Industry Cluster and Regional Economic Growth : Evidence from Hungary

Using census-type data of Hungarian firms, we test major hypotheses of spatial economic theories focusing on the impact of industrial and market concentrations on regional economic growth. Our empirical evidence confirms that both industrial and market concentrations have a significant positive impact on production growth. This finding strongly supports the Marshall- Arrow-Romer model of local knowledge externalities, suggesting that investment-driven regional development prevails in Hungary.Industry Cluster, Regional Growth, Knowledge Externalities, Hungary

Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről = Catching up and/or following at a distance? On the prospect of the regions of the Visegrad countries

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott a négy visegrádi ország (V4), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. Az itt élők nagy reményeket fűztek a csatlakozáshoz, a vérmesebb elvárások szerint pár éven belül életszínvonaluk felzárkózhat a fejlett nyugati tagállamokéhoz. A „felzárkózás”, „közeledés”, „utolérés”, egy bizonyos felfogásban „konvergencia” sokrétű és sokféle értelmezésben használt fogalmak, vágyott célként egy-másfél évszázada fogalmazódnak meg a kevésbé fejlett országokban, térségekben. Az Európai Unió regionális politikájának is egyik fő célja a kevésbé fejlett régiók fejlődésének felgyorsítása és felzárkóztatásuk a tagállamok átlagához. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy e négy, közepesen fejlett, hasonló történelmi múlttal és társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkező posztszocialista ország térségeinek mennyire volt sikeres a felzárkózása az Európai Unió korábbi tagállamainak átlagához 2000 és 2014 között. A felzárkózás főbb jellemzőinek vizsgálatához a NUTS3-as területi szintet vesszük alapul. Alapvető kérdésünk, hogy megfigyelhető-e felzárkózás, ha igen, akkor e területi szinten hasonló vagy nagyon eltérő mértékű volt? Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék (GDP) alakulását elemezzük, a felzárkózás mértékében megfigyelhető egyenlőtlenségeket pedig az entrópián alapuló Theil-indexek segítségével vizsgáljuk. A megyék felzárkózását befolyásoló tényezők közül kettőt elemzünk részletesen: az országos folyamatok hatását, illetve a megye legnagyobb városának – mint potenciális agglomerációs előnnyel rendelkező településnek – lehetséges szerepét

Online social networks and location: dual effect of distance on user rate and average number of connections in Hungary

Online social networks (OSN) are major platforms of ICT-enabled communication, supporting place-independent social life; however, recent findings suggest that geographical location of users strongly affect network topology. Therefore, OSNs may be simultaneously related to locations and also unlocked from offline geographies. Our paper addresses this dual-faced phenomenon analysing location-specific impact on the user rate of online communities and average number of online friends. Findings on iWiW, a leading OSN in Hungary with more than 4 million users, suggest that user rate is positively associated with geographical proximity of Budapest, the single decisive urban centre in the country. On the other hand, the average number of connections is independent from geographical proximity of the capital and it is even higher in peripheral regions when controlling for other offline factors