Regulation of gap junction function; the role of nitric oxide.

Myocardial ischemia resulting from sudden occlusion of a coronary artery is one of the major causes in the appearance of severe, often life-threatening ventricular arrhythmias. Although the underlying mechanisms of these acute arrhythmias are many and varied, there is no doubt that uncoupling of gap junctions (GJs) play an important role especially in arrhythmias that are generated during phase Ib, and often terminate in sudden cardiac death. In the past decades considerable efforts have been made to explore mechanisms which regulate the function of GJs, and to find new approaches for protection against arrhythmias through the modulation of GJs. These investigations led to the development of GJ openers and inhibitors. The pharmacological modulation of GJs, however, resulted in conflicting results. It is still not clear whether opening or closing of GJs would be advantageous for the ischemic myocardium. Both maneuvers can result in protection, depending on the models, endpoints and the time of opening and closing of GJs. Furthermore, although there is substantial evidence that preconditioning decreases or delays the uncoupling of GJs, the precise mechanisms by which this attains have not yet been elucidated. In our own studies in anesthetized dogs preconditioning suppressed the ischemia and reperfusion-induced ventricular arrhythmias, and this protection was associated with the preservation of GJ function, manifested in less marked changes in electrical impedance, as well as in the maintenance of GJ permeability and phosphorylation of connexin43. Since we have substantial previous evidence that nitric oxide (NO) is an important trigger and mediator of the preconditioning-induced antiarrhythmic protection, we hypothesized that NO, among its several effects, may lead to this protection by influencing cardiac GJs. The hypotheses and theories relating to the pharmacological modulation of GJs will be discussed with particular attention to the role of NO

Népszerű városi fafajok árnyékolóképességének vizsgálata Szegeden

A városi faállomány számos aspektusból kedvezően befolyásolja egy város ökológiai állapotát. Például, klímamódosító potenciálja révén a fás vegetáció pozitívan hat a városi lakosság hőérzetére és komfortérzetére. A mikroklimatikus hatások feltárása céljából végzett terepi mérések, valamint modellfuttatások is kimutatták, hogy a fák elsősorban árnyékhatásuk révén képesek enyhíteni az emberi szervezetet érő hőstressz mértékét. A napsugárzás redukciójának hatékonyságát a lombozat transzmisszivitásának (napsugárzásátereszt őképessége) mérőszámával írhatjuk le, melynek értéke nem csupán fajonként változik, de a lombkorona évszakos változásának és egészségi állapotának is függvénye. Ebben a tanulmányban négy, magyarországi viszonyok között gyakran előforduló városi fafaj (kislevelű hárs – Tilia cordata, japánakác – Sophora japonica, nyugati ostorfa – Celtis occidentalis és fehér vadgesztenye – Aesculus hippocastanum) árnyékolóképességét vizsgáljuk. A városi fás vegetáció – közép-európai klimatikus körülmények között kifejtett – kisléptékű hatására vonatkozóan még kevés az ismeretünk, ezért munkánkkal szeretnénk elősegíteni jövőbeli, ezzel foglalkozó tanulmányok megszületését. Ebből kifolyólag nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás módszertani alapjaira, valamint kitérünk a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is

Technológiai változások érzékelése információs mintázatok mentén = Detecting technological changes along information patterns

Kapcsolati kontextusban a változást a hálózati interakcióval írják le. A változás kognitív és interaktív folyamat, melynek megragadása érdekében az üzleti hálózati szakirodalom a hálózati kép fogalmát definiálta. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a technológiai változás hogyan módosítja a problémamegoldásban résztvevő aktorok hálózati képét. Vizsgálatunk során dokumentumelemzés és szakértői interjúk segítségével két, egymástól elkülönült egészségügyi ellátási folyamatot elemeztünk. Elemezzük, hogy egy új technológia bevezetése kapcsán a tevékenységek és a felhasznált erőforrások megváltozása milyen jellegű viszonyban áll az információ elérhetőségének észlelt változásával. Eredményeink három érzékelési mintázatra mutatnak rá, melyek a szervezeti változások további megértéséhez járulhatnak hozzá. In a relational context, change is described through network interaction. In order to conceptualize change – which is a cognitive and interactive process –, the business network literature has defined the concept of network pictures. In our study entitled ’Perception of Technological Changes through Information Patterns’, we examine how technological change alters the network pictures of actors who are involved in technology management. We conducted a document analysis and expert interviews to analyze two distinct healthcare delivery processes. We analyzed the nature of the relationship between changes in activities and resources used in the introduction of new technology and perceived changes in the availability of information. Our results point to three perceptual patterns that may contribute to further understanding of organizational change

Technológiai változások kiterjedése: egy koncepcionális megközelítés összegzése = The scope of technological changes: a summary of a conceptual approach

Tanulmányunkban azt a kérdést állítjuk középpontba, hogy hogyan válik azonosíthatóvá a technológia megváltoztatásából következő változás kiterjedése. Napjainkban, az információs technológia, a digitalizáció forradalma mellett jelentkező technológiai változások ugyanis nem csupán a szándékolt területeken okozzák az erőforrások és szereplők kombinációjának módosulását. Mindezek gyakorta hullámszerűen, messze ható változásokat okoznak, sok esetben a célterülettől messze működő tevékenységekben, erőforrásokban, aktorokban. Tanulmányunkban az IMP Group interakciós megközelítéséből szemlélődve értelmezzük az erőforrás interakció releváns kérdéseit. Szakirodalmi áttekintésünk eredményeképpen arra jutunk, hogy a technológiai változások kiterjedésének előrejelzésében kulcsszerepet játszanak az erőforrás-interakció technikai, társas és kevert interfészei. Az interfészek változásai pedig az alkalmazott információs rendszereken, adatokon és a hálózati tevékenységek mentális reprezentációján, a hálózati képeken keresztül válnak megragadhatóvá. In our study, we focus on the question of how to identify the extent of change resulting from technological change. Nowadays, technological change − alongside the revolution in information technology and digitalization - is causing changes not only in the mix of resources and actors in the intended areas. Rather, they often result in far-reaching changes in a wave-like manner - often in activities, resources and actors operating far from the target area. In our research, we interpret the relevant issues of resource interaction from the industrial network approach of the IMP Group. As a result of our literature review, we conclude that the technical, social and mixed interfaces of resource interaction play a key role in predicting the extent of technological change. These changes in interfaces are captured through information systems, data and network pictures that are the mental representation of network activities

More Than a Diamine Oxidase Inhibitor: L-Aminoguanidine Modulates Polyamine-Related Abiotic Stress Responses of Plants

L-aminoguanidine (AG) is an inhibitor frequently used for investigating plant abiotic stress responses; however, its exact mode of action is not well understood. Many studies used this compound as a specific diamine oxidase inhibitor, whereas other studies used it for reducing nitric oxide (NO) production. Recent studies suggest its antiglycation effect; however, this remains elusive in plants. This review summarises our current knowledge about different targets of AG in plants. Our recommendation is to use AG as a modulator of polyamine-related mechanisms rather than a specific inhibitor. In the future overall investigation is needed to decipher the exact mechanisms of AG. More careful application of AG could give more insight into plant abiotic stress responses

Studying the growth characteristics of urban trees using an example from Szeged, Hungary

The spatial expansion of urbanised areas and the steady increase in the urban population, as well as climate change trends, are increasing the need for the development of adequate urban green infrastructure. The social demand for combating climate change is accompanied by the revaluation of green spaces, and in this context woody vegetation plays a key role. In a changing climatic context and under intense anthropogenic stress, the challenge of developing a tree population that is climate-friendly and resistant to disturbance is a major one. In our research, we investigate all growth parameters of the newly planted trees from the start of a street reconstruction involving a complete tree replacement (Gutenberg Street, Szeged). The structural analysis of the revealed not only the growth rate over the 8 years since planting, but also the significant differences between the two sides of the street. In order to find a possible reason for this, we examined (using SAGA GIS software) potential incoming solar radiation of the street, which could explain the significant difference in growth rate. The data collected also provided an opportunity to analyse the allometric relationships. This will partly allow the prediction of the growth rate and can provide baseline data for planning and decision-making processes in the dilemma of whether to retain older trees or plant new stocks