Li–Fraumeni-szindróma = Li–Fraumeni syndrome

Absztrakt: A Li–Fraumeni-szindróma autoszomális dominánsan öröklődő, többszörös daganatokra prediszponáló megbetegedés, melyet a TP53- (vagy CHEK2-) gén csírasejtvonalában bekövetkezett mutáció okoz. Munkánkban egy Li–Fraumeni-szindrómás család esetét mutatjuk be. Egy panaszmentes, 40 éves nőbetegnél bal felső lobectomiával primer pulmonalis leiomyosarcoma (T3N0), jobb felső lebeny 2. segmentectomia során adenocarcinoma (T1aN0), illetve a jobb középlebenyből ékreszekció során gyulladásos myofibroblastos tumor igazolódott. A beteg adjuváns terápiában nem részesült. 20 hónap múlva retroperitonealis liposarcoma eltávolítása történt, melyet adjuváns kemoterápia követett, azonban a kezelés ellenére a beteg rövidesen elhunyt. Időközben a felmerülő Li–Fraumeni-szindróma miatt a betegnél, lány- és fiúgyermekénél, valamint férfitestvérénél perifériás vérből izolált genomi DNS-mintán molekuláris genetikai vizsgálat történt a TP53-gén-mutációk elemzésére, amely az anyánál és fiúgyermekénél misszensz mutációt igazolt heterozigóta formában (c.722C>G p.Ser241Cys). Három évvel az anya halála után a 17 éves fiánál 3,5 cm osteosarcomát távolítottak el a jobb 2. borda elülső ívéről. Adjuváns kemoterápia ellenére a fiú 2 év múlva elhunyt. Négy generációt vizsgálva, a beteg nyolc családtagjánál 10 esetben fordult elő malignus tumor (gyomor-, emlő-, vastagbél-, 2 tüdőcarcinoma, leukaemia, leiomyosarcoma, liposarcoma és 2 osteosarcoma). A családtagok átlagéletkora 43,2 év (13–70 év) volt. A primer pulmonalis leiomyosarcoma, a gyulladásos myofibroblastos tumor, valamint az adenocarcinoma szinkrón megjelenése egy szervben extrém ritka. Amennyiben lehetséges, az elváltozások sebészeti reszekciója a választandó kezelési eljárás. A Li–Fraumeni-szindróma gyanújának megerősítéséhez genetikai vizsgálat – TP53-gén-mutáció-analízis – szükséges, illetve a család genetikai és klinikai szűrése javasolt. A betegség prognózisa rendkívül kedvezőtlen. Orv Hetil. 2019; 160(6): 228–234. | Abstract: Li-Fraumeni syndrome is a rare genetic disorder predisposing the individual to multiple different cancer types, caused by a germline mutation of the TP53 or CHEK2 genes inherited in an autosomal dominant manner. We hereby describe the case of a family with Li–Fraumeni syndrome. An asymptomatic 40-year-old female was diagnosed with primary lung leiomyosarcoma (T3N0), adenocarcinoma (T1aN0), and inflammatory myofibroblastic tumor, which were surgically removed without further treatment. Twenty months later she underwent surgery for retroperitoneal liposarcoma and even though she received adjuvant chemotherapy, deceased shortly after. Due to family history, the patient underwent TP53 mutation testing, using peripheral blood genomic DNA, which identified a heterozygous, likely pathogenic missense mutation (c.722C>G p.Ser241Cys) in case of the mother and her son. Three years after the patient’s death, her 17-year-old son was diagnosed with a 3.5 cm osteosarcoma of the right second rib, which was surgically removed, followed by adjuvant chemotherapy. However, despite treatment, he deceased after two years. Throughout four generations of the patient’s family, 10 malignant tumors (stomach-, breast-, 2 lung-, and colon cancer, leukemia, leiomyosarcoma, liposarcoma and 2 osteosarcoma) were diagnosed with a mean age of 43.2 (13–70 years) years. The simultaneous appearance of primary lung leiomyosarcoma, inflammatory myofibroblastic tumor and adenocarcinoma in the same organ is extremely rare. When possible, surgical resection should be carried out. Genetic testing for TP53 is recommended when family history is suggestive of Li–Fraumeni syndrome. Prognosis remains poor. Orv Hetil. 2019; 160(6): 228–234