Földhasználati konfliktushelyzetek tájföldrajzi elemzése dunántúli mintaterületeken = Landscape ecological analyses of land use conflicts in test areas in Transdanubia

A földhasználati konfliktusok kutatása a következő általános eredményeket hozta: - felmértük a döntéselméleti megközelítések alkalmazhatóságát a földhasználati konfliktusok esetében; - meghatároztuk a mezőgazdasági földhasználat különböző típusainak jelentőségét és térbeli elterjedését Dél-Dunántúlon; - SWOT analízis segítségével értékeltük a szántóföldi művelés ökológiai szempontú fenntarthatóságát; - kijelöltük azokat a ''forró pontokat'', ahol az újabb földhasználat konfliktusba kerülhet a jelenleg létezővel. A mintaterületi kutatások keretében megvizsgáltuk a következő konfliktushelyzetek tájökológiai hátterét: - szőlőtelepítések és természetvédelem; - a lejtős felszínek mezőgazdasági hasznosítása; - a cementgyártás környezeti problémái; - közlekedési pályák és mezőgazdálkodás; - bányászkodással megbolygatott, rehabilitálandó felszínek földhasználati opciói. | The research of land use conflicts produced the following general results: - a survey of the applicability of general decision theory approaches for land use conflicts; - establishment of the significance and spatial distribution of the various types of agricultural land use in Southern Transdanubia; - an evaluation of the ecological sustainability of arable farming through the application of SWOT analysis; - identification of 'hot spots' where newly introduced land use types become in conflict with already existing types. In the courser of research in test areas the landscape ecological background to the following conflict situations have been investigated: - grape plantations and nature conservation; - the agricultural utilization of hillslopes; - environmental problems of cement production; - transportation routes and agriculture; - land use options for areas disturbed by mining and under restoration

FIZIKAI ÉS MIKROBIOLÓGIAI ELŐKEZELÉSEK ALKALMAZÁSA MEGGYCEFRÉN

A pálinkagyártás során az egyik legfontosabb cél a cefre alkohol-kihozatalának maximalizálása, valamint az organoleptikus tulajdonságokat meghatározó íz-, és illatanyagok legjobb minőségben történő átjuttatása a késztermékbe. Méréseink során azt vizsgáltuk, hogy a meggy cefre etanol kihozatalára, savfokának- és cukortartalmának változására milyen hatással vannak az alkalmazott különféle fizikai- és mikrobiológiai előkezelések. Vizsgálataink alatt mikrohullámú besugárzást, termikus kölcsönhatást és élesztővel történő beoltást, valamint ezen eljárások különböző kombinációit alkalmaztuk. Mértük a kezelések hatásait a különböző paraméterek időbeli változására, és az eredmények alapján próbáltunk következtetéseket levonni a hatékonyságot illetően