Kerékpárhasználati szokások és a kerékpáros közlekedés fenntartható fejlesztése Sopronban = Habits of bicyce use and sustainable development of cycling in Sopron

A kutatásom célja a soproni és a Sopron környéki kerékpáros közlekedés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, a kerékpáros infrastruktúra jelenlegi állapotának felmérése, a kerékpárhasználati szokások feltárása, illetve megoldási javaslatok megfogalmazása a város autósforgalmának tehermentesítésére és a kerékpározás feltételeinek fejlesztésére. Kutatásom három részből állt: a mélyinterjúkból, a terepbejárásból és az online kérdőívből 687 kitöltővel. A város bejárása közben feltárt hiányosságokra alapozva javaslatokat fogalmaztam meg. Fontosnak tartom, hogy a Belváros kerékpárútjainak fejlesztése mellett a falvakból, illetve kertvárosokból való bejutást is segítse a város. A kutatásom legfontosabb része az online lakossági felmérés volt. Az embereknek van igénye a jobb kerékpáros infrastruktúrára és szívesen használnák azt. A jelenlegi infrastruktúrával kapcsolatban kimutatható volt az elégedetlenség. Gyakori vélemény volt, hogy ha javulna az infrastruktúra, akkor a kerékpárt használók száma növekedne. Az emberek jó ötletnek találnának egy közösségi kerékpármegosztó rendszert, de kérdőívem eredményei alapján a lakosság körében nem lenne eléggé kihasználva. = My survey aims to study cycling development possibilities in and around Sopron to evaluate the state of cycling infrastructure and to explore bicycle usage habits. This survey also offers solutions to relieve the city’s car traffic by improving cycling conditions. My research consisted of three parts: an in-depth interview, a field tour in and around the city, and an online survey with 687 responses. During my field survey, I encountered infrastructure gaps. In addition to downtown bike path development, the city should facilitate access from the villages and suburbs. The online survey forms the core of my research. People need and would love to take advantage of better cycling infrastructure. Respondents expressed dissatisfaction with the current infrastructure and largely believed that the number of cyclists would increase if infrastructure improved. A community bike sharing system was considered a good idea, but based on my questionnaire results, it would be underutilized

Recycling of plastics in the European Union – exploring the potential domestic adaptation of best practices from other Member States

The ratio of plastic waste, especially plastic packaging, within waste is big. To address this issue, the European Union has developed a plastics strategy that it expects Member States to adopt. The EU’s waste policy models are known as the Waste Hierarchy and the Circular Economy Model, which both deal with plastics. Waste management efficiency differs among the Member States. Unfortunately, Hungary ranks among the states with the worse results. This thesis aims to define the situation at the EU and the Hungarian level. The investigation utilized primary and secondary sources. The primary sources focused mainly on Hungary and comprised in-depth interviews with nine relevant Hungarian actors in the plastic waste industry, researchers, specialists from public and private companies, and an Austrian researcher. The interviews allowed for comparisons between the countries. According to the respondents, the Hungarian situation is underdeveloped. Hungary has developed nearly the same infrastructure level as Western Europe, but Hungarian attitudes about recycling differ vastly from Western European attitudes. Developing an effective plastic recycling system requires changing behaviour first. Concerning the recycling infrastructure in Hungary, only a few improvements are needed to include certain types of plastic (e.g., PET bottles) that are not currently recycled

Kerékpárhasználati szokások és a kerékpáros közlekedés fenntartható fejlesztése Sopronban

A kutatásom célja a soproni és a Sopron környéki kerékpáros közlekedés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, a kerékpáros infrastruktúra jelenlegi állapotának felmérése, a kerékpárhasználati szokások feltárása, illetve megoldási javaslatok megfogalmazása a város autósforgalmának tehermentesítésére és a kerékpározás feltételeinek fejlesztésére. Kutatásom három részből állt: a mélyinterjúkból, a terepbejárásból és az online kérdőívből 687 kitöltővel. A város bejárása közben feltárt hiányosságokra alapozva javaslatokat fogalmaztam meg. Fontosnak tartom, hogy a Belváros kerékpárútjainak fejlesztése mellett a falvakból, illetve kertvárosokból való bejutást is segítse a város. A kutatásom legfontosabb része az online lakossági felmérés volt. Az embereknek van igénye a jobb kerékpáros infrastruktúrára és szívesen használnák azt. A jelenlegi infrastruktúrával kapcsolatban kimutatható volt az elégedetlenség. Gyakori vélemény volt, hogy ha javulna az infrastruktúra, akkor a kerékpárt használók száma növekedne. Az emberek jó ötletnek találnának egy közösségi kerékpármegosztó rendszert, de kérdőívem eredményei alapján a lakosság körében nem lenne eléggé kihasználva

Is the Impact of the European Mouflon on Vegetation Influenced by the Allochthonous Nature of the Species?

The mouflon (Ovis gmelini musimon) is an introduced ungulate in continental Europe. It has adapted well to its occupied habitats over the last 150 years. Its growing population has drawn increasing attention to its impact on autochthonous species, especially in endangered ecosystems. Its allochthonous character, habitat selection, and feeding led scientists to question the raison d’etre of mouflons. The mouflon’s space use and foraging strategies highlighted some pressure elements it exerts on those habitats. Mouflon trampling damage may be behind the degradation of rare, endangered grasslands. We review studies to discuss the results and the limitations of exclusion experiments to evaluate the extent of mouflon-caused damage in the context of population density. We review the forest damage attributed to mouflons considering interspecies competition with other large herbivores such as red deer (Cervus elaphus) and chamois (Rupicapra rupicapra). Climate change makes the mouflon use its space differently when seeking shelter in southern habitats; consequently, the increased trampling and foraging pressures suggest new challenges in managing its impact. We review research results on these direct impacts of the species; however, the long-term effects on herbaceous plant communities, such as rock grasslands, are still unclear. This is true for the mouflon’s influence under changing population dynamics. Our results intend to set directions for future research on long-term experiments with density impact, coexistence with red deer or chamois, and warming-climate-driven behavior change