AUGUSTUS IN DER HIRTENWELT DIE DARSTELLUNG DES IDEALEN HERRSCHERS IN DER NEULATEINISCHEN BUKOLIK

In the early modern age, pastoral poetry became a current genre of the praise of rulers, kings and emperors. In spite of its overwhelming richness and contemporaneous importance, this branch of the bucolic genre has received relatively little attention from researchers. Even in comprehensive works on the history of the genre, one often finds hasty remarks, e.g. that these panegyric poems were foremost influenced by Vergil’s Eclogue 4. The present paper offers a short overview of the immense diversity of the genre, paying great attention not only to Vergil, but also to the decisive influence of Calpurnius Siculus, Sannazaro and Baptista Mantuanus, as well as to the techniques of the Kreuzung der Gattungen, mainly to the interaction between pastoral and epic poetry. The analysis shows that, in spite of the huge variety of forms and the large distances in time and space, the image of the ideal emperor is surprisingly constant, and that the picture of the mythical Golden Age is almost completely drawn with the motives of the idealized reign of Augustus taken from epic poetry

Lacrimabilis Arbor Petrarca, Nápolyi Endre és római epikus költészet

Petrarca Argus c. eclogájáról, jóllehet a Bucolicum carmen föltehetőleg legkorábban keletkezett darabja, mindeddig nem született önálló tanulmány. Az eddigi kutatás a mű antik előképei közül szinte kizárólag Vergilius pásztori költészetének hatásával számolt, a föltűnően nagyszámú epikus allúziót, Ovidius, Statius, Claudianus hatását azonban alig vizsgálták, ez az egyoldalúság pedig könnyen vezethet kevéssé helytálló értelmezésekhez. A dolgozat az allúziók alaposabb föltárásával a költemény szerkezetének és igen összetett jelképiségének értelmezésére tesz kísérletet.</jats:p

HOW TO SELL A POETRY BOOK TWICE? C. TRIBRACHI MUTINENSIS BUCOLICON AD JOHANNEM VITÉZ

Summary: Gaspare Tribraco (1439 – ca. 1493) is an almost completely neglected poet despite the fact that his Bucolicon was probably the first collection of eclogues ordered in an elaborate composition during the Quattrocento. Moreover, his eclogues have survived in two different arrangements, thus offering an extraordinary possibility to analyse the humanist poet’s methods of poetry book composition. His influence was strong not only among poets who knew Tribraco personally, like Tito Vespasiano Strozzi and Matteo Maria Boiardo. The real importance and impact of his work is reflected by his influence on poets who became part of the Neo-Latin bucolic canon, first of all Baptista Mantuanus. This study is the first attempt to thoroughly analyse the structure of both eclogue collections, as well as Tribraco’s relation to classical and medieval pastoral poetry

“Ov’ancor le sirene uson cantare”

Boccaccio roppant terjedelmű latin munkásságának a Buccolicum carmen talán a legkevésbé kutatott darabja. Jóllehet ez a tizenhat eclogából álló, mintegy szellemi-politikai önéletrajzként olvasható gyűjtemény a bukolikus költészetet alapjaiban megújító Petrarca hatására formálódott, Boccaccio, jelentősen eltávolodva mesterétől, a műfajnak megint újabb változatát hozta létre. Ennek az eltávolodásnak egyik legföltűnőbb megnyilvánulása a Buccolicum carmen szövegében található, zavarba ejtően gazdag ókori mitológiai, földrajzi és történeti névanyag, amely, nem függetlenül a szerző mitográfiai, geográfiai és historiográfiai tevékenységétől, példátlan mértékben szélesíti ki a pásztori műfaj elvileg szűkre szabott határait. Az előadás e sokrétű műveltséganyag áttekintésére tesz kísérletet, egyszersmind azt is vizsgálva, hogy az életrajzi, politikai és spirituális élmények allegóriáiként olvasható eclogák integumentumát alkotó klasszikus utalások szövedéke miként segíti elő a rejtett értelem föltárását

Programozható analóg áramkör megszakításos alkalmazása mikrovezérlő környezetben

Az egyre nagyobb számban elterjedő programozható analóg áramkörök és mikroprocesszorok, mikrovezérlők kapcsolatában rejlő újabb lehetőséget kíván a következő cikk taglalni. Ebben az alkalmazásban a készülékben jelen lévő mikrovezérlő és a szabályozási funkciót ellátó programozható analóg áramkör megszakításos kapcsolaton keresztül kommunikál egymással, mellérenedelt hierarchiában. A mikrovezérlő a beágyazott funkciókon túl a megszakítás függvényében hajt végre konfigurációs, illetve rekonfigurációs feladatokat a szabályozás, vezérlés minőségét javítanandó. Az eljárást egy automata vezérlése kapcsán kívánjuk bemutatni