The influence of trigger factors on hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency

Background: Hereditary angioedema (HAE) resulting from C1-inhibitor deficiency is characterized by attacks of subcutaneous and submucosal edema. Many factors have been presumed to induce edema. Our study analyzed these factors in a fairly large patient population. Methods. In the first stage of our study, we analyzed the data recorded by 92 subjects in their patient diaries over seven years. The second phase included 27 HAE patients, who had been completing the diary entry 'Trigger factors' every day for seven months whether or not they had experienced an attack. Results: During the initial stage, 91% of the subjects described some factor possibly related to the onset of an attack. They could identify a trigger factor - most commonly (21%) mental stress - in 30% of the 3176 attacks. We found a significant (p < 0.001) difference in the distribution of the trigger factors of the edematous attacks of different locations. The 27 participants of the second phase identified 882 potential trigger factors and recorded 365 attacks. Of these, 246 (67%) occurred on days when the patients identified a potential trigger factor. The likelihood of edema-formation associated with the latter was as follows: menstruation - 63%, infection - 38%, mental stress - 26%, physical exertion - 25%, meteorological changes - 21%, fatigue - 17%. Conclusion: This analysis of the trigger factors explored, for the first time, their potential role in inducing HAE attacks. Our findings might open new perspectives in extending the indications for edema-prophylaxis, and could contribute to a better understanding of the pathomechanism of HAE attacks. © 2014Zotter et al.; licensee BioMed Central Ltd

2-es típusú diabetesesek és nem cukorbetegek területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális infekcióinak klinikai összehasonlítása = Community-acquired bacterial infections among type 2 diabetic and non-diabetic patients hospitalized on a general medical ward: a clinical comparison

Absztrakt: Bevezetés: Korábban azt gondoltuk, hogy a bakteriális fertőzések cukorbetegségben gyakoribbak, súlyosabbak, nagyobb halálozással járnak, mint a nem cukorbetegek körében. Az újabb megfigyelések azonban ellentmondásosak. Célkitűzés: Prospektív, obszervációs vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk 2-es típusú cukorbetegek (T2DM) és nem cukorbetegek (K) területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális infekcióit: 1) lokalizáció, 2) kórokozóspektrum, 3) 3 hónapos halálozás alapján. Módszer: Vizsgálatunkba konszekutív módon vontuk be a betegeket (T2DM: n = 205, K: n = 202). Jellemeztük a két csoport infekcióit, klinikai paramétereit, mortalitásukat, és összevetettük azokat a nemzetközi adatokkal. Eredmények: A glikémiát jellemző paramétereket és a BMI-t kivéve nem volt különbség a két csoport klinikai jellemzőiben. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzés (37,1%), a K csoportban a légúti infekció volt a leggyakoribb (37,1%), melyeket a húgyúti infekciók követték (31,2%; 31,7%). A bőr- és lágyrész-infekció előfordulása T2DM-ben vizsgálatunkban meghaladja a nemzetközi adatokat (37,1% vs. 16%). T2DM-ben, a K csoporthoz viszonyítva, ezen infekciótípusban többször találtuk Gram-pozitív és Gram-negatív kórokozók együttes jelenlétét (23/76 vs. 5/46, p = 0,0149), a húgyúti fertőzésekben polimikrobás infekciókat (34,0% vs. 15,1%, p = 0,0335). Mortalitásbeli különbséget nem találtunk a két csoport között. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzések, a nem cukorbetegeknél a légúti infekciók okozták a legtöbb halált. Következtetés: Területen szerzett, bakteriális infekció miatt belgyógyászati osztályra került 2-es típusú cukorbetegeinknél a nemzetközi adatokhoz képest nagyobb arányban találtunk bőr- és lágyrész-fertőzést; kórokozóként a leggyakrabban Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok együttes jelenlétét tudtuk kimutatni. Összességében nem találtunk különbséget a T2DM- és a nem cukorbeteg csoport között a 3 hónapos halálozásban. Eredményeink felhívják a figyelmet a primer prevenció fontosságára és hazai elégtelenségére a bőr- és lágyrész-fertőzés megelőzésében 2-es típusú cukorbetegségben. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632. | Abstract: Introduction: Previous data showed bacterial infections among diabetic patients to be more serious and frequent, with higher mortality rates in comparison with non-diabetics. Recent investigations, however, are contradictory. Aim: The goal of our prospective, observational study was to compare patients hospitalized on a general medical ward due to community-acquired bacterial infections with type 2 diabetes mellitus (T2DM) to those of non-diabetics (K) by 1) infection localization, 2) spectrum of pathogens, 3) three-month mortality rates. Method: Patients were consecutively involved (T2DM: n = 205, K: n = 202). We characterized the infections, clinical parameters, mortalities of the two groups, and matched them to international data. Results: No difference regarding clinical details of the groups were found except for glycemic parameters and BMI. In the T2DM group the skin- and soft tissue- (37.1%), in the K patients respiratory infections (37.1%) were the most common, followed by urinary ones (31.2% and 31.7%, respectively). Skin- and soft tissue infection incidence among T2DM subjects were higher compared to international results (37.1% vs. 16%). Co-presence of Gram positive and Gram negative bacteria in the skin- and soft tissue infections (23/76 vs. 5/46, p = 0.0149), and polymicrobial origin in the urinary tract infections (34.0% vs. 15.1%, p = 0.0335) were found to be more frequent in T2DM than in K. No difference regarding mortality rates were detected. In T2DM the skin- and soft tissue while in the K group the respiratory infections had the most death counts. Conclusions: We found higher rates of skin- and soft tissue infections among T2DM patients hospitalized on a general medical ward compared to international data. In total we did not find difference regarding three-month mortality between the groups. Our results highlight the importance of primary prevention and shows its inadequacy concerning skin and soft tissue infections among type 2 diabetics in Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632

Illatanyag allergia magyarországi multicentrikus vizsgálata = a multicentric study of fragrace allergy in Hungary

k