Járványügyi intézkedések nehézségei Faddon és Józsefvárosban

A szerzők problémafelvetésnek szánják a két, egymástól távol lévő kistérségben észlelt tuberculosisesetekkel és a járványügyi tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok bemutatását. Bár a Központi Statisztikai Hivatal közléseiből nem a legfontosabb haláloki tényezők között tartják számon, a tuberculosis ma is figyelemre méltó népegészségügyi tényező. Jelenleg sem a jogszabályok szintjén, sem a népegészségügyben döntést hozók számára nem tűnik fontos szabályozandó kérdéskörnek, a szerzők mégis javasolják a tuberculosis megelőzésével kapcsolatos járványügyi intézkedési lehetőségének felülvizsgálatát hazánkban. Orv. Hetil., 2011, 152, 481–484. | Authors draw attention to their own experience about the occurrence and epidemic measures of tuberculosis in two micro-regions of Hungary, Fadd and Józsefváros situated far from each other. According to data from the National Statistical Office of Hungary, tuberculosis does not belong to the most significant causes of morbidity and mortality. However, it still represents a notable factor in national healthcare and public health. Currently, tuberculosis is not an important issue to be regulated by health care decision makers or at the level of legislation. Based on their own experience, authors suggest reconsidering the possibility of epidemic measures for the prevention of tuberculosis. Orv. Hetil., 2011, 152, 481–484

Pénzügyi attitűd és a „külső-belső kontroll” összefüggésrendszere

A szerzők tanulmányukban egyetemisták „kontrollosságának” bizonyos magyarázó tényezőit és pénzügyi vonatkozású következményeit térképezik fel. A kontroll arra vonatkozik, hogy mennyire érzi magát felelősnek az egyén a vele történtekért, illetve mennyiben tulajdonítja azokat külső tényezőknek. (Általános megfogalmazásban: belső kontrollosnak nevezzük azt a személyt, aki a pozitív vagy negatív eseményeket úgy észleli, mint a saját viselkedésének kontrollálható következményeit. Ezzel szemben a külső kontrollos személyiség úgy észleli a pozitív vagy negatív kimenetelű eseményeket, mint amelyek nincsenek öszszefüggésben a viselkedésbeli megnyilvánulásokkal, személyiségbeli tényezőkkel.) Empirikus eredményeik (n=305) azt mutatják, hogy az „önfenntartók”, az idősebbek és/vagy a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek jobban jellemezhetők a belső kontrollos személyiségjeggyel. Az e csoportba tartozók inkább takarékoskodnak, mernek hitelt felvenni, és ha már van adósságuk, akkor az kevésbé nyomasztja őket, mint a külső kontrollos hallgatókat. A tanulmány hasznos lehet azok számára, akik mélyebben meg akarják ismerni a „külső/belső kontroll” fogalompár lényegét, a belső kontrolljegy erősítésének hasznosságát és lehetőségeit

The second Euro Heart Survey on acute coronary syndromes: characteristics, treatment, and outcome of patients with ACS in Europe and the Mediterranean Basin in 2004

Aims Our study aimed to examine the management of acute coronary syndromes (ACS) in Europe and the Mediterranean basin, and to compare adherence to guidelines with that reported in the first Euro Heart Survey on ACS (EHS-ACS-I), 4 years earlier. Methods and results In a prospective survey conducted in 2004 (EHS-ACS-II), data describing the characteristics, treatment, and outcome of 6385 patients diagnosed with ACS in 190 medical centres in 32 countries were collected. ACS with ST-elevation was the initial diagnosis in 47% of patients, no ST-elevation in 48%, and undetermined electrocardiographic pattern in 5% of patients. Comparison of data collected in 2000 and 2004 showed similar baseline characteristics, but greater use of recommended medications and coronary interventions in EHS-ACS-II. Among patients with ST-elevation, the use of primary reperfusion increased slightly (from 56 to 64%), with a significant shift from fibrinolytic therapy to primary percutaneous coronary intervention (PPCI). The use of PPCI rose from 37 to 59% among those undergoing primary reperfusion therapy. Analysis of data in 34 centres that participated in both surveys showed even greater improvement with respect to the use of recommended medical therapy, interventions, and outcome. Conclusion Data from EHS-ACS-II suggest an increase in adherence to guidelines for treatment of ACS in comparison with EHS-ACS-I