Néhány gondolat Kiss Árpád szellemi hagyatékáról

„Az iskolának és az iskola által nyújtott műveltségnek képessé kell tennie az embert állapota és lehetőségei mindig újbóli átgondolására, a felelős döntésre, a meghozott döntések megvalósítására.” Kiss Árpád (1969, 8.) szavai még ma is elevenen élnek és hatnak, pedig negyven éve vetette papírra e sorokat. De nemcsak leírta és hirdette, hanem példamutatóan követte is azokat. Munkatársai nyitottságát és kollegialitását, tanítványai tudását és emberségét tisztelték, szerették

Who Can We Trust? Cognitive Neuropsychological Investigations on Recognition of Complex Social Facial Expressions

Who Can We Trust? Cognitive Neuropsychological Investigations on Recognition of Complex Social Facial Expressions8

“Sweet Duplicity: Jamesian Moral Ambiguity in Colm Tóibín’s Brooklyn”

Mítoszok bűvöletében: Ünnepi kötet Virágos Zsolt Kálmán 70. születésnapjára. / Enchanted by Myth. A Volume for Kálmán Zsolt Virágos on his 70th Birthday. Németh Lenke, Zoltán Simon, András Tarnóc, and Gabriella Varró, eds. Debrecen: Kossuth UP, 2012. 82-87

REPRESENTATIONS OF EUROPE IN HISTORY Textbooks for the Hungarian Secondary Schools at the Time of the Austro-Hungarian Empire in the Context of History of Period, School History, and Textbook History

Az „Európa-kép” szimbolikus, kettős értelmezéssel bíró fogalom. Tágabb értelemben történeti, földrajzi, gazdasági, politikai, kulturális entitás, konstrukció, szűkebb értelemben pedig jelenti/jelentheti a képeken, térképeken megjelenített Európát, az Európáról kialakult nézeteket, melyet jelen értekezésben a tankönyv-kutatás keretein belül, a történelemtankönyvek vonatkozásában közelítünk meg. A kutatás kísérletet tesz a történelemtankönyvek lapjain keresztül tükröződő „Európa-kép” feltárására a vizsgált korszakban (1867-1918), ugyanakkor a tankönyvek egyéb dimenziói is előtérbe kerülnek, így a széleskörűen tárgyalt kortörténeti-iskolatörténeti-tankönyvtörténeti kontextus megteremti az alapot, s megadja az átfogó keretet az „Európa-kép”-vizsgálat lefolytatásához. A vizsgálat reprezentatív elemzés megvalósítására törekszik, ennek jegyében pedig fókuszába emeli azon VII. osztály (tehát kizárólag a középiskola felsőbb évfolyama) számára készített dualizmus kori magyar középiskolai (gimnáziumi és reáliskolai) egyetemes történelemtankönyveket –, illetve azok minden kiadását –, melyek az újkor történelmének 1648-tól a „jelenkorig” tartó időszakát tárgyalják

Domesticating Mathematics: Taxonomic Diversity in Archaeozoological Assemblages

Understanding taxonomic richness is indispensable in studying the choices made in the exploitation of the local fauna such as those of the broad-spectrum revolution in the Near East. Such investigations, however, sometimes disregard the stochastic nature of human decision-making, while others present complex mathematical models. The basic nature of samples is rarely discussed. The fundamental thesis of our study is that assemblages of different sizes can be compared only exercising extreme caution. When species richness is studied as a function of assemblage size, the remains of birds, large and “micro-” mammals show strongly differing statistics. Diversity increases along with the number of identifiable bones in the case of birds, while the same trend is most protracted in the case of large mammals. This means that taxonomic diversity in animal bone assemblages is a function of not only assemblage size but also of taxonomic composition. The structure of “input” data is thus qualitatively dependent on assemblage size. The underlying factors influencing the archaeological representation of the fauna, including sampling, anatomical and taphonomic traits of the three types of vertebrates are discussed by animal groups. Taxonomically different animal remains should not be included within the same faunal list as their culture historical interpretations (animal keeping, hunting, random natural deposition) also differ. These phenomena must all be considered when a reliable interpretation of animal remains is attempted in various archaeological periods. A régészeti állatcsont-anyagok fajgazdagságának megértése nélkülözhetetlen olyan kérdések kutatásában, mint pl. a közel-keleti őskori közösségek által fogyasztott állatfajok rendszertani spektrumának szélessége, választékának kihasználása. Az ilyen vizsgálatok során sokan figyelmen kívül hagyják az emberi döntések sztochasztikus természetét, míg mások bonyolult matematikai modellekkel igyekeznek leírni azt. A minták alapvető természetére kevesen fordítanak figyelmet. Vizsgálataink alaptétele, hogy a különböző nagyságú minták csak rendkívüli körültekintéssel hasonlíthatók össze. Amikor a meghatározott fajok számát a mintanagyságok függvényében vizsgáljuk, a madarak, a nagytestű emlősállatok és a „mikrofauna” emlős fajai más-más értékeket mutatnak. A fajgazdagság nem lineárisan követi a csontok darabszámának alakulását: ahhoz viszonyítva a madarak esetében növekszik a legintenzívebben, leginkább pedig a nagytestű emlősök csoportjában marad el a mintanagyság gyarapodásától. Eszerint az egyes leletegyüttesek állattani változatossága nemcsak a mintanagyságtól, hanem a taxonómiai összetételtől is függ. Ez azt mutatja, hogy a régészeti értelmezésben már a „bejövő” alapadatok összetétele is minőségileg függ a mintanagyságtól. A tanulmányban körvonalazzuk a háttérben meghúzódó okokat, a három vizsgált gerinces állatcsoport reprezentáltságát meghatározó mintavételi, tafonómiai és anatómiai különbségeket. E maradványok értelmezése nem mosható egybe egyetlen „faunalistában”, hiszen kultúrtörténeti jelentésük (állattartás/vadászat, madarászat és véletlenszerű, természetes lerakódás) is változó. Mindez nem mellőzhető az állatok különböző régészeti korszakokban játszott szerepének hitelességre törekvő értékelésekor

Az „Európa-kép” tartalmi vizsgálata a dualizmus kori középiskolai egyetemes történelemtankönyvekben

Az „Európa-kép” szimbolikus, kettős értelmezéssel bíró fogalom. Tágabb értelemben történeti, földrajzi, gazdasági, politikai, kulturális entitás, konstrukció, szűkebb értelemben pedig jelenti/jelentheti a képeken, térképeken megjelenített Európát, az Európáról kialakult nézeteket , melyet jelen tanulmányban a tankönyvkutatás keretein belül, a történelemtankönyvek vonatkozásában közelítünk meg