Exploring the Relevance of Knowledge-Based Networking (Social Media) Tools Among Family Businesses

Behind the success of an organization can be found the ability to manage the constantly ‘renewing’ knowledge effectively. Knowledge sharing is a vital part of knowledge management. The recent remarkable growth in Internet-based business activities has proved that many different advantages can be derived from communication technology platforms. Internet has changed the way people communicate, collaborate, learn and conduct business. It has delivered to organizations a global market presence, and online marketing has become an essential part of business. Both organizations and customers are more and more involved in social media. Different knowledge-based (social) networking tools have experienced significant growth in recent years. In 2014, an exploratory survey investigated how social media tools were being used for knowledge sharing and whether their usage was supported by Hungarian organizations. As a continuation, a new research focuses on leading family businesses, as their economic and societal value creation is extremely important in the country. The aims of the research are to explore the relevance and usage of knowledge-based networking tools to ascertain the benefits and challenges, as well as to define the reasons and purposes of using social media technologies. In this research, qualitative methodology was used to collect data through semi-structured interviews in 2018. The results indicate that social media provides a great opportunity to reach potential customers. It was found that the most popular social media tools are Facebook, LinkedIn and Instagram. The findings also show that enterprises face some challenges, such as how to respond to customers in real-time

Online branding strategies of family SME wineries: a Hungarian-German comparative study

Purpose: Both Hungary and Germany belong to the old-world wine-producing countries and have long winemaking traditions. This paper aims at exploring and comparing online branding strategies of family SME (small and medium sized enterprises) wineries at Lake Balaton (Hungary) and Lake Constance (Germany), as two wine regions with similar geographic characteristics. Design/methodology/approach: This paper, based on a total sample of 37 family wineries, 15 at Lake Balaton and 22 at Lake Constance, investigates the differences in brand identity on the website, brand image in social media and online communication channels deployed in both wine regions. The study applies a qualitative methodology using MaxQDA software for conducting content analysis of texts in websites and social media. Descriptive statistics and t-test were conducted to compare the usage of different communication channels and determine statistical significance. Findings: At Lake Balaton, the vineyard, the winery and the family, while at Lake Constance, the lake itself and the grape are highlighted regarding family winery brand identity. The customer-based brand image of Hungarian family wineries emphasizes wine, food and service, with the predominant use of Facebook. In the German family wineries, the focus of brand identity is on wine, friendliness and taste and includes more extensive usage of websites. Originality/value: The paper deploys a novel methodology, both in terms of tools used as well as geographic focus to uncover online branding patterns of family wineries, thereby providing implications for wine and tourism industries at lake regions. It compares the share of selected most-used words in the overall text in websites and in social media, and presents the key findings from this innovative approach

„Tudásmenedzsment-profil” érettségi modell

A szervezetek üzleti sikere nagyban függ attól, hogy a munkatársak tudását milyen módon sikerül hasznosítani. A tudás a piaci verseny egyik meghatározó tényezőjévé vált. A 2000-ben megrendezett lisszaboni csúcson az Európai Unió államfői elhatározták, hogy az uniót „2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági egységévé kell tenni”. E célkitűzéssel azonosulva a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékének Stratégiai Menedzsment Kutatóműhelye 2004-ben egy új kutatást indított, amelynek fő célkitűzése, hogy a gyakorlatban hasznosítható, ugyanakkor elméletileg és módszertanilag megalapozott megközelítést dolgozzanak ki, amely elősegíti a szervezetek tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységeinek tudatos kialakítását és megvalósítását. A kutatás eredményeképp megalkották a „Tudásmenedzsment- profil” folytonos érettségi modellt, amely hét determináns faktor segítségével leírja egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatát. A modell a tudatos tudásmenedzsment-gyakorlat feltérképezésének egy eszköze lehet, amelynek alapját képező tudásmenedzsment-faktorok meghatározzák a tudásmenedzsment- gyakorlat során kidolgozandó és fejlesztendő területeket. Bevezették a „Tudásmenedzsment-indexet”, amely egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintjét mutatja meg

Perspectives of Knowledge Management - Investigations at Hungarian Organizations

Nowadays, organizations focus on knowledge management emphasising that knowledge is one of the most valuable resource. In the knowledge economy where changes in information and technological innovations are incredibly rapid and where the development speed of the environment increases constantly, organisations are forced to improve continually in order to be successful. In this paper, we present the current state of Knowledge Management in Hungary based on an empirical research and the result of it, which defines the factors that describe Knowledge Management Practice of an organization. Moreover we demonstrate our new research, which would measure the role of functional managers in knowledge sharing and which would reveal the factors which affect their knowledge sharing.knowledge, knowledge management, knowledge sharing

A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében

A kutatás tárgyát a digitalizáció társadalomra gyakorolt hatásainak vizsgálata képezi magyar szakértők szempontjából. A vizsgált adatok 2021-ben végzett kvalitatív és kvantitatív felmérés eredményeiből származnak, előbbi fókuszcsoportos interjúk formájában zajlott, utóbbi pedig egy online kérdőíves felmérés keretében, amelynek elemzése leíró statisztikával és kapcsolatvizsgálati módszerekkel történt. A kutatás célja a digitalizáció társadalmi hatásainak feltérképezése, annak vizsgálata, hogy a digitalizáció társadalomra gyakorolt hatásainak megítélése függ-e a kutatásba bevont szakértő egyéni (életkor, végzettség) vagy szervezeti (képviselt szervezet szektora) jellemzőjétől. Az elemzések eredményei útmutatást nyújthatnak a digitális szakpolitikában döntéshozóknak a beavatkozás fő területeinek meghatározásában

Az autentikus vezetés jellemzőinek vizsgálata hazai felső vezetők élettörténetében

Az autentikus vezetés korunk komplex elvárásaira reagáló vezetésfelfogás. Nemzetközi súlyának növekedését a folyamatosan bővülő publikációszám is alátámasztja, ugyanakkor kevés hazai vizsgálat található a témában. A szerzők tanulmányukat hiánypótló szándékkal készítették, amelyben az autentikus vezetők jellemzőit vizsgálták hazai felső vezetők élettörténeteiben. A kutatás során tartalomelemzést végeztek húsz felső vezető félig strukturált élettörténeti interjúinak bázisán. Vizsgálatuk megerősítette, hogy az autentikus vezetés sajátosságai az élettörténeti narratívák elemzésével vizsgálható. Kutatásuk alátámasztotta, hogy a magyar felső vezetők jelentős, az autentikus vezetőre jellemző jellemvonásokkal bírnak. Szigorú értékrenddel rendelkeznek és értékeikkel összhangban cselekednek, vezetői szemléletükben megjelenik a társadalom, a környezetük iránti érzékenység, valamint dolgoznak azon, hogy értelmezzék és internalizálják élettörténetük jelentős eseményeit. A téma aktualitása és a vizsgálati eredmények is alátámasztják további hazai vizsgálatok végrehajtását, ahol a szerzők lehetséges iránynak tartják a narratívák részletesebb elemzését, illetve a kontrollcsoportok vizsgálatát. Eredményeik alapján úgy vélik, hogy az élettörténet értelmezésére és internalizálására fókuszáló folyamat a vezetők fejlesztésének, coaching szemléletű támogatásának hatékony eszköze lehet a jövőben

Az Ipar 4.0 implementációval kapcsolatos vezetői motivációk és akadályozó tényezők elemzése hazai vállalatvezetők véleménye alapján

Internet, közösségi média, digitális transzformáció, dolgok internete, okos technológiák, mesterséges intelligencia: egyre inkább a hétköznapok részévé válnak. Az automatizáció és a robotika az Ipar 4.0 alapkövei. A vállalatoknak most kell dönteniük arról, hogy integrálják-e a mesterséges intelligenciát, robotokat a működésükbe, továbbá bátorítják-e a munkatársakat, hogy robotokkal dolgozzanak együtt. Néhány tanulmány készült már eddig arról, hogy ezekkel a változásokkal kapcsolatban milyen attitűdök jelennek meg a munkahelyeken. Jelen kutatás összefoglalja egy projekt első eredményeit, amelynek célja annak feltárása, hogy Magyarországon milyen előítéletek és attitűdök vannak jelen a vállalatoknál; mire van szükségük ahhoz, hogy elfogadják a változást és szélesebb körben alkalmazzák a technológia vívmányait. A kutatás kvalitatív módszertanra, vezetőkkel készített interjúkra épül. Az eredmények alapján a technológiai változásokkal szemben tartózkodó állásponton vannak a vállalatok, de ahol már bevezették az Ipar 4.0 egyes elemeit, ott a pozitív tapasztalatok felülírják a félelmet és hatékonyabban tudják a munkát elvégezni

Investigating Erasmus mobility exchange networks with gravity models

AbstractThe Erasmus mobility exchange program is one of the most considerable cooperation and mobility networks in the world; however, the driving forces of the mobility exchange program are still questionable. Integrating various databases and including new indicators, such as crimes, collaboration, and culture, called the 3Cs in our model, offers us new insights into the driving forces of mobility. In contrast to most studies, this research is based on the entire Erasmus network, which is investigated at both institutional and regional (NUTS3 or county) levels. The advantage of investigating entire mobility networks is that it helps avoid sampling distortions. Nevertheless, the interpretation is more challenging than with other investigation scopes since most identified factors act as indicators rather than proxies of the driving forces of mobility exchanges. Despite this interpretation difficulty, conclusions about the entire network can only be drawn by examining the whole mobility exchange network. In this study, the network of Erasmus student exchange programs between 2008 and 2013 is investigated both overall and separated by subject area. The study identifies the individual, institutional, and county-wide driving forces of mobility. One of the main exciting findings that the applied gravity models suggest is that there are three principal driving forces, national culture, collaboration, and crime dimensions of the host countries, which have not yet been studied in terms of Erasmus exchange networks