A városi faállomány számos aspektusból kedvezően befolyásolja egy város ökológiai állapotát.
Például, klímamódosító potenciálja révén a fás vegetáció pozitívan hat a városi lakosság hőérzetére és
komfortérzetére. A mikroklimatikus hatások feltárása céljából végzett terepi mérések, valamint modellfuttatások
is kimutatták, hogy a fák elsősorban árnyékhatásuk révén képesek enyhíteni az emberi szervezetet érő hőstressz
mértékét. A napsugárzás redukciójának hatékonyságát a lombozat transzmisszivitásának (napsugárzásátereszt
őképessége) mérőszámával írhatjuk le, melynek értéke nem csupán fajonként változik, de a lombkorona
évszakos változásának és egészségi állapotának is függvénye. Ebben a tanulmányban négy, magyarországi
viszonyok között gyakran előforduló városi fafaj (kislevelű hárs – Tilia cordata, japánakác – Sophora japonica,
nyugati ostorfa – Celtis occidentalis és fehér vadgesztenye – Aesculus hippocastanum) árnyékolóképességét
vizsgáljuk. A városi fás vegetáció – közép-európai klimatikus körülmények között kifejtett – kisléptékű hatására
vonatkozóan még kevés az ismeretünk, ezért munkánkkal szeretnénk elősegíteni jövőbeli, ezzel foglalkozó
tanulmányok megszületését. Ebből kifolyólag nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás módszertani alapjaira, valamint
kitérünk a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is
