473 research outputs found
Szélsőséges éghajlat – szeszélyes időjárás
Napjainkban az éghajlatváltozás kapcsán egyre többször kerül a
figyelem középpontjába a szélsőséges időjárási események
gyakoriságának az okozott károk előfordulásának és mértékének
növekedése. Az extrém időjárási események közé tartoznak például a
hurrikánok, tornádók és erős szélviharok, nagyon heves zivatarok
(„szupercellák”), jeges viharok, az aszályok, a hideg- és a hőhullámok.
Számos extrém időjárás, vagy éghajlati esemény az éghajlat
természetes változékonyságának a következménye, amelyeket az
antropogén éghajlatváltozás tovább erősíthet. Tanulmányunkban
áttekintjük, hogy mi alapján tartjuk a különböző jelenségeket extrém
időjárási eseményeknek, s a teljesség igénye nélkül röviden
összefoglaljuk, hogy e jelenségek miként befolyásolják a természeti
környezetet, milyen hatással vannak a különféle ökoszisztémákra, az
emberi egészségre, az emberi társadalmak állapotára
A LÉGKÖRI VÍZTARTALOM SZEREPE A PM10 TÖMEGKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSÁBAN
A légköri víztartalom szerepének vizsgálatát az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumának
területén található háttér mérőállomáson gyűjtött aeroszol mintákon vizsgáltuk. A mintavétel 2008. november
és 2010. március között történt, a vizsgálatok során 132 db téli és 22 db nyári mintát elemeztünk. A PM10 frakció
tömegkoncentrációjának meghatározása az akkor érvényben lévő EN12341 szabványban rögzített kondicionálási feltétek
(RH=50±5% és t=20±2 °C, 48 óra) mellett egy izolált boxban történt. Kísérleteink során t=20±2 °C és RH<30% körülmények
között is végeztünk méréseket. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a szabványban rögzített feltételek nem elegendőek
az aeroszol részecskék száraz tömegkoncentrációjának meghatározására. Az aeroszol részecskék víztartalma a szabványban
rögzített feltételek mellett 0,05-16,9 μgm−3 között változott. A mért víztartalom a nyári minták esetében átlagosan
4,2±1,5% (maximum 12,3%), míg a téli minták esetében átlagosan 7,9±0,8%-nyi hibát okoz a tömegkoncentráció meghatározásában.
A téli időszakban a hozzájárulás maximum értéke elérte a 33,2%-ot
Koldusok a falu társadalmában
Bettler ist ein Sammelbegriff. In der Umgangsprache werden jene arme Leute Bettler genannt, die anstatt regelmäßiger Arbeit aus Almosen leben bzw. lebten. Der Grund dafür konnte vielerlei sein: Krankheit, Unglück, Elementarunglück. Diejeweilige Gesellschaft pflegte ihre Bettler, derGrund dafürlag in der christlichen Nächstenliebe, gleichzeitig wollte sie aber ihre Tätigkeitregulieren. Die Gesellschaft derBettlerselbst war eine hierarchisch aufgebaute Struktur. Die Autorin beschreibt das Leben der Bettler in der Bauemgemeinschaft der vergangenen Jahrhunderwende, die Formen und Institutiunen der offiziell organisierten und der traditionellen Fürsorge (Bettlerordnungen, Spitale, Armenhäuser, Bettelvogt, Bettlerzinke bzw. Braten und Schenken von Weihnachtsbrot, Totenbrot usw.). Die Bettler als symbolische Stellvertreter von Christus spielten eine wichtige Rolle auch im religiösen Leben der Bauerngemeinschaften und bieteten eine von der Tradition regulierte Gelegenheit durch Almosen für die Ausübung der Nächstenliebe
Változik-e éghajlatunk? Magyarországi trendek, szélsőségek
Ma már az átlagember is meggyőződéssel állítja, hogy változik
éghajlatunk. De valóban kimutathatóak-e a változás jelei, vagy az
emberi emlékezet, esetleg az időjárási eseményekhez fűződő
személyes érintettség alkot bennünk csalóka képet?
Cikkünkben – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
elemzéseire alapozva – ezekre a kérdésekre keressük a választ
Positive bias caused by residual water in reference PM10 measurements
Dry aerosol mass concentrations (PM10, PM2.5) are determined after
conditioning of the filter at t =20 ± 1 °C and RH=50 ± 5% for 48 hours according to the
standard protocol EN 12341. The main result of this work is that applying the standard
pre-conditioning step, complete removal of adsorbed water cannot be attained. In our
experiment, aerosol samples collected in Budapest between November 2008 and March
2010 using a CEN (European Committee for Standardization) gravimetric sampler (Digitel,
DHA-80) were studied. Following PM10 mass concentration measurements according to the
EN 12341 protocol, we repeated the gravimetric aerosol mass measurements in the
laboratory using a glove box after in-situ pre-conditioning for 48 h at t =20 ± 1 °C and
RH < 30%. We assumed that at this low relative humidity all the adsorbed residual water
was removed, and the absolute dry mass concentrations of PM10 could be determined
(referred in the following as dry PM10 concentration). The mass concentration of adsorbed
residual water, defined as the difference between the results of the standard and dry PM10
measurements, varied greatly in the range of 0.05–16.9 μg m−3. Expressed relative to the
absolute dry PM10 mass concentrations, the residual water content in the standard
measurement procedure amounted to 4.2 ± 1.5% and 7.9 ± 0.8% in summer and winter,
respectively. In winter, relative contributions of adsorbed water as high as 33.2 m/m% was
found. The significant seasonal differences as well as the large variations between
individual samples may depend on various factors such as the chemical composition of the
samples, particle load, and the RH history of the particles before and after sample
collection. This last factor is expected to exert rather significant influence on the amount of
adsorbed residual water, yet it is impossible to reconstruct. These findings have severe
implications on reported dry PM10 mass concentrations using the EN 12341 protocol,
especially in the winter period when most limit exceedances occur
- …