Minden jó influencer…” – Avagy hogyan lehet hiteles egy Instagram-mikroinfluencer az ügynökségek és az influencerek szerint?

Az online szájrekám (electronic word-of-mouth, e-WOM) elterjedésének köszönhetően, illetve az olyan közösségi oldalak megjelenésével, mint az Instagram kép- és videomegosztó közösségi oldal a más fogyasztók befolyásolására képes véleményvezérek az online térben sokkal nagyobb közönség felett rendelkeznek befolyással. E trendnek köszönhetően egyre több cég látja meg az influencerekkel való együttműködésben rejlő üzleti potenciált. Az influencer marketing térnyerésével párhuzamosan vagy akár annak köszönhetően egyre több online véleményvezér jelent meg (Varga – Panyi, 2017). Ugyanakkor a fogyasztók körében a relatíve kisebb közönséget elérő, ún. mikroinfluencerek válnak egyre népszerűbbé. Az influencerek száma évről-évre nő, továbbá egyre több szponzorált tartalom jelenik meg az influencerek által létrehozott tartalmakban, amelyek következményeként megjelenik a túltelítődés veszélye, aminek eredményeképpen a fogyasztók bizalma is meginoghat. Kérdés, hogy az ügynökségek és maguk az influencerek ezt hogyan próbálják kivédeni. Kutatásunk célja ennek okán az volt, hogy feltárjuk azokat az okokat és tényezőket, amelyek hitelessé teszik az influencert az ügynökségek és az influencerek szerint. A kérdés megválaszolásához mélyinterjúkat készítettünk, amelyek alapján elmondható, hogy jelentős súllyal bír az a tény, hogy maga a követő szemében a véleményvezér mennyire vonzó személyiség. Meghatározó tényező a hitelesség szempontjából a létrehozott tartalmak relevanciája, a megosztott tartalmak minősége és a szponzorált tartalmak egyensúlya is

Resilience of social-ecological systems: drastic seasonal change is associated with economic but not social flexibility among fishers in the Brazilian Pantanal

In attempting to predict the impact of major ecological or climatic change on livelihoods, insights can be gained by looking at communities who experience extreme seasonal or annual variation. Here, we compare the ecology, economy, and social network of a community of traditional fishers in the Brazilian Pantanal between the dry season and the flood season in which their wetland ecosystem is transformed. Using data derived from satellite imaging we show that during the flood season of 2019 the total amount of open water accessible to fishers more than doubled and led to drastic qualitative changes. We show that although fishers adapted to this extreme seasonality by changing where, how, and what they fish between seasons, the structure of the social network in our study community did not differ. We argue that strong networks are especially important in social-ecological systems with extreme seasonal changes. More generally, we suggest that case studies of seasonal adaptation such as ours can contribute to a broader understanding of how communities may be able to successfully adapt to novel social-ecological changes