4 research outputs found
The influence of trigger factors on hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency
Background: Hereditary angioedema (HAE) resulting from C1-inhibitor deficiency is characterized by attacks of subcutaneous and submucosal edema. Many factors have been presumed to induce edema. Our study analyzed these factors in a fairly large patient population. Methods. In the first stage of our study, we analyzed the data recorded by 92 subjects in their patient diaries over seven years. The second phase included 27 HAE patients, who had been completing the diary entry 'Trigger factors' every day for seven months whether or not they had experienced an attack. Results: During the initial stage, 91% of the subjects described some factor possibly related to the onset of an attack. They could identify a trigger factor - most commonly (21%) mental stress - in 30% of the 3176 attacks. We found a significant (p < 0.001) difference in the distribution of the trigger factors of the edematous attacks of different locations. The 27 participants of the second phase identified 882 potential trigger factors and recorded 365 attacks. Of these, 246 (67%) occurred on days when the patients identified a potential trigger factor. The likelihood of edema-formation associated with the latter was as follows: menstruation - 63%, infection - 38%, mental stress - 26%, physical exertion - 25%, meteorological changes - 21%, fatigue - 17%. Conclusion: This analysis of the trigger factors explored, for the first time, their potential role in inducing HAE attacks. Our findings might open new perspectives in extending the indications for edema-prophylaxis, and could contribute to a better understanding of the pathomechanism of HAE attacks. © 2014Zotter et al.; licensee BioMed Central Ltd
2-es tĂpusĂş diabetesesek Ă©s nem cukorbetegek terĂĽleten szerzett, belgyĂłgyászati osztályos felvĂ©telt igĂ©nylĹ‘ bakteriális infekciĂłinak klinikai összehasonlĂtása = Community-acquired bacterial infections among type 2 diabetic and non-diabetic patients hospitalized on a general medical ward: a clinical comparison
Absztrakt:
Bevezetés: Korábban azt gondoltuk, hogy a bakteriális fertőzések
cukorbetegségben gyakoribbak, súlyosabbak, nagyobb halálozással járnak, mint a
nem cukorbetegek körében. Az újabb megfigyelések azonban ellentmondásosak.
CĂ©lkitűzĂ©s: ProspektĂv, obszerváciĂłs vizsgálatunk cĂ©lja az
volt, hogy összehasonlĂtsuk 2-es tĂpusĂş cukorbetegek (T2DM) Ă©s nem cukorbetegek
(K) területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális
infekcióit: 1) lokalizáció, 2) kórokozóspektrum, 3) 3 hónapos halálozás alapján.
MĂłdszer: Vizsgálatunkba konszekutĂv mĂłdon vontuk be a
betegeket (T2DM: n = 205, K: n = 202). Jellemeztük a két csoport infekcióit,
klinikai paramétereit, mortalitásukat, és összevetettük azokat a nemzetközi
adatokkal. Eredmények: A glikémiát jellemző paramétereket és a
BMI-t kivéve nem volt különbség a két csoport klinikai jellemzőiben. T2DM-ben a
bőr- és lágyrész-fertőzés (37,1%), a K csoportban a légúti infekció volt a
leggyakoribb (37,1%), melyeket a húgyúti infekciók követték (31,2%; 31,7%). A
bőr- és lágyrész-infekció előfordulása T2DM-ben vizsgálatunkban meghaladja a
nemzetközi adatokat (37,1% vs. 16%). T2DM-ben, a K csoporthoz viszonyĂtva, ezen
infekciĂłtĂpusban többször találtuk Gram-pozitĂv Ă©s Gram-negatĂv kĂłrokozĂłk
együttes jelenlétét (23/76 vs. 5/46, p = 0,0149), a húgyúti fertőzésekben
polimikrobás infekciókat (34,0% vs. 15,1%, p = 0,0335). Mortalitásbeli
különbséget nem találtunk a két csoport között. T2DM-ben a bőr- és
lágyrész-fertőzések, a nem cukorbetegeknél a légúti infekciók okozták a legtöbb
halált. Következtetés: Területen szerzett, bakteriális infekció
miatt belgyĂłgyászati osztályra kerĂĽlt 2-es tĂpusĂş cukorbetegeinknĂ©l a nemzetközi
adatokhoz képest nagyobb arányban találtunk bőr- és lágyrész-fertőzést;
kĂłrokozĂłkĂ©nt a leggyakrabban Gram-pozitĂv Ă©s Gram-negatĂv baktĂ©riumok egyĂĽttes
jelenlétét tudtuk kimutatni. Összességében nem találtunk különbséget a T2DM- és
a nem cukorbeteg csoport között a 3 hĂłnapos halálozásban. EredmĂ©nyeink felhĂvják
a figyelmet a primer prevenció fontosságára és hazai elégtelenségére a bőr- és
lágyrĂ©sz-fertĹ‘zĂ©s megelĹ‘zĂ©sĂ©ben 2-es tĂpusĂş cukorbetegsĂ©gben. Orv Hetil. 2019;
160(41): 1623–1632.
|
Abstract:
Introduction: Previous data showed bacterial infections among
diabetic patients to be more serious and frequent, with higher mortality rates
in comparison with non-diabetics. Recent investigations, however, are
contradictory. Aim: The goal of our prospective, observational
study was to compare patients hospitalized on a general medical ward due to
community-acquired bacterial infections with type 2 diabetes mellitus (T2DM) to
those of non-diabetics (K) by 1) infection localization, 2) spectrum of
pathogens, 3) three-month mortality rates. Method: Patients
were consecutively involved (T2DM: n = 205, K: n = 202). We characterized the
infections, clinical parameters, mortalities of the two groups, and matched them
to international data. Results: No difference regarding
clinical details of the groups were found except for glycemic parameters and
BMI. In the T2DM group the skin- and soft tissue- (37.1%), in the K patients
respiratory infections (37.1%) were the most common, followed by urinary ones
(31.2% and 31.7%, respectively). Skin- and soft tissue infection incidence among
T2DM subjects were higher compared to international results (37.1% vs. 16%).
Co-presence of Gram positive and Gram negative bacteria in the skin- and soft
tissue infections (23/76 vs. 5/46, p = 0.0149), and polymicrobial origin in the
urinary tract infections (34.0% vs. 15.1%, p = 0.0335) were found to be more
frequent in T2DM than in K. No difference regarding mortality rates were
detected. In T2DM the skin- and soft tissue while in the K group the respiratory
infections had the most death counts. Conclusions: We found
higher rates of skin- and soft tissue infections among T2DM patients
hospitalized on a general medical ward compared to international data. In total
we did not find difference regarding three-month mortality between the groups.
Our results highlight the importance of primary prevention and shows its
inadequacy concerning skin and soft tissue infections among type 2 diabetics in
Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632