Assessment of cardiometabolic risk among shift workers in Hungary

Aim: Shift workers may be at risk of different diseases. In order to assess cardiometabolic risk in shift workers, a cross-sectional study was performed among active workers. Methods: A total of 481 workers (121 men, 360 women) were investigated; most of them were employees in light industry (58.2%) or in public services (23.9%). Past medical history was recorded and physical examination was performed. Questionnaires were used to characterize daily activity. Fasting venous blood sample was collected for measuring laboratory parameters. Data from shift workers (n = 234, age: 43.9 ± 8.1 years) were compared to those of daytime workers (n = 247, age: 42.8 ± 8.5 years), men and women were analyzed separately. Results: In men, systolic blood pressure was higher in shift workers compared to daytime workers (133 ± 8 vs 126 ± 17 mmHg; p < 0.05). In women, weight (73.6 ± 15.5 vs 67.7 ± 13.2 kg; p < 0.001), body mass index (27.5 ± 5.7 vs 25.0 ± 4.3 kg/m2; p<0.001) and the prevalence rate of hypertension in the past medical history (24.4 vs 13.4%; p < 0.01) were higher in shift workers compared to daytime workers. In addition, the proportion of current smokers was higher (37.7 vs 21.7%; p < 0.001) and HDL-cholesterol level was lower (1.56 ± 0.32 vs 1.68 ± 0.36 mmol/l; p < 0.01) in female shift workers than in female daytime workers. Both in men and in women, rotating shift workers spent less time sleeping both on working days and on non-working days, spent less time with sport activity, drank more coffee and they spent less tim

A metabolikus szindrómától a kardiometabolikus kockázat fogalmáig = From the metabolic syndrome to the concept of global cardiometabolic risk

A metabolikus szindróma léte, klinikai jelentősége az elmúlt években vitatottá vált, noha a cardiovascularis kockázati tényezők halmozott előfordulása nem kérdőjelezhető meg. Az utóbbi időben a metabolikus szindróma elnevezés helyett a kardiometabolikus kockázat fogalma terjedt el, amely a metabolikus szindrómánál szélesebb körben értelmezi a cardiovascularis kockázatot. A meta­bolikus szindróma a fejlett és fejlődő országokban a lakosság körülbelül 25-30%-ában fordul elő, s prevalenciája egyre növekvő tendenciát mutat. Jelenléte szignifikáns összefüggést mutat a 2-es típusú diabetes kialakulásával, míg előrejelző szerepe gyengébb a cardiovascularis morbiditás és mortalitás tekintetében. Ugyanakkor prediktív értéke egyik esetben sem jobb a leggyakrabban használt kockázatfelmérő modelleknél. A halmozottan előforduló cardiovascularis kockázati tényezők hátterében álló ok nem tisztázott. Az inzulinrezisztencia kóroki szerepe – nem kizárólagos tényezőként – megmaradt. Az utóbbi években a centrális obesitas jelentősége került előtérbe, bár – döntően ázsiai populációban végzett vizsgálatok alapján – ennek kóroki szerepe sem teljesen egyértelmű. Az elméleti viták ellenére a gyakorlati teendők egyértelműek. Nem feledkezhetünk meg a hypertonia, dyslipidaemia és glükóz­intolerancia gyakori együttes előfordulásáról, amelyre elsősorban centrális obesitasban szenvedő betegek esetén kell számítani. Az egyik kockázati tényező azonosítása után a többi ismert és egyre szélesebb körben értelmezett rizikófaktort is keresni kell, hiszen a metabolikus és cardiovascularis kockázati tényezők erélyes, célérték-orientált, kitartó kezelésének nemcsak aktuális, hanem hosszú távú kedvező hatása is bizonyított. | Although the clustering of cardiovascular risk factors is unquestionable, the clinical significance of the metabolic syndrome as a distinct entity has been debated in the past years. Recently, the term ‘metabolic syndrome’ has been replaced by ‘global cardiometabolic risk’ which implies cardiovascular risk factors beyond the metabolic syndrome. The metabolic syndrome can be frequently detected among people in western and developing countries affecting 25-30% of adult population, and its prevalence rate is increasing. Prospective studies show that the metabolic syndrome is a significant predictor of incident diabetes but has a weaker association with cardiovascular morbidity and mortality. At the same time the metabolic syndrome is inferior to established predicting models for either type 2 diabetes or cardiovascular disease.The underlying pathomechanism of the metabolic syndrome is still poorly understood. The role of insulin resistance – although not as a single factor – is still considered as a key component. In the last decade the importance of abdominal obesity has received increased attention but some studies, mainly in the Asian population, showed that central obesity is not an essential component of the syndrome. Regardless of the theoretical debates the practical implications are indisputable. The frequent clustering of hypertension, dyslipidaemia and glucose intolerance, that often accompanies central obesity, can not be ignored. Following the detection of one risk factor, the presence of other, traditional and non-traditional factors should be searched for, as the beneficial effect of intensive, target oriented, continuous treatment of metabolic and cardiovascular risk factors has been proven in both the short and long term

Prevalence Rate of Diabetes Mellitus and Impaired Fasting Glycemia in Hungary: Cross-Sectional Study on Nationally Representative Sample of People Aged 20-69 Years

Aim To obtain correct evaluation of the prevalence rate of diabetes mellitus and impaired fasting glycemia (IFG) in Hungary. Method The study was performed on a nationally representative sample covered by the Hungarian General Practitioners’ Morbidity Sentinel Stations Program. The source population consisted of all persons aged 20-69 years who were registered with the participating centers. The prevalence rates were adjusted to age and sex distribution of the total Hungarian population. Fasting blood samples of 1803 participants were evaluated. Response rate was 90.7%. Results In addition to 130 (7.21%) patients with established diabetes, 26 participants with newly diagnosed diabetes were found, resulting in a total crude diabetes prevalence of 8.65% (men: 11.16%; women: 6.41%; P < 0.001). After weighting for age and sex, the prevalence rate of diabetes in participants aged 20-69 years should be set at 7.47% (95% confidence interval [CI], 6.26-8.69) (men: 9.49%; 95% CI, 7.52-11.46; women: 5.58%; 95% CI, 4.12-7.04). In addition to 41 (2.27%) patients with established IFG (fasting blood glucose: 6.1-6.9 mmol/L), 47 participants with newly diagnosed IFG were found, resulting in a total crude IFG prevalence of 4.88% (men: 6.11%; women: 3.78%; P = 0.022). After making corrections for weighting age and sex, the total IFG prevalence rate in participants aged 20-69 years should be set at 4.39% (95% CI, 3.44-5.34) (men: 5.52%; 95% CI, 3.99- 7.06; women: 3.33%; 95% CI, 2.19-4.47). Conclusion The prevalence rate of diabetes and IFG in Hungary is higher than previously estimated by experts and authorities. The present data may serve as a base for comparative investigations in the future

A kardiometabolikus kockázati tényezők kezelésének eredményessége 1-es típusú diabetesben szenvedők körében = Cardiometabolic goal attainment during regular care of adult patients with type 1 diabetes mellitus

A kardiometabolikus kockázati tényezők csökkentésével visszaszoríthatók a cardiovascularis események. A kardiometabolikus kockázati tényezők befolyásolásának eredményességéről 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt cukorbetegek körében csak kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Diabetes-szakrendelésen ellenőrzés céljából megjelenő, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt (életkor ≥ 18 év) cukorbetegek körében adatokat gyűjtöttünk a kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulásáról és kezelésük eredményességéről. Módszerek: Fél év alatt az ország 11 diabetescentrumában egymást követően megjelent 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők (n = 533; 256 férfi, 277 nő; életkor 35,6 ± 11,6 év; diabetestartam 18,0 ± 11,1 év; x ± SD) ellenőrzésekor, az előzményi adatok felvételén túl, antropometriai és laboratóriumi adatokat regisztráltunk. A kardiometabolikus kockázati tényezők kezelési célértékeként a III. Magyar Cardiovascularis Konszenzuskonferencia ajánlásában szereplő adatokat tekintettük mérvadónak. Eredmények: A testtömegindex célértékét (< 25 kg/m 2 ) a betegek 55,3%-a (férfi: 45,7%, nő: 64,3%) érte el. A haskörfogat nők körében megkívánt értékét (< 80 cm) a betegek 50,5%-a, a férfiak esetében mérvadó értéket (< 94 cm) 63,7% érte el. A HbA 1c értéke a betegek 8,4%-ában volt 6,5% alatt (20,5%-ban 7,0% alatt). Lipidcsökkentő kezelésben részesült 130 beteg (24,4%), e csoportban a betegek 53,1%-a érte el a triglicerid, 71,5% a HDL-koleszterin és 27,8% az LDL-koleszterin kezelési célértékét. A lipidek szintjére vonatkozó célérték együttes elérése a betegek 17,7%-ában volt sikeres. Hypertonia miatt kezelésben részesült 173 beteg (32,5%), e betegcsoportban a < 130 Hgmm-es szisztolés vérnyomást a betegek 29,5%-a, a diasztolés célértéket (< 80 Hgmm) pedig 34,7% érte el. A betegek 17,7%-a a vizsgálat időpontjában dohányzónak vallotta magát, 19,2% leszokott a dohányzásról, és 63,2% sohasem dohányzott. Következtetések: Felnőtt, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedők körében a kardiometabolikus kockázati tényezők napjainkban ajánlott kezelési célértékeit a cukorbeteg-gondozás keretein belül nehéz elérni. További erőfeszítéseket kell tenni a cukorbetegek kardiometabolikus kockázati tényezőinek hatékonyabb csökkentése érdekében. | The attainment and maintenance of therapeutic goal of cardiovascular risk factors are of great clinical importance. The effectiveness of cardiovascular risk management is not well characterized during regular care of patients with type 1 diabetes mellitus. Aim: The aim of the study was to estimate the effectiveness of cardiovascular risk management in type 1 diabetic patients. Methods: Adult patients with type 1 diabetes mellitus (n = 533; 256 men, 277 women; age: 35.6 ± 11.6 years; duration of diabetes: 18.0 ± 11.1 years; x ± SD) were consecutively enrolled from 11 diabetes outpatient departments. Data on medical history, actual treatment, anthropometric and laboratory parameters as well as actual blood pressure were registered, while eating and smoking habits, education level and physical activity were evaluated by standardized questionnaires. The treating goal was set according to the national guideline which corresponds to the current international task force. Results: Of 533 patients, the body mass index target level (< 25 kg/m 2 ) was achieved by 295 (55.5%) patients. Ideal waist circumference (< 80 cm for women and < 94 cm for men) was measured in 140 (50.5%) and in 165 (63.7%) patients, respectively. Optimal glycaemic control (HbA 1c level < 6.5%) was documented in 45 (8.4%) patients. Lipid lowering drugs (statins, fibrates or ezetimibe) were used by 130 patients, among which 53.1% reached the target triglyceride level, 71.5% the target HDL-cholesterol and 27.8% the target LDL-cholesterol levels. Taking the lipid target values together, only 23 (17.7%) patients were at goal. Antihypertensive drugs were used by 173 patients among which 29.5% reached the systolic and 34.8% the diastolic target values (< 130/80 mmHg). Regarding smoking habits, 94 (17.7%) patients were current smokers and 102 (19.2%) ex-smokers. Conclusions: The attainment of therapeutic goal of cardiovascular risk factors proved to be difficult in a substantial part of patients. Further efforts are needed for attaining and maintaining the established goal of cardiovascular risk management during regular care of adult patients with type 1 diabetes mellitus