20 research outputs found
A keresztcsonti ízület mobilitásának vizsgálata derékpanaszos betegcsoportban = Assessment of sacroiliacal joint mobility in patients with low back pain
Absztrakt:
Bevezetés: A medence sagittalis irányú megjelenésének leírására
három paraméter használatos, amelyek között a medenceincidencia, meghatározás
szerint, egyénre jellemző, anatómiai állandónak tekintett.
Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja volt a medenceparaméterek
vizsgálata egy olyan derékpanaszos heterogén csoportnál, ahol fizikálisan
felmerült a keresztcsonti ízület mobilitásának lehetősége.
Módszer: 48, perzisztáló derékfájdalommal rendelkező eset
álló, majd ülő EOS 2D/3D képalkotásából nyert medenceparaméter-értékeit
hasonlítottuk össze a felső test helyzetének függvényében, klaszteranalízis,
valamint t-próba használatával. Eredmények: A medenceincidencia
teljes betegcsoportra vonatkozó átlaga statisztikailag nem különbözött a két
pozícióban (47,8°–47,7°). Az egyéneket külön értékelő klaszteranalízis azonban
14 esetben (30%) a felső test helyzetével összefüggő változást igazolt. Hét
esetnél előrebillenő felső test, növekvő incidencia, hétnél ellenkező irányú
változás mutatkozott, 34 esetben nem volt érdemi változás.
Következtetés: Tapasztalataink szerint a medence
felnőttkorban sem tekinthető minden esetben merev egységnek. A populáció egy
részében előfordulhat a keresztcsonti ízület mobilitása, amely összefüggést
mutathat egyes, gerincet érintő deformációkkal, illetve a derékpanaszokkal. Orv
Hetil. 2017; 158(52): 2079–2085.
|
Abstract:
Introduction: Sagittal alignment of the pelvis is typically
characterized using three fundamental parameters. Among these, pelvic incidence
is traditionally considered to be anatomically ‘constant’. Aim:
We aimed to analyze the pelvic parameters of low back pain patients with
suspected sacroiliac joint laxity. Method: Pelvic parameters
were assessed in standing and seated EOS 2D/3D radiographs of 48 cases of
persistent low back pain, and compared to upper body position using cluster
analysis and t-test. Results: Median pelvic incidence did not
differ statistically between standing and sitting (47.8°–47.7°). However, in
individual analysis 7 cases (15%) exhibited a forward tilt in their upper body
with an increased pelvic incidence, and 7 cases (15%) showed a backward upper
body tilt. No change was found in 34 cases. Conclusion: Our
results indicate the pelvis should not be regarded as a rigid unit, as in some
cases significant appreciable sacroiliac joint laxity can occur. Orv Hetil.
2017; 158(52): 2079–2085
Fiatalkori idiopathiás scoliosis műtéti korrekciójának hatása az állkapocs mozgástartományára = Comparing the function of the temporomandibular joint before and after surgical treatment in a young patient with idiopathic scoliosis. Case presentation
Absztrakt:
Anatómiai és funkcionális szempontból a stomatognath rendszer szoros kapcsolatban
van a gerincoszlop nyaki csigolyáival. A köztük lévő neuromuscularis kapcsolat
miatt ez fontos határterület fogorvosok és ortopéd orvosok számára.
Esetismertetésünkben bemutatjuk, hogy milyen módon változott az állkapocsízület
funkciója egy idiopathiás scoliosisos páciens ortopédiai műtéti korrekciójának
hatására. A 15 éves fiatalkori idiopathiás scoliosisos nőbeteg
gerincferdülésének korrekciójára 2016-ban került sor. A műtétet megelőző napon
és 10 hónappal később funkcióanalitikai vizsgálatot végeztünk ultrahangalapú
jelzőkészülékkel. A mozgástartomány-vizsgálat jelentős javulást mutatott. A
szájnyitáskor korábban fennálló 8 mm-es jobbra deviáció 2 mm-re csökkent. A bal
oldalmozgáskor látott blokk a 10 hónapos kontroll során teljesen szabaddá vált,
illetve az eredeti aszimmetrikus protrusio majdnem teljesen szimmetrikus lett.
Vizsgálatunk eredményeit értékelve elmondhatjuk, hogy a mandibula mozgásai,
deviációja, valamint a mozgástartományt leíró értékek is lényegesen javultak tíz
hónappal a műtét után. Tekintettel arra, hogy a páciens temporomandibularis
ízületi diszfunkciós kezelést nem kapott, feltételezzük, hogy kapcsolat volt a
gerincoszlop és az állkapocsízület funkciója között. Orv Hetil. 2018; 159(50):
2144–2149.
|
Abstract:
From an anatomic and functional point of view, the stomatognathic system and the
upper cervical spine are closely connected. Together with the complex
neuromuscular relationships, this generates an important field of cooperation
between dentists and orthopedics. The aim of this case report was to demonstrate
the improvements of temporomandibular joint (TMJ) function after orthopedic
surgery in case of a patient with idiopathic scoliosis. A 15-year-old female
patient who had adolescent idiopathic scoliosis was surgically treated in 2016.
Functional analyses of the TMJ were performed before the day of the operation
and 10 months after the surgery. For detection, an ultrasound-based testing
machine was used. The analyses of the data showed that almost all ranges of
motions (ROM) were improved. The deviation to the right side was reduced from 8
mm to 2 mm during mouth opening. The patient had limited left lateral movement
before the operation, however, after 10 months following the operation, there
were free motions towards both sides. The originally asymmetrical protrusion
became almost completely symmetrical. Regarding the functions of the TMJ, the
surgery was successful; this in itself had a beneficial effect on the range and
the path of the mandibular movements without any other treatment. These improved
functions are indirect evidences for the connection of the function of the spine
and TMJ. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2144–2149
Scolioticus gerinc moiréfelvételeinek szoftveres szegmentációja
A scolioticus gerinc vizsgálatára a röntgenfelvételek részleges alternatíváját nyújtja a hátfelszín moiréfelvételeinek elemzése. A scoliosis moiréjelenségen alapuló diagnosztikájában a moiréfelvételek általánosan megbízható, gyors és precíz szegmentációja szignifikáns szerepet tölt be, és még kidolgozásra vár. Ez a kutatás a moiréfelvételek szegmentációjára kíván megoldási javaslatot tenni digitális (projekciós) moirétechnika és XOR-logika alkalmazásával létrehozott moiréfelvételek manuális/félautomatikus szegmentációjára kifejlesztett szoftveralapú megoldással, a Moiré Fringe Segmentation Tool prototípusával. A prototípus MATLAB App Designer alkalmazásban készült, és képszűrési és morfológiai műveletekkel biztosítja a moirésávok szegmentációját (1) fényerő- és (2) kontrasztjavítás, (3) 2-D Gauss-féle elmosás, (4) küszöbölés, (5) hisztogram kiegyenlítés, (6) inverzió, valamint a (7) szkeletonizáció implementálásával. A szoftver a moirésávok szegmentációját kvázi valós időben, manuálisan állítható szűrési és morfológiai képfeldolgozási műveletekkel, valamint előre meghatározott szekvencián alapuló, beépített algoritmussal támogatja. A prototípus alkalmazhatóságát egyszerű, gyors és a felvételek moirésávjainak nagy részét pontosan lekövető szegmentálás igazolja. Az eredmények azt mutatják, hogy a prototípus koncepciója megfelelő alapot nyújt a moirésávok szegmentációjához és további, kiterjesztett képfeldolgozási műveletekkel operáló kutatás-fejlesztéshez. Egyszerűségének és gyors működésének következtében a prototípus továbbfejlesztett megoldása helyettesítheti az időigényes és komplex szegmentálási módszereket is
Accuracy and reliability of coronal and sagittal spinal curvature data based on patient-specific three-dimensional models created by the EOS 2D/3D imaging system
info:eu-repo/semantics/publishe
Clinical validation of coronal and sagittal spinal curve measurements based on three-dimensional vertebra vector parameters
info:eu-repo/semantics/publishe