AT, GYSE, IKT, AAK… Az önálló életvitelt támogatósegítő eszközök és technológia – fogalmi tisztázás és helyzetkép

A tanulmány az önálló életvitelt támogató-segítő eszközök és technológia fogalmát igyekszik tisztázni. A magyar jogszabályokban a támogató-segítő eszközök megnevezése (gyógyászati segédeszközök) és tartalma elavult, nem követi a nemzetközi trendeket és irányelveket, aminek egyik következménye, hogy az állami – társadalombiztosítási – támogatással elérhető eszközök listája jelentős elmaradásban van a piaci kínálathoz képest; ez egyik közvetett gátja az eszközök hozzáférhetőségének

Kit támogat a támogató technológia?

A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre több olyan eszköz, szoftver, módszer áll rendelkezésünkre, amelyek megkönnyítik a mindennapjainkat, segítik a hétköznapi tevékenységeinket. Igaz ez az olyan eszközökre és technológiákra is, amelyek a fogyatékossággal élők minél önállóbb életvitelének támogatására jöttek és jönnek létre, annak szellemében, hogy aktív, képes cselekvőként tekintve az egyénre, pótoljanak kieső funkciókat, segítséget nyújtsanak olyan helyzetekben, amelyben akadályoztatva érzik magukat. A tanulmány az ún. támogató-segítő eszközök és technológiák (assistive technology) hozzáférési kérdéseivel foglalkozik, a Magyarországon élő fogyatékossággal élő emberek szemszögéből

A gyerekkori fogyatékosság és a szegénység összefüggései Európában

A tanulmány célja, hogy áttekintse a gyerekkori fogyatékosság és a szegénység összefüggéseivel foglalkozó európai kutatási eredményeket. Habár e tényezők közötti kapcsolat régóta kutatott, a mögötte rejlő hatásmechanizmus magyarázata nem egységes. A kutatási eredményekből több irányzat rajzolódik ki: a tanulmányok egyik csoportja a fogyatékossággal élő gyerek születésének és nevelésének családi következményei között említi az elszegényedést, a másik csoport pedig epidemiológiai vizsgálatokra alapozva a család kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetét, társadalmi kirekesztettségét a fogyatékosság kialakulásának okai között sorolja. Ugyanakkor igen kevés olyan komplex megközelítésű vizsgálat van, amely e kétirányú kapcsolatot átfogóan elemzi. A kutatási eredmények függnek attól, milyen kérdésfelvetéssel, milyen adatokból, milyen céllal készült a kutatás, amely közli azokat

Each Person as an End? The Users’ Choices in the Service Delivery Process for Assistive Technology in Hungary

Based on notions from the Capability Approach, this study investigates the service delivery process for assistive technology in Hungary. The research aimed to explore whether the service delivery is person-centered, with a specific focus on the users’ possible choices. In addition to a comprehensive analysis of legislative and policy documents, qualitative data were collected in semi-structured interviews with users and professionals (n = 31) to gain a deeper understanding of personal experiences. Our findings indicate that the service delivery system is product-centered and dominated by financial considerations. The policy and legislation framework does not provide an institutional guarantee for users to be able to have their voices heard; the extent to which their opinions and preferences prevail depends on the attitude, knowledge, and goodwill of the professionals involved in the process. The realization of a person-centered approach will be hindered as long as the users’ needs are viewed from a medical point of view

A fehér bottól a robotikáig - A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatórendszerének képességszemléletű vizsgálata

A disszertáció célja annak körüljárása, hogy miként jellemezhető a társadalombiztosítási rendszeren keresztül támogatott gyógyászati segédeszközök hozzáférhetősége Magyarországon, a felhasználók választási szabadsága szempontjából. A feltáró elemzés elméleti kerete az Amartya Sen nevéhez kötődő képességszemlélet (Capability Approach), a jóllét és a fejlődés normatív elmélete, ami a fejlődést az emberek képességeinek és arra való tényleges lehetőségeinek – szabadságainak – bővülésében látja, hogy olyan életet éljenek, amilyet okkal tartanak értékesnek. A segédeszköz elosztást amentén vizsgáltam, hogy az mennyiben személyre szabott, és mennyiben bővíti a felhasználók tényleges lehetőségeit a számukra értékesnek tartott, jó életre: a segédeszközhöz jutás folyamatában mennyiben jelennek meg az érintettek véleményei, értékei, hangja, a „semmit rólunk nélkülünk” elv, milyen garanciákat vállal a jogalkotó és a folyamatban résztvevő többi szereplő annak érdekében, hogy az érintettek tudatában legyenek a valódi választási lehetőségeiknek. A kutatás során – szociálpolitikai alapelveken, nemzetközi tapasztalatokon, három európai tanulmányúton és a képességszemléleten alapulva – elemzési indikátorrendszer készült. A szakirodalom áttekintésén és a jogszabályelemzésen túl, a támogatórendszer gyakorlati működését szakértői és érintetti interjúk (n=52) segítettek feltárni. Magyarországon nincs nemzeti stratégia vagy program, ami bizonyos mértékben biztosítéka volna a támogató technológia hozzáférhetőségének. Több mint ötven jogszabály érinti a gyógyászati segédeszközöket, ezek ugyanakkor kevésbé védik a felhasználókat. A jogalkotó elsődleges célja, hogy megelőzze a túlköltekezést. A gyógyászati segédeszközök mellől elmaradnak a kapcsolódó szolgáltatások, ami nem csak az egyén szintjén teremt problémát, és eredményezi sok esetben az eszközök kihasználatlanságát, hanem csökkenti a gazdaságilag racionális működés valószínűségét is. A támogatott gyógyászati segédeszközök rendszerének jelenlegi működésében az akadályozottság orvosi-medikális modelljének jegyei fedezhetők fel: a szakemberek dominanciája mellett az érintettek valódi részvétele, és valódi választási szabadsága esetleges

Each Person as an End? The Users’ Choices in the Service Delivery Process for Assistive Technology in Hungary

Based on notions from the Capability Approach, this study investigates the service delivery process for assistive technology in Hungary. The research aimed to explore whether the service delivery is person-centered, with a specific focus on the users’ possible choices. In addition to a comprehensive analysis of legislative and policy documents, qualitative data were collected in semi-structured interviews with users and professionals (n = 31) to gain a deeper understanding of personal experiences. Our findings indicate that the service delivery system is product-centered and dominated by financial considerations. The policy and legislation framework does not provide an institutional guarantee for users to be able to have their voices heard; the extent to which their opinions and preferences prevail depends on the attitude, knowledge, and goodwill of the professionals involved in the process. The realization of a person-centered approach will be hindered as long as the users’ needs are viewed from a medical point of view