Erdőgazdálkodási javaslatok a nagygombák funkcionális és faji sokféleségének megőrzésére = Conservation of macrofungal biodiversity in managed forests - recommendations for management

Az alábbi tanulmány az erdei nagygombaközösségek sokféleségét befolyásoló erdőgazdálkodási gyakorlatok hatásait foglalja össze. A nagygombák erdőgazdálkodási szempontból fontos funkcionális csoportjainak (a fán élők, a mikorrhizaképzők és az avarbontók) ismertetése után számba vesszük azok erdei életközösségekben betöltött ökológiai szerepeit. Külön részletezve a hazai nagygombaközösségek számára előnyös és hátrányos következményeiket, kitérünk a hagyományos (vágásos) erdőgazdálkodási gyakorlat során előnyben részesített fafajok, faállomány-szerkezetek, a hátrahagyott holtfakészlet, a kitermelt faanyag közelítési, előkészítési és mozgatási módjainak, illetve az erdészeti beavatkozások időpontjainak, valamint térbeli és időbeli kiterjedtségének hatásaira. Olyan alternatív, a gombaközösségek és a különböző, hagyományos erdőgazdálkodási üzemmódok szempontjából egyaránt felvázolt gazdálkodási lehetőségeket is bemutatunk, amik a természetes bolygatási rendszert tükrözik, de a gyakorlatban is könnyen kivitelezhetők, és elősegítik az erdei nagygombaközösségek sokféleségének hatékony, tartamos védelmét. | In this chapter, the effects of forest management practices on macrofungal biodiversity are discussed. The fundamental role of wood-inhabiting, mycorrhizal and terricolous saprotrophic macrofungi in forest ecosystems and the mechanisms by which they function are reviewed; macrofungal guilds with considerable importance for forest management are listed. The positive and negative effects of the traditional (mainly shelterwood) Hungarian silviculture practices to macrofungal biodiversity are detailed separately. Special considerations were taken as for the effects of the preferred tree taxa, stand structure, dead wood properties, logging, skidding and log preparation characteristics, as well as the spatio-temporal severity and timing of management practices. In both the macrofungal and the silvicultural points of view, alternative forest management practices that are achievable in practice, but mimic the natural disturbance regime are listed to promote a sustainable conservation for macrofungal biodiversity

A veszélyeztetett Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. új adata a Bükk-hegységből = A new record of the threatened Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. from the Bükk Mts. (NE Hungary)

Abstract – A new locality of the moss species Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. was discovered in a Turkey oak-dominated forest stand in the Bükk Mts. (near Varbó village, North Hungarian Montains). A small population of this threatened bryophyte was found in a wet root-hole of a living Quercus cerris L. tree. Keywords: Amblystegiaceae, Bükk Mts., dendrotelm, knot-hole moss, North Hungarian Montains, Quercus cerris | Összefoglalás – A szerzők a veszélyeztetett Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. mohafaj új adatát közlik a Bükk-hegységből, egy Varbó község melletti cseres–kocsánytalan tölgyesből. E veszélyeztetett lombosmohafaj kis populációját egy élő Quercus cerris fa gyökfőjének üregében azonosították. Kulcsszavak: Amblystegiaceae, Bükk-hegység, dendrotelma, Északi-középhegység, ritka mohafaj, Quercus cerri

Sixty-one macrofungi species new to Hungary in Őrség National Park

In this paper, an annotated checklist of macrofungi from Őrség National Park, West Hungary, is provided. A total of 726 macrofungi taxa representing 214 genera, 84 classes and 2 phyla (Asco- and Basidiomycota) were revealed. Sixty-one macrofungi species were new to the mycobiota of Hungary. Sporocarps were collected three times (in May, August and September–October) between 2009 and 2010 in 35 (40 m × 40 m) forest stands with different tree species compositions. Preferred tree species compositions and substrata of registered macrofungi are also listed

A hazai állatorvosok növényismerete: út egy toxikológiai adatbázis megalapozása felé

A mérgező növények ismerete minden állatorvos számára fontos mind a kisállat-, mind a haszonállatpraxisban. A szerzők a hazai állatorvosok növényismeretét egy online kérdőív segítségével mérték fel, amelynek során a fajismeret mellett rákérdeztek az egyes növényfajok toxicitására, valamint az általuk okozott tünetekre. A kérdőívet 133 végzett állatorvos és – referenciaként – 62 állatorvostan-hallgató töltötte ki. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos témákban nagy szükség van a végzett állatorvosok növénytani továbbképzésére (esettanulmányokkal), amit egy hazai toxikológiai adatbázis is segítene