak a fizikai működést tekintve volt szignifikáns. Az érzelmi szerepet illetően az osteoporosisos betegek pontértéke szignifikánsan alacsonyabb volt a rheumatoid arthritises és arthrosisos betegek pontszámához képest. Következtetések: Rehabilitációs osztályon kezelt osteoporosisos betegek életminősége azonosan rossz vagy rosszabb a rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedő betegekéhez képest. There has been no report on demographic, social and quality of life data of osteoporotic patients attending rheumatology rehabilitation in-patient units in Hungary. Aim: The authors analyzed the data of osteoporotic patients treated in rheumatology rehabilitation departments as in-patients in four hospitals in Hungary. Methods: Demographic and social data were obtained by using a questionnaire developed by the authors, and quality of life was assessed with the use of the SF-36 questionnaire. The quality of life data of osteoporotic patients were compared to that obtained from patients with rheumatoid arthritis, osteoarthrosis and chronic low back pain who were treated in the same department at the same time. Results: Of the 253 patients who were asked to participate in the study, 211 patients filled out the questionnaires. 25.6% of the patients were male. 58% of the patients were younger than 60 years of age, and 40% of them were heavy physical workers earlier. More than 50% of the patients did not complete secondary school education, and only 6.7% of the patients had a per capita monthly income higher than 100.000 HUF. The quality of life of the osteoporotic patients assessed by SF-36 scored 34.7, which was significantly lower than that of the mean of the Hungarian population scoring 70–90. The SF-36 scores of osteoporotic patients were lower in all domains compared to the scores of patients with rheumatoid arthritis, osteoarthritis and low back pain, although the difference was significant only in the domain of physical activity. The affective role of patients with osteoporosis was significantly lower than those with rheumatoid arthritis and osteoarthritis. Conclusions: Osteoporotic patients attending in-patient rheumatology in-patient rehabilitation units in Hungary have poor quality of life comparable, even worse than that found in patients with rheumatoid arthritis, osteoarthritis and chronic low back pain

Hazai kórházakban rehabilitált rheumatoid arthritises betegek életminősége | Survey of quality of life of rheumatoid arthritis patients admitted to rehabilitation centres in Hungary

Bevezetés: Hazai kórházakban rehabilitált, rheumatoid arthritisben szenvedő betegek életminősége kevéssé ismert. Célkitűzés: A szerzők négy hazai kórház reumatológiai rehabilitációs osztályán rehabilitációban részesülő 239 rheumatoid arthritises beteg (169 nő, 70 férfi) demográfiai adatainak, szociális helyzetének, betegségükkel kapcsolatos életminőségük, illetve tájékoztatás és támogatás iránti igényeik felmérését tűzték ki célul. Módszer: Az életminőséget validált Short Form 36 generikus életminőség kérdőívvel vizsgálták. A demográfiai, szociális és egyéb adatok felmérésére e célokra készített kérdőíveket alkalmaztak. Eredmények: Megállapították, hogy a rheumatoid arthritises betegek a diagnózis megállapítása után viszonylag korán kerülnek intézeti rehabilitációra. A betegek 80,4%-a 50 év feletti volt, és szociális helyzetük az átlagosnál rosszabbnak bizonyult. Életminőségük is szignifikánsan rosszabb volt, mint az átlagnépességé, de megfelelt az arthrosisban, osteoporosisban, illetve krónikus derékfájásban szenvedőkének. A betegek életminőség-kategóriái körül a fizikai működés és fájdalom pontszámai voltak a legalacsonyabbak. A kísérő betegségek közül a hypertonia és az osteoporosis volt a leggyakoribb. Térd- és csípőműtétek esetén a rehabilitációra megfelelő időben került sor. A betegségükkel kapcsolatos felvilágosítást és oktatást a betegek nem tartják kielégítőnek. Következtetések: Kórházban rehabilitált, rheumatoid arthritisben szenvedő betegeket a rossz életminőség jellemzi. A betegek tájékoztatása és oktatása javításra szorul. Orv. Hetil., 2013, 154, 1381–1388. | Introduction: There are limited data about the quality of life of rheumatoid arthritis patients admitted to rehabilitation centres in Hungary. Aim: The aim of the authors was to assess demographic data, social status, health related quality of life, and needs for assistance and disease-related information of 239 rheumatoid arthritis patients (169 women and 7 men) admitted to four rehabilitation centres in Hungary. Method: For the assessment of demographic, social and other data the authors developed questionnaires. The health related quality of life was evaluated using the validated Short Form 36 questionnaire. Results: The authors found that rheumatoid arthritis patients require in-patient rehabilitation relatively early in their disease course. 80.4% of the patients were over 50 years of age, and their social status was low as compared to the average of the Hungarian population. The health related quality of life of patients was significantly lower than that of the average population, but it was similar to the quality of life of patients with osteoarthritis, osteoporosis and low back pain. Among domains of the quality of life, the scores for physical function and pain were the lowest. The most common accompanying diseases included hypertension and osteoporosis. In case of knee and hip surgeries, postoperative rehabilitation was performed in due time. Patients were not satisfied with disease-related information and education given by health care providers. Conclusions: There is poor quality of life of rheumatoid arthritis patients admitted to rehabilitation centres in Hungary. More efforts should be done to provide disease-related information and education for patients. Orv. Hetil., 2013, 154, 1381–1388