Indukált pluripotens őssejtek szerepe a neurológiai betegségek modellezésében

The longitudinal follow-up of the development and course of central nervous system related diseases on a molecular level was unsolved for decades. Direct examination of the pathological state on organ or tissue levels was feasible in the late stage of the disease. Modeling diseases has an important role in studying the pathophysiological mechanism underlying central nervous system disorders but animals used as model organism due to species specific nervous system differences can lead to less valid conclusions in translational research. The model of induced pluripotent stem cells may help to solve partially these types of problems. In recent years this model had a strong effect on understanding the pathogenesis of neurodegenerative and neurodevelopmental disorders. Although induced pluripotent stem cells have a low impact on clinical research studies, they have a prominent role in the field of cell physiology and molecular biology research. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1035-1039

Hangsúlyeltolódások a hazai gyógyszerek finanszírozásában. A ritka betegségek kezelésére szolgáló árva gyógyszerek támogatása. Enzimpótló kezelések finanszírozása hazánkban

Focusing on the benefits of patients with rare disease the authors analysed the aspects of orphan medicines financed in the frame of the Hungarian social insurance system in 2012 in order to make the consumption more rational, transparent and predictable. Most of the orphan drugs were financed in the frame of compassionate use by the reimbursement system. Consequently, a great deal of crucial problems occurred in relation to the unconventional subsidized method, especially in the case of the highest cost enzyme replacement therapies. On the base of the findings, proposals of the authors are presented for access to orphan drugs, fitting to the specific professional, economical and ethical aspects of this unique field of the health care system. The primary goal is to provide a suitable subsidized method for the treatment of rare disease patients with unmet medical needs. The financial modification of orphans became indispensible in Hungary. Professionals from numerous fields dealing with rare disease patients' care expressed agreement on the issue. Transforming the orphan medicines' financial structure has been initiated according to internationally shared principles. Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1735-1741

A spinalis izomatrophia személyre szabott terápiás lehetőségei

Spinal muscular atrophy (SMA) is an autosomal recessive disease leading to progressive muscle weakness and atrophy, in severe cases also affecting the bulbar and respiratory muscles.The clinical spectrum of the disease is extremely variable, in the most severe cases resulting in perinatal death, while at the least severe end of the spectrum causing some motor deficits in old age without the loss of ambulation. Spinal muscular atrophy care has changed dramatically in recent years due to the availability of new therapeutic options. The FDA approved nusinersen in 2016, this was followed by the approval of onasemnogene abeparvovec in 2019 and risdiplam in 2020. The EMA approved all three therapies a year later. Two of the threapies work at the pre-mRNA level, one at the DNA level. The clinical studies leading to the approval of the three drugs included patients of different ages and clinical conditions, and utilised partly different motor and functional scales. Therefore, direct comparison of these clinical studies is not possible. However, an increasing amount of real-world data contribute to the better understanding of the efficacy of the different therapies for patients of different ages and clinical conditions, in a real-world setting. Thus, the question may arise “Which is the best SMA therapy?”. This is an impossible question to answer. Indeed the question “Which therapy is the most suitable for a certain patient at a certain time?” is much more realistic. Here, we provide a brief overview of the objectively measurable results of the three therapies to date and an outlook into future therapeutic avenues

A ritka betegségben szenvedő gyermekek átvezetése a felnőttellátásba

A technológia fejlődésével párhuzamosan a ritka betegségek diagnosztikája sokat fejlődött, ezzel egyidejűleg az inno- vatív terápiáknak köszönhetően a gyermekkorban diagnosztizált ritka betegségben szenvedő gyermekek jelentős része megéri a felnőttkort. A felnőtté válás során a krónikus gyermekkori betegségben szenvedő egyén a gyermekellátásból a felnőttellátásba való átvezetését (a tranzíciót) a betegségteher mellett további nehézségként élheti meg. A ritka betegségek esetén ez az átvezetés még több kihívással járhat a gyakori krónikus betegségekben szenvedőkével összehasonlítva, mert a felnőttellátásban nem biztos, hogy minden egészségügyi szolgáltatónál megvan az a szakmai felkészültség, amely az optimális betegellátáshoz szükséges. Továbbá az egyre hatásosabb kezeléseknek köszönhetően a korábbinál hosszabb lesz a betegséglefolyás, és így olyan betegségekben jelentkezhet igény a felnőttellátásra, amelyekben korábbról nincsen tapasztalat. Esetenként olyan új klinikai tünetegyüttesek jelenhetnek meg, melyek a klinikusok számára még ismeretlenek. Az átvezetési folyamat a legtöbb ritka betegségben egyelőre nem rendelkezik egységes irányelvekkel, annak ellenére sem, hogy ezek szerepe vitathatatlan. Irodalmi adatok alapján a jó gyakorlat szerint a felnőttellátásba való áttérésnek minden esetben egyénre szabottan, előzetesen kidolgozott terv szerint kell történnie. Ideális esetben egy átvezetést segítő koordinátor támogatja a betegeket, aki tartja a kapcsolatot a gyermekgyógyásszal, a felnőttszakorvossal, a pácienssel és annak szüleivel is. A beteg gyermek felnőtté válásának támogatása mellett a gondozók szükségletei is fontos szerepet kapnak az átvezetés során. Az optimális átvezetést elsősorban a folyamatban részt vevők oktatásával, a folyamatot leíró protokollok fejlesztésével, valamint a megfelelő infrastruktúra biztosításával lehet megvalósítani