34 research outputs found
A Sarmatian-period Ceramic Tripod from Rákóczifalva
RákĂłczifalva-Bagi-földek 5. lelĹ‘helyen egy közepes mĂ©retű kĂ©sĹ‘ szarmata–hun kori telepĂĽlĂ©s kerĂĽlt elĹ‘ 2006 során. Jelen tanulmány az igen gazdag leletanyagĂş lelĹ‘hely kerámiaanyagábĂłl egy egyedi edĂ©ny közlĂ©sĂ©t Ă©s Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©t tűzte ki cĂ©lul maga elĂ©. A nagymĂ©retű rákĂłczifalvi háromlábĂş edĂ©ny pontos párhuzam nĂ©lkĂĽl áll a közölt anyagban. A kĂ©sĹ‘ antik párhuzamok áttekintĂ©sĂ©vel valĂłszĂnűsĂthetĹ‘, hogy az edĂ©nyforma kĂ©sĹ‘ rĂłmai–kora bizánci fĂ©medĂ©nyek, esetleg kerámiaformák átvĂ©telĂ©vel szĂĽletett. EgyedisĂ©ge ellenĂ©re az edĂ©ny illeszkedik a kĂ©sĹ‘ szarmata fazekasság speciális termĂ©kei közĂ©, Ă©s a kĂ©sĹ‘ szarmata Alföld kapcsolatrendszerĂ©nek tág határaira utal
Száz gepida ház – A rákóczifalvi gepida település szerkezete
Az elemzett lelĹ‘hely (RákĂłczifalva-Bagi-földek 5–8–8A. lelĹ‘hely) gepida kori telepĂĽlĂ©sĂ©nek feldolgozása nagy kiterjedĂ©se miatt Ăşj mĂłdszertani megközelĂtĂ©seket igĂ©nyel. A tanulmány cĂ©lja a telepĂĽlĂ©s szerkezetĂ©nek vizsgálata, kiemelve a rĂ©szben földbe mĂ©lyĂtett Ă©pĂĽletek szerkezeti sajátosságait, amely számos önállĂł szempontot adhat a telepĂĽlĂ©s kronolĂłgiai fázisainak meghatározásához is
Settlement History of the Middle Tisza Region in the 4th–6th centuries AD. According to the Evaluation of the Material from Rákóczifalva-Bagi-földek 5–8–8A sites.
Abstract of PhD thesis submitted in 2018 to the Archaeology Doctoral Programme, Doctoral School of History, Eötvös Loránd University, Budapest under the supervision of Tivadar Vida
Cikádafibulás szarmata sĂr RákĂłczifalvárĂłl
RákĂłczifalva közsĂ©g határában a 2006-2007-ben feltárt szarmata temetĹ‘ben egy rabolatlan, közepesen gazdag nĹ‘i temetkezĂ©s is elĹ‘kerĂĽlt. A sĂr jelentĹ‘sĂ©gĂ©t a Barbaricumban Ă©s a provinciális terĂĽleten is egyedinek Ă©s ritkának számĂtĂł bronzfibulák adják, melyeket barbaricumi ezĂĽstĂ©kszerekkel - hajkarikapár, tordĂrozott torques, spirálkarĂş lunula - egyĂĽtt találtak. A lemezrátĂ©tes cikádafibula gyártástechnikája a tárgytĂpusra nem jellemzĹ‘, rĂłmai eredete, keltezĂ©se a technolĂłgiai rĂ©szletek segĂtsĂ©gĂ©vel tisztázhatĂł. Az ĂĽvegbetĂ©tes, lemezrátĂ©tes korongfibula a germaniai-raetiai limes közelĂ©bĹ‘l ismert ritka fibulatĂpushoz tartozik. Az elhunyt viseletĂ©t gyöngynyaklánc, bronz Ă©s gyöngykarperecek egĂ©szĂtettĂ©k ki. Ruházatát vaskarikával ellátott textilöv zárta, a ruhaaljat vagy lábbelijĂ©t szĂnes ĂĽveggyöngyökkel varrták ki. Lábához mellĂ©kletkĂ©nt kismĂ©retű poharat helyeztek. A sĂr a 3. század közepĂ©re - közĂ©psĹ‘ harmadára keltezhetĹ‘