Nők a parlamentben, 1990-2014

A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban erőteljesen csökkent a női képviselők jelenléte a parlamentekben. Hazánkban arányuk az elmúlt huszonöt évben 10 százalék körül ingadozott, ami európai és világviszonylatban egyaránt nagyon alacsony. A 2014. évi választás a rendszerváltást követő legkisebb női jelenlétet eredményezte. Ez elsősorban a képviselők összlétszámának csökkenése miatt következett be, ugyanis a női képviselők számának esése létszámarányosan a férfiakénál kisebb volt, arányuk emelkedett. A nők parlamenti pozícióját a győztes pártok jelöltállítási gyakorlata és győzelmi aránya határozta meg. A pártok többsége a férfi jelölteket részesítette előnyben, nagyobb hányadukat indították egyéni választókerületekben és országos listán is, valamint a férfiak számára általában jobb helyezést biztosítottak a listákon. A női esélyegyenlőség érvényesítésében a pártstratégia formálásának van döntő szerepe. A pártok döntenek a jelöltek személyéről és helyezéséről, a pártok alakítják a parlamenti tematikát, és a női képviselőkre is a párthűség, az együttszavazás jellemző

A munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának jelensége és mérése

A munkaerőpiac nemek szerinti szegregáltsága a nők és férfiak foglalkoztatásának egyik fontos jellemzője. Az Európai Unió a nők társadalmi helyzetének javítása céljából megkülönböztetett figyelmet fordít a nemek szerinti szegregáció csökkentésére

Nők az Európai Parlamentben, az európai uniós nőpolitika

A nők pozíciója Európa politikai csúcsvezetésében gyenge. A nők egyenlő esélyének segítését célzó stratégiák, határozatok, ajánlások, akcióprogramok nagy száma jelentős előrelépést sejtetett, ez azonban nem következett be az elmúlt évtizedekben. Az Európai Unió legfelsőbb hatalmi posztjait is a férfiak uralják. Legerőteljesebb a női jelenlét az Európai Parlament képviselői között, ami országok és pártcsaládok szerint nagy szóródást mutat. Kedvezőtlen a magyarországi női részvétel az Európai Parlamentben, az utolsó előtti helyet foglaljuk el a tagországok között. A tanulmány átfogó képet nyújt a nők jelenlétéről az Európai Parlamentben, bemutatja a változás tendenciáját és a közreműködő mechanizmusokat. A pártok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, mivel a választói akarat a pártpreferencia alapján érvényesül, a mandátumszerzést pedig egyértelműen a pártok jelöltállítási gyakorlata, a listahelyezés és a nyerési esély határozza meg

A munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának jellemzői, mechanizmusa és következményei (The features, mechanism and results of gender-based segregation on the labour market)

Az ágazatok, foglalkozások, munkakörök nemek szerinti szegregációja a világ minden országára jellemző, jellegzetességei az eltérő gazdasági társadalmi, kulturális környezet ellenére gyakran nagyon hasonlítanak egymásra. Szakírók, politikai döntéshozók intézkedésekkel tartják javíthatónak a nők munkaerő-piaci pozícióját, a nemek közötti bérkülönbségek felszámolását. A követelmények és következtetések több szempontból sem helytállók. A nők és férfiak biológiai és társadalmi okokból eltérő kompetenciái, az ebből következő hatékonysági követelmények miatt a nemek szerinti elkülönülés a foglalkoztatás természetes következménye. Nem a szegregáció okozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem azok a munkaerő-piaci mechanizmusok, amelyek társadalmi hátránnyá formálják a foglalkozási struktúrában való elhelyezkedést. A beavatkozás csak ezeken keresztül lehetséges, ami azonban kockázatos, és amelynek tere meglehetősen szűk. A piaci erők önkényes korlátozása nem vezet a kívánatos eredményre, terelése csak egymással koherens társadalom-, népesség- és foglalkoztatási célrendszer megfogalmazása esetén lehet eredményes

Foglalkoztatási célkitűzések és a valóság

A tanulmány a magyarországi foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulását tágabb nemzetközi és európai uniós tendenciákba ágyazva, az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve vizsgálja. Összefoglalja az Európai Bizottság foglalkoztatási célkitűzéseit. A valóságot megjelenítő adatokkal szembesítve igazolja azok teljesítésének hiányosságait. Megkérdőjelezi a célkitűzések tudományos megalapozottságát, és hiányolja a célkitűzések megvalósításához szükséges feltételek megfogalmazását. Bizonyítja a női esélyegyenlőség korlátozott érvényesülését a munka világában, és bemutatja a munkaerő-piaci mechanizmusok szerepét az esélyegyenlőtlenség újratermelődésében. Rámutat arra, hogy a nemek munkaerő-piaci pozíciójának közeledése nem a nők helyzetének javulásával, hanem a férfiak helyzetének romlásával kö-vetkezett be az elmúlt években

Szervezeti karriergondozás a nők előmenetelének szolgálatában: Sikeres európai uniós és hazai megoldások (Organizational career development in the career chance of women: successful European and Hungarian solutions)

A szerző tanulmányában a női karrierpálya és a szervezeti karriergondozás sajátosságait mutatja be. A női munkaerő sajátos munkaerő. Sajátosságait a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe, az ebből is táplálkozó férfiakétól eltérő személyisége, motivációja, habitusa, munkahellyel és munkakörrel kapcsolatos elvárásai alkotják. A hatékony emberierőforrás-menedzsment célja, hogy a rendelkezésre álló munkaerő-potenciált, kompetenciatárat minél jobban kihasználja. Ezért hasznosítja a sokszínűségből fakadó szinergiahatást, és számol a különböző alkalmazotti rétegek eltérő adottságaival. _____________________ The career needs of women demands special requirements towards organizational career development which covers the whole process of the human resource management. It is necessary to take attention to the elimination of all forms of discrimination in the organization, to develop an objective selection process based on competences, to eliminate barriers of advancement, to contact and inform women during the paid child-care period, to provide new ways to balance career and family, to extend the mentor system, to aid the preparation of individual career plans, to extend the different forms of flexible employment, to eliminate the wage and income differences. In Hungary the lack of women-friendly social environment and organizational culture prevent the development of diversity management, the fulfilling of the special mission and tasks of female career development. These circumstances waste the human resources in social and organizational level, too. It results the insufficient utilization of the competences of skilled workforce, especially that of women

Képzés és fejlesztés a karriergondozás szolgálatában

Az Európai Unió tagjaként a jövőben feltételezhetően nálunk is nagyobb hangsúlyt kap a képzés minden formája. A fejlesztés eszközrendszerének része rövid távon a képzés, amely az ismeretek, készségek és a magatartás alakítására irányul a szervezeti elvárások teljesítése és az egyéni megelégedettség céljából. A hatékony és eredményes képzés hozzájárul a munkahelyi struktúra és a szakmastruktúra összehangolásához. Az élenjáró szervezetek képzési stratégiájukban az élethosszig tartó képzés követelményét fogalmazzák meg. A képzés szorosan kapcsolódik az emberi erőforrás menedzsment minden más funkciójához, amely a stratégia - tervezés - végrehajtás - értékelés folyamatában realizálódik

Nők a parlamentben: támogató intézkedések hiányában távolodás Európától

A nők nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen parlamenti részvétele jól jellemzi háttérbe szorulásukat a politikai döntéshozatali folyamatokban. A rendszerváltást követően drasztikusan esett a nők aránya a parlamenti képviselők között, a jelenlegi nőaránnyal (10,6%) a világ 173 országának mezőnyében a 120. helyet foglaljuk el. Lemaradásunk az Európai Unió országai és a poszt-szocialista országok körében egyaránt kirívó. A nők nem kielégítő részvétele a döntéshozatali csúcsokon a demokrácia deficitjét eredményezi. Megnyilvánul a problémák tematizálásában, a női (humánus) értékek kiszorulásában, a jövőorientáltság hiányában, a politikai kulturá(latlanság)ban. A kívánatos elmozdulás nem nélkülözheti a pozitív diszkrimináció nemzetközi gyakorlatban kipróbált és bevált, a hazai körülményekre szabott módszereinek alkalmazását. Ennek három formája és korszaka: a direkt pozitív diszkrimináció, a támogató intézkedések rendszere és a nemi főáram-politika (gender mainstreaming) érvényesítése

Recenzió a Jövőnk a gyermek. Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához című könyvről = Review of the Book Entitled Children Are Our Future. Contributions to the Social Programme of Population Growth

A Benda József és Báger Gusztáv által szerkesztett, gazdagon illusztrált könyv egyedülállóan sokoldalú vizsgálat hazánk népesedési problémájának komplex, multidiszciplináris feltérképezésére, átfogó megoldási javaslati rendszer megfogalmazására a népességfogyás megállítására. Minden sora a népünk megmaradásáért, fizikai, szellemi és lelki egészségéért való aggódásról szól, és tudományosan megalapozott, megvalósítható megoldást keres. Egyedülálló az alkalmazott módszer is: nagy létszámú közismert tudós, kutató és gyakorlati szakember együttműködésének eredménye a kiterjedt tényanyagra épülő, ötletgazdag javaslati rendszer. A megoldandó feladatok sokaságát a stratégiából kiindulva, rövid, közép- és hosszabb távra alapozott logikus rendszerbe foglalja