Kovács, Aranka Katalin

Hungarian

Semmelweis Repository

Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám 17Szemelvények a VIII. kerületiáltalános iskolások szájhigiénésfelmérésének tapasztalataibólDr. Kovács ArankaSemmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar,Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet, Epidemiológiai TanszékA WHO jelentése szerint az utóbbi években javulás figyelhet? meg a szájüregi egészség területén, vagy-is csökkent a szuvas fogak gyakorisága, egyre több olyan gyermekkel találkozunk, akinek teljesen egészsé-gesek a fogai. Els?sorban azokban az országokban ta-pasztalható jelent?s javulás, ahol széleskör?, több éve folyó szájüregi egészségfejlesztési program valósul meg. Különösen jelent?s eredményeket értek el azokban az országokban, ahol a szájhigiéné fejlesztésével kap-csolatos átfogó iskolai, közösségi programokba bevon-ták a szül?ket és a pedagógusokat is.Magyarország a legrosszabb mutatókkal jellemezhet? országok között van Európában. Az 5–6 éves korúak 25–30%-ának van csupán ép fogazata. A 12 éves gyerme-keknek átlagosan négy maradó foguk beteg, 75%-uknakínygyulladása van, 15–20%-uk szorul fogszabályozó kezelésre. A 18 évesek 66%-ának van csak megtartott fogazata (a Népegészségügyi Program 2004. évi össze-foglalójából).Az egészségfejlesztés egyfel?l az életmin?ség javítá-sát, másfel?l az egészség védelmét célozza, az egészség-védelmi tevékenység pedig egészségnevelési és beteg-ségmegel?zési tevékenységekre bontható. Ez utóbbit szolgálják a sz?rések, véd?oltások, valamint a felvilágo-sító tevékenységek rendszere.Tanulmányunk a VIII. kerületi kisiskolások kérd?í-ves felmérése alapján készült. Az iskolások egy szak-emberek által készített kérd?ívet töltöttek ki, majd – ha esedékes volt az iskolai fogászati sz?rés, akkor azzal együtt – a fogorvos, illetve asszisztens, ha nem, akkor az iskolavéd?n? tartott a szájhigiénér?l szóló el?adást az iskolában. A diákok fogkrémet és fogkefét is kaptak ajándékba.A program kulcsszemélyei az iskolát ellátó véd?n?k voltak, akik rövid felkészítésen vettek részt, valamint szakirodalmat is rendelkezésükre bocsátottunk. Az adott iskolát ellátó véd?n?k mellett az iskolai dentálhigié-nikusok és/vagy az ifjúsági fogorvosok tartották meg a szájhigiénés el?adást, ha éppen esedékes volt a sz?rés. A megszerzett tudást, a szájhigiénés gyakorlatot, vala-mint a táplálkozási szokásokat egységes kérd?ív segít-ségével vizsgáltuk. A szükséges technikai eszközöket (mulázs, plakkfest? tabletta, szakmai felkészülést segít? könyv) az Egészségügyi Minisztérium biztosította.Három helyszínen mintegy 5000 alsó tagozatos diák töltötte ki a kérd?ívet. A kitöltési id?pontokat el?adás el?tt, illetve 2–3 héttel utána határoztuk meg. A VIII. kerületi másodikos, harmadikos és negyedikes, összesen 2131 tanuló által megválaszolt kérdéseket dol-goztuk fel. Reményeink szerint tapasztalatainkat majd az egész országban hasznosítani lehet.A következ? kérdésekre kerestünk választ:1. Milyennek ítélik a kisiskolások saját fogaikat?2. Mi jellemzi a gyerekek szájhigiénés szokásait?3. Milyen a gyerekek tudásanyaga e tárgyban? Mennyiben változtat ezen egy ismeretterjeszt? el?adás?4. Ismerik-e az édességek kedvez?tlen hatását, jelent-e ez a tudás visszatartó er?t az édességfogyasztásban?5. A felvilágosító tevékenységek mennyire szolgálják az egészségfejlesztés céljait?A 2. ábrán látható, hogy a különböz? korosztályok közül az id?sebbeknél a magukat a két széls? (nagyon rossz, nagyon jó) kategóriába sorolók aránya már csök-ken, de er?sen növekszik a magukat rossz fogúaknak tartók aránya is. Valószín?leg ez azt jelenti, hogy egyre valószer?bben ítélik meg saját fogaik állapotát.FELMÉRÉSEK2011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   17 2012. 03. 30.   10:00:20Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám18????????????????1. ábraA vizsgálatban résztvevô kisiskolások kor szerinti megoszlása????????????2. ábraHogyan ítélik meg a különbözô korosztályok fogaik állapotát?Másodikos fiúMásodikos lányHarmadikos fiúHarmadikos lányNegyedikes fiúNegyedikes lányMásodikos fiúMásodikos lányHarmadikos fiúHarmadikos lányNegyedikes fiúNegyedikes lányJó a fogaNagyon jóa fogaÁtlagos a fogaRossz a fogaNagyon rossza fogaFELMÉRÉSEK3323053934203773041 3 4 3 4 0313810332037731940206474512482727411310332011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   18 2012. 03. 30.   10:00:22Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám 194. ábraFogmosási szokások az elôadás után3. ábraFogmosási szokások az elôadás elôttRitkábban — 4%Naponta kétszervagy többször — 61%Naponta egyszer — 25%Hetente több alkalommal (2—8) — 8%Soha — 1%Egyszer egy héten — 1%FELMÉRÉSEKRitkábban — 3%Naponta kétszervagy többször — 64%Naponta egyszer — 22%Hetente több alkalommal (2—8) — 8%Soha — 1%Egyszer egy héten — 2%2011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   19 2012. 03. 30.   10:00:25Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám20A fogmosási gyakoriságra vonatkozóan a gyerekek 14–15%-a válaszolta azt, hogy még naponta sem mos fogat. Ezen nem változtatott az el?adás sem, bár – ha nem tekintjük véletlennek a kis változásokat – értékelhetjük úgy, hogy néhányan azok közül, akik naponta csak egy-szer mostak fogat, elgondolkodtak (vagy legalábbis elha-tározták), hogy ezentúl kétszer mosnak fogat. Azonban a renitens fogat nem mosókat nem térítettük jobb belátás-ra. (3. és 4. ábra)Az 5. ábrán a naponta legalább egyszer fogat mosó gye-rekek aránya iskolánkénti csoportosításban látható. Igenérdekes, hogy a nagyon jó szájhigiénés gyakorlatot jelz? iskolák másodszor már nem tudták „produkálni” ezt a jó eredményt. Ennek oka lehet a véletlen, de lehet az is, hogyegyszer?en elveszítették a téma iránti érdekl?désüket, hiszen ezek az úgynevezett er?s iskolák, amelyek tanulóimegszokták, hogy a feladatok mindig próbára teszik ?ket. Azonban a kezdetben rosszabb eredményekkel rendelke-z? iskolák mindegyikében észlelhet? javulás, némelyik-ben egészen jelent?set tapasztaltunk.Ennek alapján megengedhetjük azt a következtetést, hogy a második kérd?ív kitöltésénél a gyermekek nagy része elgondolkodott – talán ?szintébb is volt –, nemcsak a megfelelni vágyás hajtotta a jó tanulókat. Így tekintve az el?adások bizonyos iskolákban jelent?s eredményeket értek el.A fluorid jelent?ségének ismeretében, a fluoridtartal-mú fogkrémek használatában már nagyobb változást észleltünk az oktatás után. A fogmosási gyakorisággal szemben, amelyre a családi háttérnek dönt? befolyása van, úgy t?nik, ezen a téren nagyobb változást lehet elér-ni verbális tudásközvetítéssel. (6. és 7. ábra)Egyébként a gyermekek többsége a családot minden-képpen megjelöli azok között, akikt?l a fogmosás mód-szerét megtanulták.Bár az édesség kedvez?tlen hatását a fogak épségére sokan ismerik, mint ahogyan azt az alábbi ábra is mutatja, a helyes tudás mégsem tudja teljesen átírni a szokásokat, jóllehet azok közül, akik jól válaszoltak az els? kérdésre, az édességfogyasztásra vonatkozóan kevesebben adták a „naponta többször is” választ. Látható, hogy ?k is nagy arányban fogyasztanak naponta többször édességet, külö-nösen felt?n? ez a cukros üdít?k és a cukros tea esetében. Volt egy-két diák, aki a kérd?ívben jelezte, hogy mester-séges édesít?szerrel édesített italt iszik. Természetesen ez statisztikailag nem értékelhet? és néhány egészségvédelmi kérdést is felvet: a felmérésb?l ugyanis nem derül ki, hány gyermek ismeri ezeket az édesít?szereket. Az pedig más kérdés, hogy – bár szájhigiénés szempontból jó megoldás, különösen kisiskolás korban –, helyes-e az édes íz mes-terséges édesít?szerekkel való rendszeres helyettesítése.Egy bizonyos: az a tudás, hogy az édesség árt a fogaknak, 5. ábraFogmosási szokások iskolánként?????????????????FELMÉRÉSEKN. E. V. L. D. F. J. P. S. T.utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte utánaelôtte2011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   20 2012. 03. 30.   10:00:27Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám 216. ábraFluoriddal kapcsolatos ismeretek az elôadás elôtt7. ábraFluoriddal kapcsolatos ismeretek az elôadás utánNem — 10%Igen — 67%Nem tudom — 22%Nem használok fogkrémet— 1%FELMÉRÉSEKNem — 12%Igen — 57%Nem tudom — 30%Nem használok fogkrémet— 1%2011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   21 2012. 03. 30.   10:00:31Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám22egyáltalán nem tartotta vissza a gyermekeket a cukros ter-mékek fogyasztásától. (8. ábra)Az el?bbi adatokból is kit?nik, hogy a felvilágosító tevékenység a kisiskolások körében nem teljesíti mara-déktalanul az egészségfejlesztési elvárásokat. Ahhoz, hogy mindig az egészségesebb választás legyen a kön-nyebb, kora gyermekkori minták, attit?dök áthangolása szükséges. Bár az oktatási rendszerben a gyermekek könnyen elérhet?ek, mégis els?dleges intervenciós cél-pontnak érdemesebb a családot választani.EredményeinkÁltalánosságban elmondható, hogy a fluoriddal és a mes-terségesen édesített ételekkel kapcsolatban a gyermekek tudásanyagának javításában az oktatás eredményes volt.A vizsgálati id?szak rövidsége nem tette lehet?vé azt, hogy követéses fogorvosi vizsgálattal kössük össze kutatásunkat, ebb?l következ?en az eredményesség mutatójaként csak a tudásanyag változását tudtuk mérni. A gyermekek szájhigiénével kapcsolatos tudásának hiá-nyosságait kiegészíteni, pótolni lehetséges, ennek mér-het? hatása is van. Kérdés azonban az, hogy önmagában az ismeretterjesztés mennyire változtat a hosszabb távú szájhigiénés szokásokon. Például a fluorid jelent?ségé-nek ismerete, a fluoridtartalmú fogkrémek használata az amúgy rendszeresen fogat mosók között változást okoz, de a fogmosásra, szájápolásra való igény még a kérd?ív szintjén is alig változik. A kérd?ív kitölt?i sok-kal korábban, az iskoláskor el?tt szoktak vagy nem szok-tak hozzá a szájápoláshoz. Azoknak a fogápolási szoká-sait, akik korábban nem mostak fogat, nehezebb tudá-salapú megel?zéssel változtatni. A gyermekek többsége a családot mindenképpen megjelöli azok között, akikt?l a fogmosás módszerét megtanulták, tehát a fogmosási szokásokat, ha a családban nem is lehet, de az óvodás-korban talán hatékonyabban lehet fejleszteni, szokássá alakítani, akár lényeges tudásanyag elsajátítása nélkül is. A korábban kialakított, már szokássá vált választásokat a tudásszint kevéssé befolyásolja. Másképpen fogalmaz-va: a kompetenciaalapú tudás kialakításában az egész-ségnevelés sokkal hatékonyabb lehetne korai életkorban és a család szintjén, mint iskolai oktatás keretében.ÖsszefoglalásHárom, igen hátrányosnak tekinthet? kistérségre kiter-jed? szájhigiénés egészségvédelmi program nyomán készült kérd?íves felmérés értékeléseként a VIII. kerü-leti általános iskolák 2–4. osztályos tanulóinak fejl?dését hasonlítottuk össze. Az összesen 2131 kitöltött kérd?ívet részben a sz?réssel összekötött foghigiénés el?adás el?tt, 8. ábraGyakori édességfogyasztás a két csoportban????????????????NemIgenFELMÉRÉSEKKeksz,süteményÜdítô,kólaCukorka TeacukorralTejcukorral26%25%40%30%33%14%15% 14%26%7%2011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   22 2012. 03. 30.   10:00:32Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 5—6. szám 23majd részben utána töltötték ki a gyermekek. A kérd?-ívek összehasonlítása iskolánként a tudás felmérésére és a szájhigiénés el?adás utáni tudásváltozásra irányult. Tapasztalataink szerint a gyermekek tudása a témával kapcsolatban a különböz? iskolákban is eltér? szint? volt. Azokban az iskolákban, ahol az el?adás el?tt a tudásszint magasabb volt, nem találtunk lényeges emelkedést az oktatás után. Ott, ahol a kezdeti tudásszint alacsonyabb volt, értékelhet? volt az emelkedés is. Azonban a tudás-szint emelkedése ellenére pl. a cukros italok fogyasztásá-nak mell?zésében alig, vagy nem volt értékelhet? válto-zás, tehát az ételek és az italok kiválasztásakor már nem a tanultakra alapoztak a gyermekek. A tudásalapú egész-ségnevelés, bármilyen színes is, a hagyományos oktatási módszerekkel nem befolyásolta a már korábban kiala-kult attit?döket. A hatékonyabb beavatkozás lehet?sége korábban, a családi környezet bevonásával lehetséges.SummaryThe development of 2–4 grade primary school students in Budapest, VIII district has been surveyed in a health safety program in three subregions with deeply disadvan-taged background. Pupils have filled in 2131 question-naires altogether partly before the teeth hygiene lecture organised together with screening, and partly after the event. The comparison of the questionnaires by schools has aimed the surveying of the changes in knowledge after the oral hygiene lecture. According to our experi-ence, pupils’ knowledge on the topic has differed from school to school. Significant rise in knowledge after the lecture in schools of pupils with higher level of know-ledge has not been found. At the same time, we obser-ved rise of knowledge among pupils with lower level of knowledge. However, on the contrary to the rise of knowledge, pupils have not based their act of choice of drinks and food, e.g., consuming drinks with sugar, on the information they gained in the lecture. Knowledge based health education, however exciting it is, with tradi-tional teaching methods has not changed the earlier sha-ped attitudes. possibility of a more effective intervention occurs earlier with the involvement of families.Köszönöm az értékes közrem?ködést a következ?k-nek: a VIII. kerületi általános iskolák tanulói, peda-gógusai, véd?n?i, kiemelten: Prof. Dr. Bánóczi Jolán, Dr. Hanusz Klára, Prof. Dr. Sz?ke Judit, Dr. Csörögi Irén, Dr. Pénzes Mariann, Dr. Menyhárt Ildikó, Varga Mónika, Geszti Szilvia, Romvári Frigyesné, Zink Magdolna, Smainné Szeg? Ágnes, Liptay Andrásné, Lázár Anita, Egyedné Vizi Katalin, Spéthné Orosz Ilona, Dr. Antalné Tálos Katalin, Kisné Tamási Magdolna, Heged?s Ágnes, Buchta Jánosné, Horváthné Dudás Erzsébet, Lukács Lászlóné, Kasza Gabriella, Újváriné Libricz Vera, Egészségügyi Minisztérium, Semmelweis Egyetem, Józsefvárosi Egészségügyi SzolgálatFELMÉRÉSEKIRODALOM1. Gritz A.: „Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. század-ban.” In: Egészségfejlesztés, 48. évfolyam, 3. szám, 3–8. old., 20072. Simon T.–Székely L.: „Milyen szerepre vállalkozhat az egészség-nevelés a második évezredben?” In: Egészségfejlesztés, 51. évfo-lyam, 1–2. szám, 2–10. old., 20103. Nagy J.: „A személyiség kompetenciái és operációs rendszere.” In: Iskolakultúra, 20. évfolyam, 7–8. szám, 3–21. old., 20102011-5-6 szam VEGLEGES UJ1 ATALAKITOTT CS.indd   23 2012. 03. 30.   10:00:35

Szemelvények a VIII. kerületi általános iskolások szájhigiénés felmérésének tapasztalataiból

http://repo.lib.semmelweis.hu//bitstream/123456789/4644/1/Kovacs_A_2011_5_6_u.pdf

Szemelvények a VIII. kerületi általános iskolások szájhigiénés felmérésének tapasztalataiból

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Semmelweis Repository