Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata

Absztrakt Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és az azt befolyásoló tényezők felmérése és összehasonlítása. Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató 61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves módszerrel történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját szerkesztésű kérdések segítségével. Az adatokat leíró és matematikai statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segítségével elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a „Jelentős társak féltése” faktorban (p = 0,001). Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek, magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046), akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak. Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1618–1624

Váltott műszakban dolgozó ápolók alvásminőségének vizsgálata a magyar nyelvre adaptált Bergen Shift Work Sleep Questionnaire alkalmazásával

Absztrakt Bevezetés: A váltott műszakban dolgozóknál gyakori probléma a megzavart diurnalis ritmus következtében kialakuló alvászavar. A Bergen Shift Work Sleep Questionnaire az alvásminőséget és hatásait vizsgálja különböző műszakok és szabadnapok esetén. Célkitűzés: A tanulmány célja e kérdőív magyar változatának kidolgozása, és alkalmazásával a különböző munkarendben dolgozó ápolók alvásminőségének összehasonlítása. Módszer: A kérdőívet 326, váltott műszakban dolgozó ápoló töltötte ki. A kérdőív konvergens és diszkrimináns validálása az Athéni Insomnia Skála és Észlelt Stressz Kérdőív segítségével történt. Eredmények: A kérdőív pszichometriai jellemzői alapján magyar mintán is alkalmas a váltott műszakkal összefüggő alvászavarok vizsgálatára. A diszkrét tünetek gyakorisága szignifikánsan (p<0,001) eltért a műszakok szerint. A legrosszabb alvásminőséget és nappali fáradtságot az éjszakai műszakot követően tapasztalták. A több műszakos, szabálytalan munkarendben dolgozók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendben dolgozóké (p<0,001). Következtetések: A váltott műszakos ápolók alvásproblémáit a kidolgozott kérdőívvel célszerű országosan, reprezentatív mintán is megvizsgálni, és az eredmények alapján a legkevésbé megterhelő munkarendeket kialakítani. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 2003–2009

Az ápolói munkaterhelés és ápolási intenzitás komplex mérésének lehetőségei a magyarországi Ápolástámogató Rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések keretében

Hazánkban zajlik az ápolástámogató rendszer szoftveres és eszközös fejlesztése, bevezetése, melynek célja a betegbiztonság növelése, a napi ápolási tevékenységek minél szélesebb körű rögzítése. 2022 nyarán több pilot intézményben került a rendszer első verziója tesztelésre, amelyet követően dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár felkérte dr. Oláh Andrást az ÁTR ápolásszakmai koordinátori feladatok ellátására és a pilot tapasztalatok alapján a szükség szerinti átdolgozására, fejlesztésére. A folyamat az OKFŐ/ÁKI és PPI, valamint meghatározó ápolásszakmai szervezetek (MESZK; SZK-ÁSZT, MÁE; MÁIE; MÁT) konszenzusos támogatásával valósul meg. A fejlesztés során kiemelt cél, olyan nemzetközi standard, valid skálák, eszközök beépítése, amelyek illeszkednek a későbbi komplex elektronikus ápolási modul fejlesztéséhez. Ennek keretében szükséges egy országosan egységes, nem csak a betegek besorolását, hanem a kapott eredmények elemzését, értékelését és ápolói humán erőforrás tervezésében történő felhasználását is támogató betegosztályozó rendszer bevezetése is. Jelen közlemény célja az ápolási erőforrás-tervező rendszerekkel kapcsolatos rövid összefoglalás, kitérve a német beteg-besorolási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokra, a betegosztályozó rendszerek korlátaira és példákon keresztül bemutatni az ÁTR alkalmazása során használni javasolt finn betegosztályozási rendszer elemeit. The Possibilities of complex measuring of the Nursing Workload and Intensity Part of the Hungarian Electronic Nursing Record’s Developement András OLÁH PhD. Habil, Miklós ZRÍNYI PhD, Noémi FULLÉR, Zoltán BALOGH PhD, Magdolna KÁDÁR PhD, Tünde KIS, Gyula SZEBENI-KOVÁCS SUMMARY The integration of the Hungarian Electronic Nursing Record (ENR) is currently ongoing, its aims are to improve patients’ safety and the broader record of the everyday nursing activities. First version of the the ENR was tested in many institution in the Summer of 2022, then Dr. András Oláh was asked by Dr. Péter Takács Secretary of State for Health to be the coordinator of the Hungarian ENR development process and to improve that based on the pilot experiences. The process was realized with the OKFŐ/ÁKI, PPI and with the consensual support of the major nursing associations (MESZK, SZK-ÁSZT, MÁE, MÁIE, MÁT). Emphasized aim was to install international valid scales and tools which are fitting in to the later complex ENR’s developement. In this framework it is necessary a nationally integrated system which not only classify but also analyze and evaluate correctly the incoming datas. These results may be used to plan nursing human resources and to implement a nursing workload and intensity measurement system. The aim of this study is to give a brief literature review about the nursing resource planning systems, including the experiences about the German patient classification system and the limitations of the patient classification systems. We would like to present on examples how the Finnish patient classification system works what may be part of the Hungarian ENR

Staying with nursing: the impact of conflictual communication, stress and organizational problem-solving

L

Influence of cognitive function and nurse support on malnutrition risk in nursing home residents

Abstract Aim To predict malnutrition risk of older residents by cognitive function, nurse support and self‐care capacity as primary measures of interest. Design Cross‐sectional, correlation design with linear regression analysis. Methods Older residents over 60 years of age were randomly selected from nursing homes. Mini Mental State Exam and the Mini Nutritional Assessment were used were as main measures. Results Lower malnutrition risk was associated with better cognitive functioning. Improved independence of self‐feeding was also linked to reduced nutritional risk. Nurse support was positively related to BMI and cognitive impairment. General self‐care capacity and ‘appetite the week before’ were key predictors of malnutrition risk; 1‐point increase in both variables caused nutritional risk to decrease by 1.73 and 1.38 points, respectively. That is, a 1‐point increase in self‐care capacity and appetite would decrease malnutrition risk by 5.76% and 4.6%. The regression model explained significant amount (65.6%) of variance in malnutrition risk