The influence of the interfacial properties of composite catalyst material on the photocatalytic conversion of TiO_2 layer silicates

Solid-gas and solid-liquid interfacial properties of titanium dioxide/layer silicate composite sorbents were studied by sorption experiments and the photocatalytic properties were also investigated. The photocatalyst TiO_2 was prepared by the sol-gel method and the sol obtained was used for heterocoagulation of Na-montmorillonite at several different mass ratios, yielding supported photocatalysts of various compositions. The TiO_2 content of the samples ranged from 20 to 75 wt%. The specific surface areas of the samples, determined by nitrogen adsorption, ranged from 120 to 290 m2/g. The catalytic properties of TiO2/montmorillonite composites were tested by photo-oxidation of dichloro acetic acid (DCA). The specific surface area and the porosity exert a major influence on the photocatalytic efficiency through the interfacial layer properties. The rate of photo-oxidation of DCA depends strongly on the surface accessibility of the intermediates and the specific surface area calculated from gas and liquid mixture adsorption data. The conversion data of DCA presented show that the photocatalytic efficiency of TiO2 can depend significantly on the accessibility of different molecules to the TiO2 nanocrysta ls embedded in the layer silicate support in confined space

Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe

A korábbi - a kistérségi közfoglalkoztatásra fókuszáló - vizsgálatok (Tésits-Alpek 2014a, b, 2015) eredményeiből következik a kérdés, hogy hosszú távon mi lehet a célja a startmunka mintaprogram nyolc pillére közül a legnépszerűbb mezőgazdasági programnak. Bár jelentős területi differenciákkal, de országos szinten a közfoglalkoztatottak közel egynegyede a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez vagy hagyományos konzerváláshoz kapcsolódó munkákban vesz részt. A mezőgazdasági pillér esetében a Dunántúl (elsősorban Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Tolna megye) kevesebb településsel, ugyanakkor egy-egy településre jutó, jóval magasabb aránnyal reprezentálja magát, míg Észak-Alföldön (főként Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében) több település osztozik az országos átlagnál egyébként magasabb értékeken (Angyal-Őszi 2012, Artner 2013, Bagó 2013, Koltai 2013, Kulinyi 2013, Oláh 2012, 2014, Szabó 2013, Zemplényi 2013). A közfoglalkoztatási program népszerűsége a fent említett térségekben nem meglepő, hiszen az a helyi sajátosságokra figyelemmel valósítja meg a nagyüzemi és a háztáji gazdálkodás szimbiózisát, egyedi termékekkel és lehetőleg minél magasabb feldolgozottsági fok elérésével. Tehát éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben az alacsony képzettségű emberek számára kínálnak olyan megoldásokat, amelyek elvileg hosszú távon - gyakorlatorientált képzéssel kiegészítve - biztosítják megélhetésüket. Azonban ha csak az önellátó lakossági kertgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó képességek oktatása a cél, az konzerválhatja is a periferikus helyzetet. Az olcsó munkaerővel mindez csak a rövid távú versenyképesség javítását szolgálja. Fontos kérdésként merül fel tehát, hogy hogyan lehet és lehet-e ezekben a térségekben a termelékenységet is figyelembe vevő tartós foglalkoztatás lehetőségét kínálni? Az új típusú szociális szövetkezetek létrehozásának támogatásáról 2012-ben született döntés, ennek első fázisa az ország 47 leghátrányosabb kistérségének 800 olyan települését érintette, ahol ötezernél kevesebben élnek, és a hagyományos pályázati rendszerben nem tudtak előrelépni (Giró-Szász 2012). Az akkori tervek szerint az induló szociális szövetkezetek számára 5 millió forintos támogatást irányoztak elő, többek között azzal a feltétellel, hogy a kisebb településeken minden halmozottan hátrányos helyzetű családot megpróbáljanak bevonni. A tervek szerint néhány év után, a következő fázisban már 15 millió, a harmadik szinten pedig 50 millió forintra lehet pályázni, amikor a közös tevékenységet már kisipari üzemekkel folytatják. 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében megjelentek a TÁMOP szociális gazdaság fejlesztésére kiírt pályázatai. Ebben kiemelt szerep jut a konvergenciarégiókban az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatásának. A pályázat többek között támogatást biztosít újonnan alakult szociális szövetkezeteknek, az adott térségben munka nélkül élő és mindennapi megélhetési problémákkal küzdő hátrányos helyzetű emberek önfenntartásának elősegítése érdekében. Ezáltal a hátrányos helyzetű térségekben élők lehetőséget kapnak arra, hogy csatlakozzanak egy olyan gazdasági, termelőtevékenységet végző közösséghez, ahol előteremthetik a mindennapi megélhetéshez szükséges jövedelmüket. A jelen vizsgálat célja, hogy felmérje a 2012. január 1. után alakult, új típusú szociális szövetkezetek megalakulásának körülményei mellett azok tevékenységének, foglalkoztatási, esetlegesen reintegrációs szerepvállalásának területi következményeit. További célként fogalmazódott meg azon erőforrások körének feltérképezése, amelyek segíthetik a térségi fejlődést, az életminőség javítását. A fentieken túl a legfontosabb cél a hosszú távú fenntarthatóság vizsgálata, olyan tényezők figyelembevételével, mint a termékek/szolgáltatások iránt megnyilvánuló folyamatos és megújuló kereslet megléte és területi hatóköre, amely elengedhetetlen a fennmaradáshoz, vagy épp a továbbfejlődéshez, növekedéshez. Szükségesnek láttuk tehát feltárni azokat az erőfeszítéseket, amelyek véleményünk szerint biztosíthatják a piacon maradás lehetőségét, esetlegesen a pályázati támogatások nélküli önfenntartás

Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával = Preliminary results on the adaptation of the Hungarian version of the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU)

Háttér: Az érzelmi intelligencia vizsgálata napjaink pszichológiai kutatásainak egyik ígéretes területe. Több, az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló eszköz magyar nyelvre történő adaptálása van jelenleg folyamatban. Ezen mérőeszközök közül az egyik a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU). Célkitűzés: Kutatásunk célja a WLEIS skála két független mintán történő hazai adaptációja, a kérdőív belső konzisztenciájának ellenőrzése, továbbá a faktorstruktúra és a skála konvergens validitásának vizsgálata volt. Módszer: A kutatásban egy 157 fős egyetemista (átlagéletkor 20,9 év [szórás 1,56], férfiak aránya 38,9%), valamint egy 430 fős fiatal labdarúgó fiúkból álló (átlagéletkor 14,0 év [szórás 0,82]) csoport vett részt. A konvergens validitást egy harmadik, 76 fős egyetemista mintán (átlagéletkor 23,5 év [szórás 3,39], férfiak aránya 40,8%) vizsgáltuk. A WLEIS faktorstruktúráját konfirmatív faktoranalízissel ellenőriztük. Eredmények: Az eredmények szerint magyar nyelven a kérdőívnek egy módosított, 14-tételes verziója alkalmazható (CMIN/df = 1,846; RMSEA (CI90) = 0,038 [0,031–0,045]; CFI = 0,935; TLI = 0,917). A kérdőív belső konzisztenciája és konvergens validitása megfelelő. Következtetések: A WLEIS-HU alkalmas mérőeszköz az érzelmi intelligencia négy alapvető komponensének (saját érzelmek értékelése, mások érzelmeinek értékelése, az érzelmek hasznosítása, az érzelmek irányítása) mérésére. | Examination of emotional intelligence (EI) is nowadays a promising research area of psychology. Several instruments, serving as tools for the assessment of EI, are currently being adopted in Hungarian. One of these instruments is the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU). Objective: The aim of the current research was the adoption of the WLEIS-HU in two independent samples to determine its internal consistency, factor structure and convergent validity. Methods: A sample of 157 university students (mean age = 20.9 yrs [SD = 1.56]; males 38.9%) and another sample of 430 junior male soccer players (mean age = 14.0 yrs [SD = 0.82]) were tested. Convergent validity has been tested on a third sample consisting of 76 university students (mean age = 23.5 yrs [SD = 3.39], males 40.8%). The factor structure of the WLEIS-HU was evaluated by using confirmatory factor analysis. Results: According to the results, a modified 14 item version of the Hungarian scale is feasible for the gauging of the EI (CMIN/df = 1.846; RMSEA (CI90) = 0.038 [0.031–0.045]; CFI = 0.935; TLI = 0.917). Conclusion: The WLEIS-HU is an appropriate instrument for assessing four components of the EI (self-emotions appraisal, others’ emotional appraisal, use of emotion, and regulation of emotion)

The Relationship Between Assessment Centre Outcomes and Personality Traits: A Confirmation of Nomological Validity

The present study aimed to assess the nomological validity of the Assessment Centre (AC). More specifically, the authors investigated the relationship between theoretically related personality variables and AC ratings in a personnel selection procedure. Previous studies have reported contradictory findings regarding the nomological validity of the Assessment Centre. We identified shortcomings in the previous studies and demonstrated the nomological validity of the AC in a relatively large sample of line manager candidates (N = 314). Our results are in harmony with trait activation theory, and this confirms the nomological validity of Assessment Centres. The theoretical and practical implications of these findings are discussed

A Szerencsejáték Súlyossága Kérdőív magyar változatának (PGSI-HU) bemutatása

Háttér és célkitûzés: A szerencsejáték széleskörû elterjedése a kapcsolódó problémák fokozott megjelenésével jár együtt, így szükségessé válnak azok a mérôeszközök, melyek segítségével a problémás/patológiás szerencsejáték gyorsan és megbízhatóan azonosítható. Vizsgálatunk célja a Szerencsejáték Probléma Súlyossága Kérdôív hazai változatának (Problem Gambling Severity Index, PGSI) pszichometriai jellemzése, valamint a mérôeszközzel nyert elsô eredmények bemutatása. Módszer: A mérôeszköz budapesti, felnôtt mintán került felvételre. A 777 fôs minta (466 férfi, 311 nô) tagjait lottózókban és játéktermekben toboroztuk. A kérdôív strukturális validálását konfirmátoros faktorelemzéssel végeztük el, míg konkurrens validitását a South Oaks Szerencsejáték Kérdôívvel (SOGS-HU) vizsgáltuk. Eredmények: A mérôeszköz pszichometriai mutatói megfelelôek. A minta 61,6%-a nem jelzett problémát, míg 20,2% alacsony problémájú, 11,8% közepesen problémás, 6,3% pedig patológiás szerencsejátékosnak bizonyult. A PGSI és a SOGS továbbá magas, szignifikáns korrelációs kapcsolatban állnak (r=0,802; p<0,001). Következtetések: A PGSI-HU érvényes és megbízható eszköz a problémás/patológiás szerencsejáték azonosítására. Klinikai és kutatási célú használatát indokolja rövidsége és könnyû kiértékelhetôsége

Problémás onlinejáték-használat

A kutatások jelzései szerint az online játékok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a problémás használók száma is. Ezért egyre több kutatás és tanulmány célja az online játékok hatásainak feltérképezése. Jelen áttekintés célja az online játékok evolúciójának, illetve típusainak és ezek főbb jellemzőinek bemutatása. A szerzők kitérnek a definíciós kérdésekre, a problémás használat tünettanára, ismertetik az alkalmazható mérőeszközöket, az elterjedtségre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat, valamint tárgyalják az etiológiai kérdéseket. Ismertetik a komorbiditásra vonatkozó eredményeket, valamint a megelőzés és kezelés terén megjelenő törekvéseket, s ezek eredményeit