Fordulópontnál, vagy csak így tovább?! A magyarországi rádiózás piacának elemzése

A hazai rádiózás hivatalos születésnapja 1925. december 1., s közismert, hogy egy nagy jelentőségű eseményhez, a Telefonhírmondó Rt. stúdiójának felavatásához kötődik. Minden bizonnyal a most mögöttünk hagyott két év, a 2008–2009. évek jó néhány napja is bevonul majd a magyar rádiótörténetbe ilyen vagy olyan okokból. 2008. december 1. például a technológiai korszakváltás jelképévé válhat, hisz ezen a napon indultak el az adások az Antenna Hungária Zrt. digitális platformján, az analóg földfelszíni műsorszórás tervezett digitálisra váltásának első lépéseként. A piacot illetően 2009. november 19-e a nevezetes dátum, e nappal ugyanis – ha nem is önszántából – elhagyta az étert a két piacvezető országos kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius, s frekvenciáikon immár két új szereplő, a Class és a Neo szól, s emellett a két új rádió a digitális platformon is elérhető. A rengeteg eseményt hozó két évben, csak úgy a felszín alatt, egy alapkérdés is kezdett megfogalmazódni, tudniillik az, hogy hová is tart a rádiózás abban a formájában, ahogy korábban megismertük és eddig ismertük, hogy ebben a formában van-e jövője, vagy már életciklusa vége felé jár. A tanulmány egyrészt pillanatképként rögzíti a magyar rádiózás piacán a 2009. év végére kialakult helyzetet, másrészt kitekint a még belátható jövőbe, tárgyalva a várható technológiai fejleményeket, és az előbbitől persze nem függetlenül, a fogyasztói döntéseket

Áttekerjük vagy nem?

A digitális médiatechnológiákat jellemzően új médiának nevezik, és mint újdonságokat, folytonos figyelem övezi társadalmi és egyéni szinteken való használatukat, elfogadásukat, piaci és társadalmi terjedésüket. Anélkül, hogy jelen cikk állást foglalna az új és régi, modern és hagyományos média meghatározásában, az időben egymás után megjelenő médiatechnológiák felhasználói elfogadását helyezi a vizsgálódás középpontjába. A cikk alapját képező kutatásom célja az volt, hogy megismerje és feltárja a digitális televíziózáshoz kapcsolódó digitális videórögzítő technológia, mint innováció fogyasztói megítélését, valamint hogy azonosítsa a digitális videórögzítő technológia elfogadását befolyásoló tényezőket. Az eredmények azt mutatták meg, hogy az észlelt élvezeti értéknek mindenképpen szerepe van az elfogadásban és hat a jövőbeni használati szándékra. Az eredmények emellett igazolták a médiabefogadás elméletköre és a technológia-elfogadás modellje összekapcsolásának relevanciáját is

Through the kaleidoscope: media consumption patterns in the participatory cross-media era

The paper aims to identify actual media audiences of different mass- and non-mass media types through identifying those audience clusters consuming not different but differentiable media mixes. A major concern of the study is to highlight the transformation of mass media audiences when technology, digitalization and participation behaviors are able to reshape traditional audience forms and media diets, which may directly affect the traditional media value chain and in turn the thinking and decision making of media managers. Through such a kaleidoscope the authors examined media use and consumption patterns using an online self-reported questionnaire. They developed different media consumer clusters as well as media consumption mixes. Based on the results of the study the authors can state that internet use is today’s main base of media consumption, and as such it is becoming the real mass media, replacing television. However this “new” media has a completely different structure, being more fragmented with smaller audience reach. At the same time, television is keeping its audience. However, there are emerging segments self-reporting non- or light television viewing. This is how the question of the viewer-television relation among different television viewer clusters evolves. At the same time only gaming exhibited demographic differentiation of audiences based on gender

Az információterjedés szerepe az innováció-elfogadásban. Az okostelefonok és az on-line kollektív intelligencia (Role of informationspread in the innovation acceptance: the smart phones and the online collective intelligence)

A tanulmány célja az innováció-terjedés marketingvonzatú irodalmának bemutatása, valamint betekintés az exploratív tartalomelemzés módszerével az informális, kollektív intelligenciát generáló on-line felületek, nevesül a blogok és fórumok kutathatóságába. Az okostelefonok innováció-elfogadásának példáján keresztül a szerzők megpróbálják felderíteni az információterjedés elméletének megvalósulását az elemzett felületeken. Bemutatnak három, a mintára jellemző információterjedési és felvett szerep mintát, melyek alapul szolgálhatnak a további célirányú kutatások számára. / === / Adaptive smart phones that give space for user-added functions create active online discussions. Committed users are ready to share information, advise others, while less expert users seek this information. In their paper the authors show that related user-generated content i.e. blogs and bulletin boards provide a rich data source for analysis, which gives them the opportunity to further elaborate on the diffusion of information in the case of smart phone usage among online Hungarian users. Online collective intelligence may well contribute to the diffusion of innovations through diffusing information. Following a thorough review on the literature on the diffusion of innovations, in their exploratory content analysis, they found two categories of users on the analyzed boards: a first group we dubbed "experts" (corresponding to innovators in Bass's typology) that made a special effort trying to solve particular problems thus contributing to collective intelligence, thus reducing (among others) the perceived complexity of these phones and adding to their trialability, both factors influencing users' innovation acceptance, and a second group, "simple users" (or imitators in Bass's typology), uninterested in product innovation, still asking questions and searching for solutions concerning extant technology. Manufacturers do not seem yet to regard these boards as a source of valuable data, even though these clearly serve as an important pool of information and a growing factor of decision for their potential customers

Re-written by machine and new technology: Did the Internet kill the Video Star

The traditional way of understanding television content consumption and viewer reactions may be simply summarised: information about the program, viewing at airing time, and interpersonal discussion after the program. In our digital media environment due to crossmedia consumption and platform shifts, the actual trend in audiovisual, and traditionally television content consumption is changing, the viewer’s journey is different across contents and platforms. Content is becoming independent from the platform and the medium is increasingly in the hands of technologically empowered viewers. Our objective is to uncover how traditional content expressly manufactured for television (series, reality shows, sports) can now be consumed via other platforms, and how and to what extent audiovisual content consumption is complemented or replaced by other forms (text, audio). In our exploratory research we identify the typical patterns of interaction and synergies of consumption across classical media content. In this study we used a multimethodology qualitative research design with three research phases including focus groups, online content analysis, and viewers’ narratives. Overall, the Video Star stays alive, but has to deal with immediate reactions and has to change according to his or her audiences’ wishe

Mindenki másképp vesz részt: A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól. Az uralkodó új marketinglogikának megfelelően a cégek rákényszerülnek arra, hogy egyre komplexebb cserefolyamatok során ragadják meg és vonják be fogyasztóikat közvetlenül üzleti folyamataikba. A fogyasztói részvétel ebben a kontextusban nem ér véget a márka iránti figyelemnél, a vállalat vagy a szervezet által indított elektronikus „szájreklámnál” és az egyéb, a vállalatot érintő interaktív, az interneten keresztül elérhető üzeneteknél. Maguk a fogyasztók, a célközönség tagjai is hirdetéseket hoznak létre és közvetítik azokat a szervezetek érdekében vagy az ellen, valamint új termékeket fejlesztenek több közös alkotófolyamat során, és az új árazási modellek bevezetése kapcsán nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Így a felhasználók által generált tartalmak elterjedése és fejlődése marketing- és üzleti szempontból is meghatározóvá válik. Jelen tanulmány célja, hogy a marketing- és a marketingkommunikációs szakirodalom alapján áttekintsük a közönségrészvétel jelenségének fogalmait és taxonómiai elemeit, s a kulcsfogalmak azonosításán, magyarázatán és csoportosításán keresztül javaslatot tegyünk az angol nyelvű fogalmak magyar nyelvű használatára

Introduction

This special issue of Budapest Management Review is guest-edited in collaboration with the Working Group on “Audience interactivity and participation” of the COST A ction I S0906 “Transforming Audiences, Transforming Societies”. COST is an intergovernmental framework for European Cooperation in Science and Technology, allowing the coordination of nationally-funded research at the European level. The Action “Transforming Audiences, Transforming Societies” (2010–2014) is coordinating research efforts into the key transformations of European audiences within a changing media and communication environment, identifying their complex interrelationships with the social, cultural and political areas of E uropean societies. A range of interconnected but distinct topics concerning audiences are being developed by four Working Groups: (1) New media genres, media literacy and trust in the media; (2) Audience interactivity and participation; (3) The role of media and ICT use for evolving social relationships; and (4) Audience transformations and social integration