Az izolált septum pellucidum hiány praenatalis diagnosztikája ultrahang- és mágneses rezonancia képalkotó vizsgálattal

Összefoglaló. A septoopticus dysplasia, vagy más néven De Morsier-szindróma egy ritka, az agy középvonali képleteit érintő rendellenesség, mely a septum pellucidum hiányával, hypophysis-diszfunkcióval, látóideg-hypoplasiával és mentális visszamaradottsággal jár együtt. A septum pellucidum hiánya önmagában is előfordulhat izolált formában, de ennek septoopticus dysplasiától való praenatalis elkülönítése jelentős diagnosztikai kihívást jelent. Az izolált septum pellucidum hiány a kevés, rendelkezésünkre álló irodalmi adat alapján ártalmatlan anatómiai variáció. Esetbemutatásunkban a magas mágneses térerővel végzett magzati mágneses rezonancia (MR) képalkotó vizsgálat segítette az izolált septum pellucidum hiány septoopticus dysplasiától való elkülönítését azáltal, hogy lehetővé tette a látóidegek és a chiasma pontosabb megítélését, valamint az esetleges egyéb agyi rendellenességek kizárását. A szülés utáni kétéves követési periódus alatt a gyermek normális szomatomentális fejlődést mutatott mindennemű hormonális és vizuális eltérés nélkül. Esetbemutatásunk megerősíti, hogy a septum pellucidum izolált hiánya önmagában lehet egy tünetmentes anatómiai variáció, melynek praenatalis diagnosztikai algoritmusában a vizuális traktus és az agyszerkezet pontosabb megítélése kapcsán a magas mágneses térerővel végzett magzati MR-vizsgálat kulcsfontosságú szerepet játszik, és lehetőséget biztosíthat a septoopticus dysplasia praenatalis kizárására. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2195-2200. Summary. Septo-optic dysplasia is characterized as a midline anomaly with agenesis of the septum pellucidum, optic nerve hypoplasia and pituitary dysfunction. The septal agenesis can occur in isolated form, but its prenatal differentiation from septo-optic dysplasia can be challenging. The isolated agenesis of septum pellucidum is an asymptomatic anatomical variation, based on the few literature data available. We report a case where prenatally performed high magnetic field magnetic resonance imaging helped the differential diagnosis by visualizing and assessing thickness of the optic nerves and chiasma. The development of the infant was followed for 24 months and showed no abnormalities. Our case report confirms that isolated agenesis of the septum pellucidum is probably an asymptomatic variation and the visualization of the optic nerves with high magnetic field fetal MRI could be a crucial point of the differential diagnosis and provide possibility to exclude septo-optic dysplasia in utero. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2195-2200

Az affektív temperamentumok vizsgálata egészségesekben és különböző fenotípusú hypertoniás kórállapotokban = Evaluation of affective temperaments in healthy controls and in different hypertension phenotypes

Az affektív temperamentumok (depresszív, szorongó, ciklotím, hipertím, ingerlékeny) a személyiség olyan genetikailag meghatározott, felnőttkorban stabil részei, amelyekkel jellemezhetők a környezeti ingerekre adott érzelmi válaszok. Szerepük a pszichopatológiában elfogadott, de jelentőségüket a cardiovascularis betegségekben is egyre több adat támasztja alá. Célunk az volt, hogy értékeljük az affektív temperamentum pontszámokat egészséges egyénekben (Kont), fehérköpeny-hypertoniásokban (FkHT), krónikus nem rezisztens hypertoniásokban (KrónHT) és krónikus rezisztens hypertoniásokban (RezHT). Vizsgálatunkba 363 beteget vontunk be (n=Kont: 82; FkHT: 44; KrónHT: 200; RezHT: 37). A temperamentumok felmérésére a páciensek kitöltötték a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego Autoquestionnaire kérdőívet. A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt a RezHTcsoportban (4 [2,25–8]) a Kont (2 [0–5]) és a KrónHT (3 [1–5]) csoporthoz képest (p<0,05). A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt az FkHTcsoportban is (4 [2–7]) a Kontsoporthoz képest. A rezisztens hypertonia független kapcsolatban állt a ciklotím pontszám 6 vagy afeletti (béta=2,59 [95%-os CI: 1,16–5,77]), az ingerlékeny pontszám 7 vagy afeletti (béta=3,17 [95%-os CI: 1,3–7,69]) és a szorongó pontszám 9 vagy afeletti (béta=2,57 [95%-os CI: 1,08–6,13]) értékével. A fehérköpeny-hypertonia is független kapcsolatot mutatott a ciklotím pontszám 6 vagy afeletti értékével (béta=2,378 [95%-os CI: 1,178–4,802]). Következésképpen a fehérköpeny- és rezisztens hypertoniás csoportba tartozó betegek speciális affektív temperamentum mintázattal rendelkeznek és ezen mintázat megállapítása segíthet az ezekre a kórképekre hajlamos egyének azonosításában és a célzott prevencióban. = Affective temperaments (depressive, anxious, irritable, hyperthymic and cyclothymic) are stable parts of personality and describe the emotional reactivity for external stimuli. Their relation to psychopathological conditions is obvious, and increasing amount of data is available in cardiovascular disorders. The aim of this study was to evaluate affective temperaments in healthy subjects (Cont), in white-coat hypertensive (WhHT), in non-resistant (non-ResHT) and in resistant hypertensive (ResHT) patients. In this cross-sectional study, 363 patients were included: 82 Cont, 44 WhHT, 200 non-ResHT and 37 ResHT. The patients completed the Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris, and San Diego Autoquestionnaire (TEMPS-A). In ResHT cyclothymic affective temperament points (4 [2.25–8]) were higher (p<0.05) compared with Cont (2 [0–5]) and with non-ResHT (3 [1–5]). Cyclothymic temperament points of WhHT (4 [2–7]) were also higher compared with Cont. ResHT was independently associated with cyclothymic scale equal or above 6 (Beta=2.59 [95% CI: 1.16–5.77]), irritable scale equal or above 7 (Beta=3.17 [95% CI: 1.3–7.69]) and anxious scale equal or above 9 (Beta=2.57 [95% CI: 1.08–6.13]) points. WhHT was also independently associated with cyclothymic scale equal or above 6 points (Beta= 2.378 [95% CI: 1.178–4.802]). In conclusions, white-coat and resistant hypertensive patients have specific affective temperament patterns, and their evaluation can help to understand the psychopathological background of these conditions

Association of affective temperaments with blood pressure and arterial stiffness in hypertensive patients: a cross-sectional study

BACKGROUND: Affective temperaments (anxious, depressive, cyclothymic, irritable and hyperthymic) measure subclinical manifestations of major mood disorders. Furthermore, cumulating evidence suggests their involvement in somatic disorders as well. We aimed to assess associations between affective temperament scores and blood pressure and arterial stiffness parameters in hypertensive patients. METHODS: In this cross-sectional study, 173 patients with well-controlled or grade 1 chronic hypertension, with no history of depression, completed the TEMPS-A, Beck Depression Inventory (BDI) and Hamilton Anxiety Scale (HAM-A) questionnaires in three GP practices. Arterial stiffness was measured with tonometry (PulsePen). RESULTS: According to multiple linear regression analysis, cyclothymic temperament score was positively associated with brachial systolic blood pressure independently of age, sex, total cholesterol, brachial diastolic blood pressure, BDI, HAM-A and the use of alprazolam (beta = 0.529, p = 0.042), while hyperthymic temperament score was negatively related to augmentation index independent of age, sex, smoking, heart rate, BDI, HAM-A and the use of alprazolam (beta = -0.612, p = 0.013). A significant interaction was found between cyclothymic temperament score and sex in predicting brachial systolic blood pressure (p = 0.025), between irritable and anxious temperament scores and sex in predicting pulse wave velocity (p = 0.021, p = 0.023, respectively) and an interaction with borderline significance between hyperthymic temperament score and sex in predicting augmentation index (p = 0.052). CONCLUSIONS: The present findings highlight elevated blood pressure among subjects with high cyclothymic temperament as well as an increased level of arterial stiffening in subjects with low hyperthymic scores suggesting that affective temperaments may play a role in the development of hypertension and arterial stiffening and may thus represent markers of cardiovascular risk. Sex differences were also present in these associations

Hyperthymic affective temperament and hypertension are independent determinants of serum brain-derived neurotrophic factor level

BACKGROUND: Brain-derived neurotrophic factor (BDNF) has neuroprotective, proangiogenic and myogenic effects and, therefore, possibly acts as a psychosomatic mediator. Here, we measured serum BDNF (seBDNF) level in hypertensive patients (HT) and healthy controls (CONT) and its relation to affective temperaments, depression and anxiety scales, and arterial stiffness parameters. METHODS: In this cross-sectional study, affective temperaments, anxiety, and depression were studied with questionnaires (TEMPS-A, HAM-A, and BDI, respectively). SeBDNF level and routine laboratory parameters were measured as well. Arterial stiffness was evaluated with a tonometric method. RESULTS: Allover, 151 HT, and 32 CONT subjects were involved in the study. SeBDNF level was significantly higher in HT compared to CONT (24880 +/- 8279 vs 21202.6 +/- 6045.5 pg/mL, p < 0.05). In the final model of regression analysis, hyperthymic temperament score (Beta = 405.8, p = 0.004) and the presence of hypertension (Beta = 6121.2, p = 0.001) were independent determinants of seBDNF. In interaction analysis, it was found that in HT, a unit increase in hyperthymic score was associated with a 533.3 (95 %CI 241.3-825.3) pg/mL higher seBDNF. This interaction was missing in CONT. CONCLUSIONS: Our results suggest a complex psychosomatic involvement of BDNF in the pathophysiology of hypertension, where hyperthymic affective temperament may have a protective role. BDNF is not likely to have an effect on large arteries

Az affektív temperamentumok és az artériás érfalmerevségi index kapcsolata krónikus hypertoniás betegekben

Bevezetés: Az affektív temperamentumok (depresszív, cyclothym, hyperthym, ingerlékeny, szorongó) a személyiség- nek olyan genetikailag meghatározott, felnőttkorban stabil részei, amelyekkel jellemezhetők a környezeti ingerekre adott érzelmi válaszok. Az artériás érfalmerevségi index megmutatja, hogy az adott egyénnek a valóságban mért és az elvárt pulzushullám-terjedési sebessége (PWV) milyen arányban áll egymással; pozitív értéke számít kórosnak. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy az affektív temperamentumok kapcsolatát vizsgáljuk az artériás érfalmerevségi index- szel krónikus hypertoniás betegekben. Módszer: A bevont betegeknél tonometriás eszközzel (PulsePen) mértük a carotis–femoralis PWV-t, mely az artériás érfalmerevség legelfogadottabb markere. Az artériás érfalmerevségi indexet a mért és az elvárt PWV arányában határoztuk meg. Az affektív temperamentumokat a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris, and San Diego Autoquestionnaire kérdőív (TEMPS-A) segítségével objektivizáltuk. Eredmények: Vizsgálatunkba 185 beteget vontunk be, életkoruk 61,6 (49,5–69,8) év volt. Kortól, nemtől, diabetes- től, alkoholfogyasztástól, dohányzástól, BMI-től, systolés vérnyomástól, összkoleszterinszinttől és GFR-től független kapcsolatot találtunk az artériás érfalmerevségi index és a depresszív (B = 0,009, 95% CI: 0,002–0,017, p = 0,018), a cyclothym (B = 0,009, 95% CI: 0,002–0,016, p = 0,012), az ingerlékeny (B = 0,013, 95% CI: 0,005–0,021, p<0,001) és a szorongó (B = 0,008, 95% CI: 0,003–0,013, p<0,001) temperamentum között. Következtetés: Újabb kapcsolatot sikerült kimutatni egy cardiovascularis rizikót jelző paraméter és az affektív temperamentumok között, ami megerősíti ezen személyiségjegyek meghatározásának jelentőségét cardiovascularis prevenciós szempontból is az ismert pszichopatológiai vonatkozások mellett

Inverse association between hyperthymic affective temperament and coronary atherosclerosis: A coronary computed tomography angiography study

OBJECTIVE: A bidirectional relationship exists between psychiatric disorders and cardiovascular diseases, however less is known with regards to personality traits. Accumulating data suggest that affective temperaments are both associated with psychiatric and somatic diseases. The aim of our study was to evaluate the associations between different affective temperaments and the presence of coronary atherosclerosis. METHODS: 200 consecutive patients referred to coronary computed tomography angiography (CCTA) due to suspected coronary artery disease (CAD) were included in our study. Medical history and demographic parameters were recorded and all patients completed the Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris, and San Diego Autoquestionnaire (TEMPS-A) and the Beck Depression Inventory (BDI). The presence of coronary artery disease was evaluated based on the CCTA images. RESULTS: 39 patients were free of any coronary atherosclerosis (CCTA-) and 161 had coronary atherosclerosis (CCTA+). Hyperthymic affective temperament score was higher in CCTA- subjects as compared to CCTA+ (13.1±3.0 vs 11.5±4.6, p=0.010, respectively). Hyperthymic affective temperament score showed a significant independent, inverse relationship with coronary atherosclerosis (OR: 0.91 CI: 0.82-0.99, p=0.04). CONCLUSION: Our results suggest that hyperthymic affective temperament is independently associated with the absence of CAD. It requires further research to delineate the mechanism mediating the effect of hyperthymia on better coronary artery health and establishing potential biochemical or behavioral factors, both of which could be exploited for prevention and treatment purposes. But it is plausible, that the evaluation of affective temperaments have importance both in relation with psychiatric and cardiovascular disorders