Inter-ethnic dating preferences of Roma and non-Roma secondary school students

Adolescent romantic relationships are sou rces of social influence concerning educational achievement and delinquent behavior. Integrated schooling is known to induce inter - ethnic friendship relations, however, it also creates the opportunity of inter - ethnic dating. Based on contact theory, inter - ethnic personal relationships or long - term exposure decreases ethnic prejudice, thus it is proposed that willingness to date between ethnic groups may also increase. The question arises, whether in the school context exposure is enough for this mechanism t o emerge, or personal contact is necessary. It must be also taken into account, that romantic relationships are embedded in status relations within schools. Previous studies on intermarriage and homogamy found a “social exchange” mechanism, that lower stat us members of majority groups are more likely to choose minority partners. Translated to the adolescent society, it is assumed, that the less popular members of the majority groups are those, who are more willing to form inter - ethnic dating relations. To a ddress the above questions empirically, the first wave of the Hungarian network panel "Wired into Each Other” was analyzed, containing data of 1214 9th grade students in 43 classes of seven secondary schools. Inter - ethnic dating preferences of Roma and non - Roma students were measured by dyadic attribution of physical attractiveness, and nominations of willingness to date. Statistical analysis was carried out using multilevel p2 models. They suggest that mixed groups are not sufficient, but personal contacts are necessary to decrease same ethnicity preferences in dating. An additional tendency is that among majority students, those who are isolated from the friendship networks are the ones who are more willing to date with the minority group

Mate selection in on-line dating (Párválasztás az interneten)

A kutatás kiinduló kérdése az volt, hogy hogyan befolyásolja az internet az egyén társadalmi kapcsolathálóját. A különböző társadalmi kapcsolatok közül a párkapcsolatokra esett a választás, az internethasználat különböző módjai közül pedig az internetes társkeresésre. Az internetes társkeresés jelentős népszerűségre tett szert az elmúlt évtizedben. Ezt illusztrálja az a tény, hogy 2006 áprilisában az internethasználók 10%-a használta, és 45%-uk próbálta már ki legalább egyszer (NRC piackutató). A mai internetes társkeresők egy fontos jellemzője, hogy ezek nyílt weboldalak, ahol minden olyan társadalmi réteg megtalálható, mely internet-eléréssel rendelkezik. Mivel a társkereső oldalakon emiatt olyan emberek is egymásra találhatnak, akik nem találkozhatnak a hagyományos ismerkedés helyszínein, mint például iskolák, munkahelyek, szórakozóhelyek, ez a fajta ismerkedés pozitív hatással lehet a randevúzó párok heterogenitására és a heterogámiára. Az internetes társkereső oldalakon végzett kérdőíves kutatással nem csak a lehetőségek rendszerének hatását, hanem a párválasztási preferenciákat is vizsgálhatjuk. A párválasztási preferenciák ismerete szükséges az internet párválasztásra gyakorolt hatásának vizsgálatához, melyre kiváló lehetőséget kínál az ismerkedési oldalakon végzett online felmérés. A kutatás alapjául két magyar ismerkedési oldalon végzett felmérés szolgált. Az első kérdőívet 410-en töltötték ki, a másodikra 12 203 válasz érkezett. A kutatás első kérdése a párválasztási preferenciákra vonatkozott. Azt a kérdést vizsgáltam, hogy az emberek magukhoz hasonlóakat választanak, vagy minél jobb tulajdonsággal rendelkező jelöltet keresnek. Ehhez a második kérdőívben hipotetikus felhasználók képeit mutattam a válaszadóknak (vignette módszer), és arról érdeklődtem, találkoznának-e velük. A preferenciák vizsgálata többszintű (multilevel) regressziós modellekkel történt. Eredményül azt kaptam, hogy az életkor esetében a hasonlóságot preferálják az emberek, végzettség esetében pedig egyszerre van jelen a hasonlóságra és a legjobb végzettségű párra vonatkozó preferencia. A második kérdés a csoportheterogenitás párok különbözőségre gyakorolt hatását elemezte. Feltételeztem, hogy amennyiben létezik ez a hatás, a különbözőség nagyobb lehet az ismerkedési oldalakon, mint a személyes ismerkedésnél, mivel ezek igen heterogén közösségek. A két ismerkedési oldal összehasonlítása kimutatta, hogy a csoportheterogenitás hatással van a választásra: kor és végzettség tekintetében is különbözőbb párok alakultak ki a heterogénebb oldalon. A harmadik kérdéskör vizsgálatához interneten és valós életben megismerkedett párokat hasonlítottam össze. Feltételeztem, hogy minél hamarabb és minél alaposabban megfigyelhető egy tulajdonság az ismerkedés helyszínén, annál kisebb lesz a párok közötti különbözőség. A végzettséggel kapcsolatban azt találtam, hogy a chat oldalakon találkozott párok különbözőbbek az ismerkedési oldalon vagy személyesen találkozottaknál, ami megfelelt a hipotézisnek. Nem volt viszont különbség az ismerkedési oldalon és a személyesen találkozott párok különbözősége között. Ez vélhetően abból adódik, hogy az a tény, hogy a végzettség hamar megfigyelhető az ismerkedési oldalon, az növeli a párok hasonlóságát a személyes ismerkedéshez képest, míg az, hogy az ismerkedési oldalak heterogénebbek, csökkenti azt. Társadalmi háttér tekintetében azt találtam, hogy az ismerkedési oldalon nagyobb a különbözőség a párok között. Ez nem volt megfigyelhető tulajdonság, így a két hatás (heterogénebb csoport, nem megfigyelhető tulajdonság) azonos irányba mutatott. A kutatás érdekes eredménye továbbá, hogy nem találtam különbséget a párok végzettség és származás szerinti különbözőségében aszerint, hogy együtt járásról, együtt élésről, vagy házasságról van szó. Erre utaltak már korábbi kutatások is, melyeket az interetes párkeresők mintáján végzett felmérés megerősített. Ez ellentmond annak az elterjedt nézetnek, miszerint párkapcsolat folyamán kiválogatódás játszódna le hasonlóság szerint, illetve annak, hogy a társadalmi jellemzők fokozott súllyal esnek latba, ha az emberek házasságról gondolkodnak. Ez a kiválogatódás valószínűleg hamarabb, már az első randevú esetében megtörténik

Triple play as a separate market? Empirical findings and consequences to broadband market definition

Double and triple play bundled offers are common phenomena in many national communication markets. However the overall market context, technological background of provision, the level of facility based platform competition and strategic role of the bundled offers seems to be different in national markets. There is clear challenge to the current European regulatory approach to broadband markets, which is treated as a separate market on its own. If there was a separate market for the bundled product, the whole market analysis and remedy system had to be adapted to this market reality. Testing the (triple play) bundle the market hypothesis is the logical and necessary first step to address this issue. We designed and conducted an empirical study supported by the Hungarian Competition Authority in order to address these questions. A special, situation adaptive questionnaire design was applied in order to get the possibly best informed and adequate stated preference reactions to a 10% price change. We used the cri ical loss test for market definition, testing whether there is a separate market for triple play bundles. Results indicates that the market definition question whether bundle has to or could be considered as a separate relevant market can be answered using well designed survey techniques. Many clues support the hypothesis that the triple play bundle in 2010 indeed was a separate relevant market. --triple play,double play,multi-play,bundle,market definition,SSNIP test,consumer survey,stated preference approach,critical loss

Az effektív társasági adókulcs rugalmassága Magyarországon a 2009–2011 közötti adókulcscsökkentés alapján

Tanulmányunkban a társasági adókulcs 2009–2011 közötti csökkentésének vállalati adófizetésekre gyakorolt hatását becsüljük vállalati szintű paneladatok alapján. Először keresztmetszeti regressziós modellel vizsgáljuk az átlagos effektív adórátára (azaz a tényleges adókötelezettség és az adózás előtti eredmény arányára) ható vállalati jellemzőket. Megállapítjuk, hogy – más változókra kontrollálás után is – az exportáló vállalatok, a legkisebb és legnagyobb vállalatok, valamint a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok effektív adókulcsai az adókedvezmények és egyéb korrekciós tényezők levonása után az átlagnál kisebbek. Majd vállalati szintű fixhatás-panelregressziós becsléssel elemezzük az effektív adókulcs rugalmasságát a névleges adókulcs változására, és 0,7–0,9 közötti rugalmassági együtthatót kapunk. Ennek a becslésnek az érvényességét – egy speciális adókedvezményre vonatkozó szabályozást kihasználva – párosításos módszerrel is teszteljük. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C21, C23, H25

The Role of Closed-Circuit Television in Institutional Artwork Protection as a Subsystem of Smart City

When planning the Institutional Artwork Protection of a temporary or permanent exhibition, it is not enough to adopt a template property protection plan or security protocol. In order to develop complex protection plans it is essential to consider professional specialities, since it is necessary to prepare for entirely different risk factors, hazards, and environmental conditions depending on the special characteristics of the protected work of art. In line with the smart city concept, research is also being carried out to examine the needs of smart public service infrastructure, the innovative implementation of which contributes to sustainable development and also provides security functions. In addition to describing the essential functions of Closed-circuit television, the authors also highlight the possibilities of further particular parts of Closed-circuit television systems installed in Smart City environments in the field of the structure of Institutional Artwork protection

Differential Serotonergic Modulation of Synaptic Inputs to the Olfactory Cortex

Serotonin (5-hydroxytriptamine, 5-HT) is an important monoaminergic neuromodulator involved in a variety of physiological and pathological functions. It has been implicated in the regulation of sensory functions at various stages of multiple modalities, but its mechanisms and functions in the olfactory system have remained elusive. Combining electrophysiology, optogenetics and pharmacology, here we show that afferent (feed-forward) pathway-evoked synaptic responses are boosted, whereas feedback responses are suppressed by presynaptic 5-HT1B receptors in the anterior piriform cortex (aPC) in vitro. Blocking 5-HT1B receptors also reduces the suppressive effects of serotonergic photostimulation of baseline firing in vivo. We suggest that by regulating the relative weights of synaptic inputs to aPC, 5-HT finely tunes sensory inputs in the olfactory cortex