A gender-kutatások népegészségügyi és demográfiai jelentősége = Public health and demographic significance of gender research

Több mint tíz éve vezetek gender-kurzust a Semmelweis Egyetemen, 1998 óta vannak gender-témájú Európai Uniós pályázataink. Egészségügyi és népesedési szempontból a gender-kutatások lényege, hogy az átalakult kulturális, történelmi-tárasadalmi helyzetben hogy lehet új típusú együttműködést kialakítani nők és férfiak között, ez hogyan függ össze a testi-lelki egészségi állapottal és a demográfiai helyzettel. Fontos kérdéskör, hogy a nemi szerepek átalakulásával létrejött új helyzetben hogyan lehet megelőzni negatív népegészségügyi és népesedési következményeket. Az általunk szervezett Hungarostudy felmérésekben ezért kezdettől nagy hangsúllyal szerepeltek ezek a kérdések. A jelen gender-különszám ezekből a kutatási eredményekből nyújt részleges áttekintést. Törekeszünk arra is, hogy a témában megjelent eddigi publikációinkból is minél teljesebb körű áttekintést adjunk. | At the Semmelweis University, I have conducted gender courses for more than 10 years, and have had several related EU research projects since 1998. From the viewpoint of public health and demography, the main purposes of gender studies lie in how a new type of cooperation between men and women can be developed in a changed social environment; and how this relates to somatic and mental health status. An important question is how negative demographic and public health consequences can be prevented in a new model of gender roles. The Hungarostudy surveys, designed and conducted by our team, have laid considerable emphasis on these questions. This special edition of the Journal, focusing on gender studies, is a brief review of our research results and provides a comprehensive review of our related publications

Public Health Burden of Chronic Stress in a Transforming Society

In this paper chronic stress is proposed as an integrating model that can be applied to the explanation of the suddenly changing patterns of premature mortality rates in transforming societies of Central-Eastern-Europe, especially in Hungary. The temporal factor in existing stress models is often neglected. Chronic stress has been shown to lead to typical pathogenetic results in animal experiments. Literature and the different models in the field of psychology, behavioural sciences, and epidemiology are reviewed in terms of the chronic stress theory. There are several conceptual bridges between psychological alterations and the risks, onset and prognosis of chronic disorders of great epidemiological significance. Depending on the field of research there are several parallel concepts which analyse practically the same phenomena. These are the stress theories in physiology, learned helplessness and control theory in psychology, depression research in psychiatry, the concept of vital exhaustion and the psychosocial risk research in sociology. Because chronic stress results in adverse health effects through biological, social and behavioural pathways, this theory might also have the best explanatory power to understand the premature male morbidity and mortality crisis in Central and Eastern Europe in the last decades. The special features of premature mortality and morbidity crisis in Hungary might be regarded as an experimental model to understand better the human consequences of chronic stress and those processes where psychology meets physiology

A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society I. Quality of life, economic growth, and the National Well-being Index

A kétrészes tanulmány első részében bemutatjuk az életminőség egyéni és társadalmi különbségeinek legfontosabb összefüggéseit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzőkkel és a gazdasági fejlettséggel. Számos kutatás eredménye utal arra, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet magasabb jólléthez, sőt egyes modellek szerint a kapcsolat fordított: a társadalom lelki erőforrásainak megléte a gazdasági fejlődés alapja. Munkacsoportunk 1983 óta nemzetközileg egyedülállóan széles körű országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálta a magyar népesség életminőségét és annak változásait. A tanulmányban a hazai felmérések és a nemzetközi eredmények alapján javaslatot teszünk egy Nemzeti Összjólléti Index kialakítására, melynek rendszeres felmérésével monitorozni lehet a magyar társadalom életminőségét, és így ellenőrizni lehet, hogy a gazdasági fejlődés mértéke hosszú távon milyen viszonyban van az egyének és a társadalom egészének jóllétével. | The study consists of two parts. In the first part, we present the most important correlations between individual and social differences of quality of life, respectively their relationship with social characteristics and economic development. The results of numerous research studies indicate that economic development in itself does not lead to the improvement of well-being. Moreover, according to some models, there is an inverse relationship between them: the existence of psychological resources precedes economic development. Since 1983, our work group has been studying quality of life and its changes in the Hungarian population by the help of uniquely comprehensive national representative surveys. In this study, based on the findings of our national surveys and the international results, we propose the development of a National Well-being Index. By the regular measurement of this index, quality of life in the Hungarian population could be monitored. Thus, it would be possible to check how the degree of economic development correlates with the well-being of the individuals and the whole society in the long term

A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990-2010 = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society II. The course of the GDP and trends in quality of life in Hungary, 1990—2010

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét. | In the second part of our study we present a couple of possible relationships between economic growth and quality of life. Based on these assumptions, we make an attempt to describe the long term trend of well-being of the Hungarian population from the political changes in 1990 to the present days. Moreover, we connect these trends to the change of gross domestic product (GDP) of Hungary in the same time period. We analyze data from twelve surveys (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program, total N = 42086 respondents) that assessed several important characteristics of well-being in Hungary in the last 20 years. We analyzed the following variables: self-rated health, happiness, satisfaction with life, general trust in others, social support and severity of depressive symptoms. On the whole results indicate two important associations. (1) The years after political changes in 1990 proved to be a nadir regarding well-being in the Hungarian society. In the following years a significant increase may be hypothesized while this was followed by signs of stagnation and decrease up to the present. (2) The association with the GDP is not unambiguous: while in the period between 1991 and 2000 well-being ran parallel with the increase in GDP, the data from the last decade indicated that well-being indicators (happiness, satisfaction, trust) may get worse even in times of economic growth (as represented in the increase of the GDP). Finally, our results reinforce the need for the monitoring of well-being on the societal level, that is, for the evolvement and regular assessment of a National Well-being Index

Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban = Religion and health in a changing society

A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban

A Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztése és pszichometriai jellemzőinek előzetes adatai = The Development and Preliminary Psychometric Properties of Short Stress Scale

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni. | The aim of this study was to demonstrate the preliminary psychometric data of Short Stress Scale. Our purpose was the development of a rapid, easy-to-use scale for screening the cognitive, emotional and behavioural stress reactions and the level of daily stress. Items were derived from the Hungarian version of Brief Stress and Coping Inventory and five items were added based upon semi-structured interviews with stress training participants. Preliminary results: The internal consistency of the scale was satisfactory (Cronbach-alpha 0.82). The modest correlation with depressive and anxiety symptoms supports the discriminative validity of the scale. Conclusions: Short Stress Scale could be a promising device in the rapid screening of stress. Nevertheless future studies with larger sample sizes are essentially needed to determine the psychometric properties and practical value of Short Stress Scale