20 research outputs found

    A keresztcsonti ízület mobilitásának vizsgálata derékpanaszos betegcsoportban = Assessment of sacroiliacal joint mobility in patients with low back pain

    Get PDF
    Absztrakt: Bevezetés: A medence sagittalis irányú megjelenésének leírására három paraméter használatos, amelyek között a medenceincidencia, meghatározás szerint, egyénre jellemző, anatómiai állandónak tekintett. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja volt a medenceparaméterek vizsgálata egy olyan derékpanaszos heterogén csoportnál, ahol fizikálisan felmerült a keresztcsonti ízület mobilitásának lehetősége. Módszer: 48, perzisztáló derékfájdalommal rendelkező eset álló, majd ülő EOS 2D/3D képalkotásából nyert medenceparaméter-értékeit hasonlítottuk össze a felső test helyzetének függvényében, klaszteranalízis, valamint t-próba használatával. Eredmények: A medenceincidencia teljes betegcsoportra vonatkozó átlaga statisztikailag nem különbözött a két pozícióban (47,8°–47,7°). Az egyéneket külön értékelő klaszteranalízis azonban 14 esetben (30%) a felső test helyzetével összefüggő változást igazolt. Hét esetnél előrebillenő felső test, növekvő incidencia, hétnél ellenkező irányú változás mutatkozott, 34 esetben nem volt érdemi változás. Következtetés: Tapasztalataink szerint a medence felnőttkorban sem tekinthető minden esetben merev egységnek. A populáció egy részében előfordulhat a keresztcsonti ízület mobilitása, amely összefüggést mutathat egyes, gerincet érintő deformációkkal, illetve a derékpanaszokkal. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2079–2085. | Abstract: Introduction: Sagittal alignment of the pelvis is typically characterized using three fundamental parameters. Among these, pelvic incidence is traditionally considered to be anatomically ‘constant’. Aim: We aimed to analyze the pelvic parameters of low back pain patients with suspected sacroiliac joint laxity. Method: Pelvic parameters were assessed in standing and seated EOS 2D/3D radiographs of 48 cases of persistent low back pain, and compared to upper body position using cluster analysis and t-test. Results: Median pelvic incidence did not differ statistically between standing and sitting (47.8°–47.7°). However, in individual analysis 7 cases (15%) exhibited a forward tilt in their upper body with an increased pelvic incidence, and 7 cases (15%) showed a backward upper body tilt. No change was found in 34 cases. Conclusion: Our results indicate the pelvis should not be regarded as a rigid unit, as in some cases significant appreciable sacroiliac joint laxity can occur. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2079–2085

    Fiatalkori idiopathiás scoliosis műtéti korrekciójának hatása az állkapocs mozgástartományára = Comparing the function of the temporomandibular joint before and after surgical treatment in a young patient with idiopathic scoliosis. Case presentation

    Get PDF
    Absztrakt: Anatómiai és funkcionális szempontból a stomatognath rendszer szoros kapcsolatban van a gerincoszlop nyaki csigolyáival. A köztük lévő neuromuscularis kapcsolat miatt ez fontos határterület fogorvosok és ortopéd orvosok számára. Esetismertetésünkben bemutatjuk, hogy milyen módon változott az állkapocsízület funkciója egy idiopathiás scoliosisos páciens ortopédiai műtéti korrekciójának hatására. A 15 éves fiatalkori idiopathiás scoliosisos nőbeteg gerincferdülésének korrekciójára 2016-ban került sor. A műtétet megelőző napon és 10 hónappal később funkcióanalitikai vizsgálatot végeztünk ultrahangalapú jelzőkészülékkel. A mozgástartomány-vizsgálat jelentős javulást mutatott. A szájnyitáskor korábban fennálló 8 mm-es jobbra deviáció 2 mm-re csökkent. A bal oldalmozgáskor látott blokk a 10 hónapos kontroll során teljesen szabaddá vált, illetve az eredeti aszimmetrikus protrusio majdnem teljesen szimmetrikus lett. Vizsgálatunk eredményeit értékelve elmondhatjuk, hogy a mandibula mozgásai, deviációja, valamint a mozgástartományt leíró értékek is lényegesen javultak tíz hónappal a műtét után. Tekintettel arra, hogy a páciens temporomandibularis ízületi diszfunkciós kezelést nem kapott, feltételezzük, hogy kapcsolat volt a gerincoszlop és az állkapocsízület funkciója között. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2144–2149. | Abstract: From an anatomic and functional point of view, the stomatognathic system and the upper cervical spine are closely connected. Together with the complex neuromuscular relationships, this generates an important field of cooperation between dentists and orthopedics. The aim of this case report was to demonstrate the improvements of temporomandibular joint (TMJ) function after orthopedic surgery in case of a patient with idiopathic scoliosis. A 15-year-old female patient who had adolescent idiopathic scoliosis was surgically treated in 2016. Functional analyses of the TMJ were performed before the day of the operation and 10 months after the surgery. For detection, an ultrasound-based testing machine was used. The analyses of the data showed that almost all ranges of motions (ROM) were improved. The deviation to the right side was reduced from 8 mm to 2 mm during mouth opening. The patient had limited left lateral movement before the operation, however, after 10 months following the operation, there were free motions towards both sides. The originally asymmetrical protrusion became almost completely symmetrical. Regarding the functions of the TMJ, the surgery was successful; this in itself had a beneficial effect on the range and the path of the mandibular movements without any other treatment. These improved functions are indirect evidences for the connection of the function of the spine and TMJ. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2144–2149

    Scolioticus gerinc moiréfelvételeinek szoftveres szegmentációja

    Get PDF
    A scolioticus gerinc vizsgálatára a röntgenfelvételek részleges alternatíváját nyújtja a hátfelszín moiréfelvételeinek elemzése. A scoliosis moiréjelenségen alapuló diagnosztikájában a moiréfelvételek általánosan megbízható, gyors és precíz szegmentációja szignifikáns szerepet tölt be, és még kidolgozásra vár.  Ez a kutatás a moiréfelvételek szegmentációjára kíván megoldási javaslatot tenni digitális (projekciós) moirétechnika és XOR-logika alkalmazásával létrehozott moiréfelvételek manuális/félautomatikus szegmentációjára kifejlesztett szoftveralapú megoldással, a Moiré Fringe Segmentation Tool prototípusával. A prototípus MATLAB App Designer alkalmazásban készült, és képszűrési és morfológiai műveletekkel biztosítja a moirésávok szegmentációját (1) fényerő- és (2) kontrasztjavítás, (3) 2-D Gauss-féle elmosás, (4) küszöbölés, (5) hisztogram kiegyenlítés, (6) inverzió, valamint a (7) szkeletonizáció implementálásával. A szoftver a moirésávok szegmentációját kvázi valós időben, manuálisan állítható szűrési és morfológiai képfeldolgozási műveletekkel, valamint előre meghatározott szekvencián alapuló, beépített algoritmussal támogatja. A prototípus alkalmazhatóságát egyszerű, gyors és a felvételek moirésávjainak nagy részét pontosan lekövető szegmentálás igazolja. Az eredmények azt mutatják, hogy a prototípus koncepciója megfelelő alapot nyújt a moirésávok szegmentációjához és további, kiterjesztett képfeldolgozási műveletekkel operáló kutatás-fejlesztéshez. Egyszerűségének és gyors működésének következtében a prototípus továbbfejlesztett megoldása helyettesítheti az időigényes és komplex szegmentálási módszereket is
    corecore