A kockázatvállalás adaptív és nem adaptív formái = Adaptive and non adaptive forms of risk taking

Vizsgálatainkat három nagy témakör köré szerveztük: helyzeti jellemzők, személyi tényezők és fejlődési aspektusok. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy természetes körülmények között vizsgáljuk a kockázatvállalást, és összevessük azt a teszthelyzetekben mutatott viselkedéssel. Eredményeinkből azt a következtetést emeljük ki, hogy a kockázatvállalás bonyolult, kontextusfüggő jelenség, ezért különösen fontos figyelembe venni a vizsgált helyzet életszerűségét, személyre vonatkozó relevanciáját és következményeit. Eredményeink szerint az adott kontextus (a kockázatvállalás tárgya, a helyzet valódisága vagy hipotetikus jellege, a kockázatvállalás személyes tétje, stb.) befolyásolja a vállalt kockázat mértékét, a keretezési hatás érvényesülését, a kockázat percepcióját, a rendelkezésre álló erőforrások kockázatvállalásban játszott szerepét. A személyi tényezők vizsgálatához négy csoportot (főiskolás, középiskolás, vállalkozói, és elítélt) hasonlítottunk össze személyiségdimenziók és kockázatvállalási feladatok mentén.A kérdőívek alapján jellemeztük a csoportokat kockázatvállalásuk mintázata, valamint a saját tudásukba vetett hit alapján (kalibráció). Körvonalaztuk a vállalkozói kockázatvállalás sajátosságait, felvázoltuk a kockázatvállaló vállalkozó és bűnelkövető karakterét. Elemeztük a vállalkozók és az elítéltek teszthelyzetben és valós helyzetben tanúsított kockázatvállalási viselkedését is. Kidolgoztunk egy, a bűnelkövetést jósló eszközt a bűnözői életvezetés alapján. | Our research has been organized around three subjects: the influence of situational, personal and developmental aspects. Since risk taking behavior is complex, context dependent, it is important to take into account the personal relevance and consequence of the situation. For this reason we studied and compared risk taking behavior in laboratory situation, and in natural context and field experiments. According to our results, the given context (the field of the risk, the real or hypothetical character of the task, the personal stake) influences how the amount of the risk, positive and negative frames, the perception of risk, the consequence of the availability of the resources effect risk taking. To investigate the role of personal factors in risk taking we compared four groups in a number of personality dimensions and risk taking tasks: university students, high school students, entrepreneurs and criminals. We characterized these groups along their risk taking patterns and the correlation between risk taking and other characteristics, such as coping or calibration. We described the characteristics of a risk taker as an entrepreneur or as a criminal.. On the basis of interviews we constructed a method to describe and quantify risk taking of these two groups in their real life activity, and compared the results with their answers to questionnaires. For criminals we outlined a predictive scale for future criminal acts based on their real life risk taking event

Életérzés és társadalomkép = Life feelings and representation of society

A kutatás a társadalmi viszonyokra, kategóriákra, történeti változásokra vonatkozó - egyéni tartalmakban megjelenő, társadalmi mintázatot mutató - nézetek feltárására irányult, keresve ezek érzelmi töltetét, a bennük megjelenő közhangulatot, a személyes helyzettel, illetve a társadalmi közállapotokkal való megelégedettség összetevőit és mértékét. A rendszerváltó Magyarországon a megtapasztalt és látni vélt elégedetlenség viszonylag nagy mérvű, és a kibontakozó markáns társadalmi egyenlőtlenségeknek - a szociálpszichológia nemzetközi szakirodalmában kimutatott - kognitív-affektív igazolása itt csak részleges és a kritikai közszellemhez képest erőtlen. A kiterjedt mintákon zajló, és empirikus mérőeszközöket adaptáló és kifejlesztő kutatás érdemben hozzájárul a társadalmi feszültségek azonosításához a köztudatban, miközben mint alapkutatás, a kognitív szociálpszichológia látókörébe vonja az érzelmek megélését, percepcióját és szerepét. | The research focused on revealing views and judgments regarding social conditions, categories and historical changes as appearing in individual judgments showing social patterning, attempting to unfold their emotional charge, public morale, and the magnitude and elements of satisfaction with personal situation and general state of affairs. The cognitive-affective justification of the experienced and presumed relatively large dissatisfaction in Hungary during its transformation to democracy and the large-scale social inequality emerging in its wake - well known in the international literature of social psychology - is only partially substantiated when compared to critical public morale. The research utilizing an extensive sample, developing and adapting empirical tools is indispensable in identifying social tensions in public thinking, while at the same time functioning as a basic research drawing the perception, role and experiencing of emotions into the sphere of cognitive social psychology