The effect of the local economic context and local public services on financial satisfaction among youth in European cities

The post-2008 economic recovery period has seen varying degrees of improvement in the well-being of young individuals across different countries, regions, and cities of the EU. This study contributes to the literature on the geography of well-being by examining the impact of urban economic contexts on the subjective well-being of youth in Europe, a topic that has received limited attention so far. Specifically, we investigate how the local economic context has affected financial satisfaction among the young (15–35 age group) in European cities during the recovery period after the economic crisis. We study whether living in a city with better opportunities in the labor market, on the housing market, or with better local services (e.g., education or health care) affect financial satisfaction among the young. We carried out multilevel analysis of financial satisfaction among young adults on data from the Quality of Life in European Cities survey (years 2012, 2015, 2019), which asks about aspects of quality of life among a representative sample of the population in a large number of cities in EU Member States. Overall, the results suggest that a better labor market context (where it is in general easier to find a job) has a statistically significant positive effect on financial satisfaction among the young. Our results also show that satisfaction with the financial situation among young adults is significantly higher in cities with a higher quality of local social services. On the other hand, we have found only small (and statistically non-significant) contextual effect related to the local housing market

Az ISSP 2006. és 2007. évi kutatásában való részvétel = Participation in 2006 and 2007 ISSP comparative research

A kutatás legfontosabb eredményei az International Social Survey Programme 2007-es Sport és Szabadidő, valamint 2008-as Vallás modulok adatfelvételeinek lebonyolítása volt. Megtörtént a kutatások magyar nyelvű adatfájljának archiválása a Tárki Adatbankba és az angol nyelvű system file elkészítése és archiválása a Zentralarchiv adatbankjába. Az ISSP jelenleg a legtöbb országot tartalmazó, egységes szociológiai mérőeszközt alkalmazó, rendszeresen működő nemzetközi összehasonlító vizsgálat. Az ISSP kutatások már eddig is igen sokban járultak hozzá hazai tudományos ismereteink gyarapításához. Számos, hazai illetve külföldi kolléga használta fel őket s publikált belőlük magyar illetve angol nyelven, ami javította a magyar szociológia nemzetközi megítélését, emelte presztízsét. | Most important results of research are that fieldworks of the 2007 Leisure Time and Sport Module and 2008 Religion Module of the International Social Survey Programme have been carried out. Hungarian data files of the surveys have been archived in Tarki Data Archive, while English language data files have been sent to Zentralarchiv. ISSP is currently the comparative sociological research project with the highest number of participating countries. Research carried out under the ISSP has contributed to advance scientific knowledge in Hungary. A great number of domestic and foreign publications have been based on these data, which contributed to the prestige of Hungarian sociological research

Munkaattitűdök időbeli változása és nemzetközi összehasonlítása = Temporal changes in work attitudes and international comparison

Az OTKA által támogatott T 46648 számú kutatás a munkával összefüggő lakossági attitűdök vizsgálatára irányult. A kutatás a nemzetközi ISSP program részeként két szinten folyt: 1) a munkával kapcsolatos attitűdök időbeli változása Magyarországon; 2) a munkával kapcsolatos hazai attitűdök nemzetközi összevetése más országok adataival. Az időbeli változások tekintetében három időpontra (1989, 1997, 2005) vonatkozóan rendelkeztünk mérésekkel. Vizsgáltuk munka jellemzőit mind a fontosság, mind az adottság szempontjából. Mindhárom időpontra ezek sorrendje a következő volt: állásbiztonság, magas kereset, jó előrejutási lehetőség, érdekes munka, önálló munka, társadalmilag hasznos munka, másoknak segítő munka. Egy következő kérdéskör arra irányult, hogy milyen tényezők számítsanak akkor, amikor a dolgozók keresetét meghatározzák a munkáltatók. Itt arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem szorosan vett teljesítmény alapú tényezők szerepe relatíve erősödött a munkabérek megállapításával kapcsolatban. A nemzetközi összehasonlítás esetében a szükséges SPSS file-ok csak 2007-ben érkeztek meg a nemzetközi adatbankból. Itt így a munka első, leíró fázisa zárult le a kutatási periódusban. Eszerint Magyarország a munkával kapcsolatos attitűdök szempontjából nem tekinthető extrém országnak. A magyar eredmények általában közelebb vannak más volt szocialista országok eredményeihez, mint a régebbi piacgazdasági országokban mérhető attitűdökhöz. | The research supported by OTKA (Ref. No. T 46648) targeted the investigation of population attitudes towards work orientation. The research was part of the ISSP program and has been carried out on two levels: 1) Temporal changes in the attitudes towards work orientation; 2) The comparison of the attitudes in Hungary to those in other countries. Regarding temporal changes, data are available for three points in time (1989, 1997, 2005). Work characteristics have been investigated both on for expectations and for actuality. Their rank order did not change for the three time points: job safety, high income, opportunities for advancement, interesting work, independent work, usefulness for the society, work that helps to others. Legitimacy of factors determining peoples' earning was a next focus of research. The results indicate that factors connected less to achievement have gained more importance for Hungary over time. For the international comparison, the Data Achieve made available the SPSS files. This made possible a first, descriptive analysis in the present phase of the research. This indicates that Hungary is not an extreme case for the work attitudes in international comparison. Generally speaking, the Hungarian results are closer to those in other former socialist nations than to those in the older market economies

Gábor Kézdi Memorial Conference – Conference Report

The Hungarian Economic Association organised a conference in memory of Gábor Kézdi on 20 December 2021. Gábor Kézdi, one of the most influential Hungarian economists of his generation, died last year at the age of 50. His career as a researcher and teacher was an inspiration and an example not only to the economics profession but also to the wider social science community (including the author of these lines). His research addressed many topics of interest to sociologists and social policy researchers, such as educational inequalities, school segregation, prejudice and discrimination, the situation of the Roma population in Hungary and empirical studies of the effects of social policies. (...

Nemzeti Transzferszámlák és generációk közötti újraelosztás európai intézményrendszerekben = National Transfer Accounts and intergenerational redistribution in European institutional settings

A nemzetközi kooperációban lezajlott EuroNTA kutatás arra vállalkozott, hogy az új elszámolási rendszer, a Nemzeti Transzferszámlák módszerére építve új társadalmi indikátor-rendszert dolgozzon ki, összehasonlító intézményi illetve idősoros elemzéseket végezzen a generációk közötti erőforrás-áramlás területén és módszertani fejlesztéseket hajtson végre. A kutatási terv négy területen fogalmazott meg kutatási feladatokat: - módszertan (adó- és transzferincidencia; a háztartás-gazdaság bevonása a kalkulációba, kísérleti számítások) - összehasonlító NTA-elemzés (adatbázis építés, korprofil készítés, életpályák felrajzolása és összehasonlítása) - statisztikai indikátorok kiszámítása, újraelosztási és fenntarthatósági következmények számszerűsítése - idősorok készítése és elemzése. E munka során a kutatásban részt vevő magyar csoport eddig három műhelytanulmányt, két könyvfejezetet és két peer reviewed folyóiratcikket és egy egyéb publikációt készített (közülük két műhelytanulmány, egy könyvfejezet és egy folyóiratcikk már megjelent, a többi megjelenés alatt áll). A nemzetközi NTA-közösségen belül magyar kutató vezeti a Transfer Account Indicators munkacsoportot és a magyar kutatócsoport volt az egyik legelső (a világon a második-harmadik, Európában az első), amely az NTA-elemzést ki tudta terjeszteni a háztartásgazdaságra. | The international EuroNTA project aimed at developing a new set of social indicators, making cross-country and time series analyses of the institutional structures of interage reallocation mechanisms as well as undertaking methodological developments in the field of the new accounting standard, National Transfer Accounts (NTA). The research plan specified four areas of research: - Methodology (incidence of taxes and transfers; inclusion of the household economy, experimental calculations) - Comparative analysis of NTAs (building a comparative database; drawing and comparing age profiles and birth-cohort specific life-paths) - New set of statistical indicators, quantification of inter-cohort redistribution and sustainability - Creation and analysis of time-series The Hungarian team has prepared three working papers, two book chapters and two papers in a peer reviewed journals and another publication so far (of which two working papers, one book chapter and one journal article have been published the rest have been accepted for publication). Within the international NTA research community a Hungarian researcher leads the Transfer Account Indicators working group. The Hungarian team was one of the first (second-third globally, first in Europe) to extend the NTA analysis to the household economy

Income distribution in new (and old) EU member states

The paper, based on recent EU-SILC data, investigates the patterns of income inequalities in “old” and “new” EU member states. We describe income inequality within countries as well as income differences between states and test our results using different methodological assumptions. Our results show that the group of new member states was no less heterogeneous in terms of inequality and poverty than the EU15 at the time of EU enlargement. The most important difference between the two country groups is found in their GDP levels and in some measures that are directly related to economic development. We observed that sensitivity to changes in the equivalence scales is not systematically related to membership status; thus for overall inequality comparisons of countries, a standard scale seems appropriate. The possibility of a difference between “old” and “new” EU member states in the role of incomes in generating overall welfare of households calls, however, for caution in interpretation