The Style and the Man Himself : Marcell Jankovics’ Lifework in the Postmodern Age

Marcell Jankovics (1941-2021) was a director of animation films, cultural historian, educator, and culture politician, an outstanding figure of Hungarian animation who won the Golden Palm Award for the best short film with his 1977 work Fighters. Towards the end of his life he often voiced the opinion that in spite of his rich life’s work he had no creative drawing style of his own. The ageing artist’s lament poses the question as to how the work of an artist who disdained post-modernism may contain post-modernist features. This is the question that we intend to examine by scrutinising the series of animation films János Vitéz, based on a narrative poem by Sándor Petőfi, the Tragedy of Man, adapted from Imre Madách’s mankind-poem, and Toldi, based on the epic trilogy by János Arany, as well as the book illustrations. Although the works of Marcell Jankovics are described as post-modernist from a iconographic perspective, his films, and his cultural history works, always point towards a single common (mythical, religious, ritual) logos. Thus, the oeuvre of Marcell Jankovics may be regarded as ‘post-modernist’ only in the sense that he is also characterised by a flair for classicising, that is, he also created a particular canon by way of invoking

A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján

A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása

A szálvesszőgyűrűzés hatása a bogyóhéj fenolos koncentrációjára három csemegeszőlőfajta esetében

The effect of cane girdling on grape skin phenolic composition and concentration was examined on three Hungarian table grape varieties, i.e. noir-skinned \u27Esther\u27, rose-skinned \u27Lidi\u27, and blanc-skinned \u27Fanny\u27. Girdling was conducted at the BBCH 75 phenological growth stage (pea-sized berries). A significant increase was observed in anthocyaninglycosides in the treated berry skins irrespective of the cultivar. Other phenolic substances (gallic acid, trans-resveratrol, (+)-catechin, quercetin-3-glucuronide) were less sensitive to the treatment, but noticeable differences were found between the genotypes.A szálvesszőgyűrűzés hatását elemeztük a bogyóhéj fenolos mennyiségi és minőségi mutatóira nézve három magyar nemesítésű csemegeszőlőfajta kapcsán. A sötét bogyójú \u27Esther\u27, a rózsaszín bogyójú \u27Lidi\u27 és a fehér bogyójú \u27Fanny\u27 kerültek vizsgálatra. A gyűrűzés a BBCH skála szerinti 75. fenológiai stádiumban (zöldborsó méretű bogyók) került kivitelezésre. Szignifikáns növekedést tapasztaltunk a kezelés hatására az antocianin-glükozidok esetében szőlőfajtától függetlenül. Az egyéb fenolos összetevők (galluszsav, transz-rezveratrol, (+)-katehin, kvercetin-3-glükuronid) kevésbé voltak érzékenyek a kezelésre, de az egyes genotípusok között észrevehető különbségek adódtak

Domborzat hatása a talajnedvesség-forgalomra szőlőültetvényen

Összefoglalás A klímaváltozás hatására várhatóan nem csak a csapadék éves mennyisége, hanem az éven belüli eloszlása is változik, egyidejűleg megváltozhat annak az időszaknak a hossza, amelyben a talajok vízbefogadásra képesek. A talajnedvesség és csapadék idősoros adatok alapján vizsgálhatjuk a változó környezetei feltételek hatását a talajok vízgazdálkodására. Jelen tanulmányban 2017. június–2018. május közötti időszakban a talajnedvesség-tartalom alakulását vizsgáltuk két eltérő domborzati adottságú szelvényben (teraszon és lejtőn) a tokaji Nagy-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Szarvas-dűlő szőlőültetvényen. Összehasonlítottuk a két mérőhely talajnedvességforgalmát, valamint vizsgáltuk a csapadékesemények hatását. A teraszon lévő szelvény a csapadék jellemzően 65–99%-át közvetlenül befogadta, míg azonos csapadékeseményekre nézve ez az érték a lejtőn, az intenzívebb felszíni párolgás, valamint a felszíni lefolyás miatt csak 30–80%, szélsőséges esetben ennél is kisebb volt. Az egyes rétegekben mért nedvesség profilok adataiból következtettünk a beszivárgás dinamikájára, a vízáteresztés mértékére. Azt tapasztaltuk, hogy telített állapotú szelvény esetén a terasz erősen tömődött rétege a vártnál kevésbé akadályozta a nedvesség mélyebb rétegek felé terjedését. A teraszon lévő szelvény a tömődött rétegek ellenére összességében kedvezőbb vízháztartást biztosított, mint a meredek lejtő. A lejtő kedvezőtlen vízháztartását részben a nyári erőteljes párolgás, részben az egész évben jelentős felszíni lefolyás okozta. A szelvények vízkészletét 120 cm mélységig összegezve megállapítottuk, hogy a terasz teljes vízkészlete a vizsgált időszakban átlagosan több mint 20%-kal meghaladta a lejtőn feltárt szelvényét. Ez a különbség a nyári hónapokban 90–108 mm víztöbbletet jelentett a teraszon, a hasznosítható víz arányában kifejezve 62–88 mm-t. Nyáron, az eltérő száradás miatt augusztus végén volt a legnagyobb a terasz nedvességtöbblete (114 mm-rel), míg a téli–tavaszi időszakban az eltérő intenzitású feltöltődés okozott különbséget (legnagyobb eltérés: 159 mm). A vízkészletek téli–tavaszi feltöltődése szempontjából más-más időszakra volt érzékeny a két szelvény. A terasz fagymentes időszakban, december végére gyakorlatilag elérte a maximális vízkapacitását, s ezt kisebb ingadozásokkal megtartotta április elejéig, melyet a február–márciusi fagyos időszak sem befolyásolt. A lejtő szelvénye fokozatosan töltődött fel, vízkészlete december közepétől a jellemzően fagyveszélyes január–februári időszakban is növekedett, majd április elejére „tetőzött”, 30 mm-re megközelítve a terasz vízkészletét. A feltöltődés menetében tapasztalt eltérés azt mutatja, hogy a terasz vízkészlete a korai feltöltődés miatt nem érzékeny a jellemzően fagyos február–márciusi időszakra. A lejtő vízkészletének feltöltődése azonban jóval belenyúlik a potenciálisan fagyos időszakba, vízkészletének alakulását a fagyos napok számának változása jobban befolyásolja

The Effect of Irrigation on the Vineyard Canopy and Individual Leaf Morphology Evaluated with Proximal Sensing, Colorimetry, and Traditional Morphometry

The high number of grapevine (Vitis vinifera L.) cultivars grown world-wide are described and identified according to detailed morphological and morphometric descriptor lists. The grapevine leaf is of utmost importance in characterization, despite its traits being very sensitive to environmental factors. In this study, the effect of irrigation/drought stress on the individual leaf morphology and morphometry of the ‘Hárslevelű’ grapevine (Vitis vinifera L.) cultivar was examined. To verify the effect of the applied irrigation methods (drip and subsoil irrigation) on the plant’s water status, water potential measurements were carried out during the 2022 season. The effect of the applied treatments on the vegetative growth was evaluated according to point quadrat and a multichannel LiDAR analysis in order to describe the width of the canopy area, row volume, and area coverage index. The individual leaf morphology was assessed via traditional morphometry and colorimetry. Our results showed that rainfed plants had a significantly lower stem ψ compared to the drip- and subsoil-irrigated plants at all examined dates. The point quadrat results indicate that the leaf layer number was significantly (p < 0.05) influenced by the position, while the treatment showed no effect on the leaf layer number. The leaf colorimetry showed a difference among the samples, as significant alterations were found in 28 out of the 32 examined color properties. Within the traditional morphometric analysis, 54 traits were evaluated, and 14 of the traits were significantly altered due to the different water management systems