Next steps to evidence-based food safety risk analysis: opportunities for health technology assessment methodology implementation

Food safety risk analysis and health technology assessment (HTA) are two different paradigms sharing multiple common features. Decision makers in both fields have the responsibility to promote the health of society deciding on intervention opportunities based on disease burden, intervention feasibility, effectiveness and cost, equity and ethical considerations. The evolution of HTA in the last two decades has resulted in the establishment and widespread use of quantitative tools to support and justify evidence-based decisions. In contrast, decision making in the food safety domain is still a qualitative process rendering ad hoc weights to all aspects considered. This review evaluates whether HTA methodology is suitable for quantitative decision support in food safety risk analysis. We conclude that cost-utility analysis (CUA) could better serve the priority settings in food safety risk management than the currently (rarely) applied cost-benefit analysis (CBA), considering either broad resource allocation or specific safety measure decisions. Development of multi-criteria decision analysis tools could help the introduction of consistent and explicit weighting among cost and health impacts, equity and all other relevant aspects. Cost-minimisation and cost-effectiveness analyses would be relevant for ‘threshold’ and ‘as low as reasonably achievable’ approaches to single food safety risk assessments, respectively. Assuming a future widespread use of HTA methodology in the food safety paradigm, a vision of integrated healthcare, food safety and nutritional policy emerges, with the re-evaluation of budgets and resources of these large systems in a rational and socially acceptable way

Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség - Személyorientált elemzés = Work Motivation and Satisfaction – A Person-Centered Approach

A legtöbb felnőtt ember életének jelentős részét képezi a munkavégzés, így az, hogy mi motiválja őket ebben, nagy szerepet játszik a mindennapjaikban. Kutatásunkban 1662 magyar munkavállaló munkahelyi motivációs mintázatait vizsgáltuk az öndetermináció elméletének tükrében. A Többdimenziós Munkamotiváció Skála (Gagné és mtsai, 2015) alskáláinak klaszterelemzése során öt munkahelyi motivációs profil különült el, melyek a következők: (1) „belsőleg motiváltak”, (2) „kiegyensúlyozottak”, (3) „rendkívül motiváltak”, (4) „alulmotiváltak” és (5) „külsőleg motiváltak”. A további elemzések arra utalnak, hogy a klaszterek által reprezentált munkavállalói csoportok jelentősen különböznek a munkahelyen megélt három pszichológiai alapszükséglet, az autonómia-, kompetencia- és kapcsolódásélmény megtapasztalásának gyakoriságában. Ezen felül eltérően ítélik meg elégedettségüket az életükkel és a munkájukkal, eltérő mértékű stresszt tapasztalnak munkahelyükön, továbbá munkahelyváltási szándékuk is jelentősen különbözik. A munkavégzésre irányuló motiváció tehát kihatással van az emberek jóllétére, és ezáltal mindennapi életükre is

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey 2014 I. Nutritional status of the Hungarian adult population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examines the obesity prevalence, dietary habits and, since 2014, physical activity in Hungarian adults in every 5 years. Method: The survey provides national data representative by age and gender, based on anthropometric measurements and international standards. Results: In 2014, nearly two-thirds of adults were overweight or obese. 28.2% of men and 31.5% of women were obese. Prevalence of morbid obesity were 2.6% and 3.3% in men and women, respectively. Abdominal obesity was more prevalent among women than men (55% vs. 38%), and the rate was increasing with age in both genders. In elderly, 55% of men and almost 80% of women were abdominally obese. Conclusion: In conclusion, the prevalence of overweight, obesity, and abdominal obesity is high in Hungarian adults. In order to tackle obesity, we need to obtain representative and measured data, which form the basis of targeted interventions and the assessment of their impact. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. III. A magyar lakosság makroelem-bevitele | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – OTÁP2014 III. Macroelement intake of the Hungarian population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examined the dietary habits of the Hungarian adult population. The aim of the study is to present the macroelement intake of the population. Method: The study represents the macrolement intake of the population with age 18 or over on the day of 31 December 2013, of those who are non-institutionalised. Results: Salt intake decreased compared to the findings of the previous study in 2009 but it is still extremely high (15.9 g in men and 11.2 g in women). The potassium intake is below the recommendation, which together with a high sodium intake increases the risk of high blood pressure. Calcium intake in the youngest age group reached the recommendations, whereas the intake in the oldest age group was well below the references. Magnesium intake complied with the recommendation, the intake of phosphorus however exceeded it. High sodium intake still represents substantial public health risk. Conclusion: The reduction that occured in the population’s salt intake since 2009 demonstrates the effectiveness of implemented prevention programs, cooperation with the industry and public awareness campaigns. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. IV. A magyar lakosság mikroelem-bevitele | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2014 study. IV. Microelement intake of the Hungarian population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810. | Abstract: Introduction and aim: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examined the dietary habits of the Hungarian population. This publication presents the microelement intake. Method: The survey represents the microelement intake of the Hungarian non-institutionalised adult population of 18 years and older. Results: While the intake of iron, copper and manganese corresponded with the recommendations in males, in females it was insufficient. The iron intake of women in their reproductive age (9.8 mg/d) stayed well below the recommendation, thus representing a high health risk. In comparison to earlier Hungarian data chromium intake decreased significantly in both sexes (men p = 0.000, women p = 0.008) and the zinc intake of men (9.6 mg/d) decreased below recommended. Conclusion: Since the consumption of whole grain products with high microelement content in Hungary is very low, it would be favourable to increase the proportion of these foods in the diet. In case of women it is also necessary to increase the consumption of food groups (e.g. meat, fruits) contributing to the iron intake. Furthermore, communication of adequate nutrition, and the availability of healthy foods is essential for the entire population. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. II. A magyar lakosság energia- és makrotápanyag-bevitele | Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – OTÁP2014 II. Energy and macronutrient intake of the Hungarian population

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének és ezek időbeli változásainak monitorozása. Módszer: A táplálkozási adatfelvétel háromnapos táplálkozási naplóval történt. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja nem és életkor szerint. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott zsírbevitel (38 E% férfiak, 37 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 47 E% nők), míg a fehérjebevitel megfelelő. Következtetés: Kedvezőtlen változás a 2009-es táplálkozási vizsgálathoz képest a nők zsír és telített zsírsavak energiaarányának növekedése, és mindkét nem esetén a zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenése, amely utóbbi magyarázza a rostbevitel csökkenését. A hozzáadott cukor energiaaránya a 2009-es vizsgálathoz képest mindkét nem minden korosztályában növekedést mutat. Így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hozzáadott cukor és telített zsírsavak energiaarányának csökkentésére fókuszáló beavatkozások szükségesek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597. | Abstract: Introduction and aim: The aim of the study was to assess and monitor the dietary habits and nutrient intake of Hungarian adults. Method: Three-day dietary records were used for dietary assessment, the sample was representative for the Hungarian population aged ≥18ys by gender and age. Results: The mean proportion of energy from fat was higher (men: 38 energy%, women: 37 energy%), that from carbohydrates was lower (men: 45 energy%, women: 47 energy%) than recommended, the protein intake is adequate. Conclusion: Unfavorable change compared to the previous survey in 2009 was the increase of fat and saturated fatty acid energy percent in women, the decrease in fruit and vegetable consumption, which explains the decreased fiber intake. An increasing trend in added sugar energy percent in each age groups of both genders was observed compared to 2009. Interventions focusing on the promotion of fruit and vegetable consumption and decreasing of saturated fat and added sugar intake are needed. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597