Szélsőséges éghajlat – szeszélyes időjárás

Napjainkban az éghajlatváltozás kapcsán egyre többször kerül a figyelem középpontjába a szélsőséges időjárási események gyakoriságának az okozott károk előfordulásának és mértékének növekedése. Az extrém időjárási események közé tartoznak például a hurrikánok, tornádók és erős szélviharok, nagyon heves zivatarok („szupercellák”), jeges viharok, az aszályok, a hideg- és a hőhullámok. Számos extrém időjárás, vagy éghajlati esemény az éghajlat természetes változékonyságának a következménye, amelyeket az antropogén éghajlatváltozás tovább erősíthet. Tanulmányunkban áttekintjük, hogy mi alapján tartjuk a különböző jelenségeket extrém időjárási eseményeknek, s a teljesség igénye nélkül röviden összefoglaljuk, hogy e jelenségek miként befolyásolják a természeti környezetet, milyen hatással vannak a különféle ökoszisztémákra, az emberi egészségre, az emberi társadalmak állapotára

A LÉGKÖRI VÍZTARTALOM SZEREPE A PM10 TÖMEGKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSÁBAN

A légköri víztartalom szerepének vizsgálatát az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumának területén található háttér mérőállomáson gyűjtött aeroszol mintákon vizsgáltuk. A mintavétel 2008. november és 2010. március között történt, a vizsgálatok során 132 db téli és 22 db nyári mintát elemeztünk. A PM10 frakció tömegkoncentrációjának meghatározása az akkor érvényben lévő EN12341 szabványban rögzített kondicionálási feltétek (RH=50±5% és t=20±2 °C, 48 óra) mellett egy izolált boxban történt. Kísérleteink során t=20±2 °C és RH<30% körülmények között is végeztünk méréseket. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a szabványban rögzített feltételek nem elegendőek az aeroszol részecskék száraz tömegkoncentrációjának meghatározására. Az aeroszol részecskék víztartalma a szabványban rögzített feltételek mellett 0,05-16,9 μgm−3 között változott. A mért víztartalom a nyári minták esetében átlagosan 4,2±1,5% (maximum 12,3%), míg a téli minták esetében átlagosan 7,9±0,8%-nyi hibát okoz a tömegkoncentráció meghatározásában. A téli időszakban a hozzájárulás maximum értéke elérte a 33,2%-ot

Koldusok a falu társadalmában

Bettler ist ein Sammelbegriff. In der Umgangsprache werden jene arme Leute Bettler genannt, die anstatt regelmäßiger Arbeit aus Almosen leben bzw. lebten. Der Grund dafür konnte vielerlei sein: Krankheit, Unglück, Elementarunglück. Diejeweilige Gesellschaft pflegte ihre Bettler, derGrund dafürlag in der christlichen Nächstenliebe, gleichzeitig wollte sie aber ihre Tätigkeitregulieren. Die Gesellschaft derBettlerselbst war eine hierarchisch aufgebaute Struktur. Die Autorin beschreibt das Leben der Bettler in der Bauemgemeinschaft der vergangenen Jahrhunderwende, die Formen und Institutiunen der offiziell organisierten und der traditionellen Fürsorge (Bettlerordnungen, Spitale, Armenhäuser, Bettelvogt, Bettlerzinke bzw. Braten und Schenken von Weihnachtsbrot, Totenbrot usw.). Die Bettler als symbolische Stellvertreter von Christus spielten eine wichtige Rolle auch im religiösen Leben der Bauerngemeinschaften und bieteten eine von der Tradition regulierte Gelegenheit durch Almosen für die Ausübung der Nächstenliebe

Változik-e éghajlatunk? Magyarországi trendek, szélsőségek

Ma már az átlagember is meggyőződéssel állítja, hogy változik éghajlatunk. De valóban kimutathatóak-e a változás jelei, vagy az emberi emlékezet, esetleg az időjárási eseményekhez fűződő személyes érintettség alkot bennünk csalóka képet? Cikkünkben – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elemzéseire alapozva – ezekre a kérdésekre keressük a választ

Positive bias caused by residual water in reference PM10 measurements

Dry aerosol mass concentrations (PM10, PM2.5) are determined after conditioning of the filter at t =20 ± 1 °C and RH=50 ± 5% for 48 hours according to the standard protocol EN 12341. The main result of this work is that applying the standard pre-conditioning step, complete removal of adsorbed water cannot be attained. In our experiment, aerosol samples collected in Budapest between November 2008 and March 2010 using a CEN (European Committee for Standardization) gravimetric sampler (Digitel, DHA-80) were studied. Following PM10 mass concentration measurements according to the EN 12341 protocol, we repeated the gravimetric aerosol mass measurements in the laboratory using a glove box after in-situ pre-conditioning for 48 h at t =20 ± 1 °C and RH < 30%. We assumed that at this low relative humidity all the adsorbed residual water was removed, and the absolute dry mass concentrations of PM10 could be determined (referred in the following as dry PM10 concentration). The mass concentration of adsorbed residual water, defined as the difference between the results of the standard and dry PM10 measurements, varied greatly in the range of 0.05–16.9 μg m−3. Expressed relative to the absolute dry PM10 mass concentrations, the residual water content in the standard measurement procedure amounted to 4.2 ± 1.5% and 7.9 ± 0.8% in summer and winter, respectively. In winter, relative contributions of adsorbed water as high as 33.2 m/m% was found. The significant seasonal differences as well as the large variations between individual samples may depend on various factors such as the chemical composition of the samples, particle load, and the RH history of the particles before and after sample collection. This last factor is expected to exert rather significant influence on the amount of adsorbed residual water, yet it is impossible to reconstruct. These findings have severe implications on reported dry PM10 mass concentrations using the EN 12341 protocol, especially in the winter period when most limit exceedances occur