Where are possible worlds? (arguments for REALIS)

We follow Pollard (2007) in assuming that the mainstream Kripke/Montagueinspired possible-worlds semantics is “a framework known to have dubious foundations” (primarily because of the granularity problem), and “worlds are constructed from propositions […], and not the other way around”. We intend to work out this approach in a DRT-based framework, called ReALIS, in order to account for phenomena concerning referent accessibility, at the same time. We claim that our system offers a general solution to problems of intensional identity, and it is devoid of DRT’s “extra level” problem—by embedding discourse representations in the world model, not directly but as parts of the representations of interpreters’ minds, i.e., their (permanently changing) information states/“internal worlds”. Hence, there is simply no intensionality in ReALIS as interpreters’ “worldlets” (in description of their brains within the entire model of the universe) carry all kinds of information (BDI, guesswork, dream) typically “entrusted to” possible worlds

Gleiche Intentionen mit unterschiedlichen Wünschen im Hintergrund: Intensionales Profil des Imperativs im Ungarischen

The paper investigates imperative sentence types in Hungarian focusing on the pragmasemantic contribution of discourse markers. It follows Lauer (2013) in assuming that – though illocutionary force varies widely – sentence types can be associated with conventions of use. The aim is to capture how the addition of extra elements can specify the domain defined by the generalized pragmasemantic representation of imperatives. For the analysis, the formal dynamic discourse- and mind-representation theory eALIS (Alberti & Kleiber 2014) is applied. The paper presents how the central component of imperatives can be captured with an intention-based axiom, and how the pragmasemantic description of the numerous uses – often signaled by discourse markers – can be generated by “monotonously increasing” the basic intensional profile. This typically means the specification of the formula characterizing the interlocutors’ desires behind the utterance, and/or adding elements representing authorities of various kinds.Diese Arbeit untersucht Aufforderungssätze im Ungarischen insbesondere im Zusammenhang mit dem pragmasemantischen Beitrag der Diskursmarker. Der Ausgangspunkt ist Lauers Annahme (2013), dass – wegen der Vielfalt von illokutiven Kräften – den Satztypen Verwendungskonventionen zugeordnet werden können. Das Ziel ist zu erfassen, wie diese zusätzlichen Elemente der verallgemeinerten pragmasemantischen Repräsentation der Imperativsätze eine spezifischere Bedeutung hinzufügen können. Bei der Analyse wurde die formale, dynamische Diskurs- und mentale Repräsentationstheorie eALIS (Alberti & Kleiber, 2014) angewendet. Die zentrale Komponente der Imperativsätze wird durch ein auf der Intention basierendes Axiom erfasst. Die pragmasemantischen Beschreibungen der verschiedenen Verwendungen – die oft durch Diskursmarker signalisiert werden – können durch monotone Erweiterung des intensionalen Profils erzeugt werden. Das bedeutet typischerweise die Spezifizierung der Formel, die auf die Wünsche der Diskursteilnehmer/innen verweist, und/oder die Angabe von zusätzlichen Elementen, die verschiedene Autoritäten repräsentieren

GeLexi project : sentence parsing based on a GEnerative LEXIcon

The principal aim of our research team, called GeLexi, is to legitimate a new sort of generative grammar via verifying its computational implementability. This grammar is more radically "lexicalist" than any earlier one: no phrase structure trees are generated, but word order is accounted for by means of ranked parameters. Another novelty is the extension of "total lexicalism" to morphology: lexical items are assigned not to words but to morphemes. Our parser, in accordance with the basic task of every generative grammar, decides whether a sentence is grammatical, and if it is, then provides a morphophonological analysis, a compilation of grammatical relations, and two kinds of semantic representations. At the end we show some examples to demonstrate our procedures, among them a sentence containing the conjunction és 'and', which is our latest development

GeLexi terv (lexikalista nyelvtan és diskurzusreprezentációs szemantika számítógépes implementációval) = GeLexi project (lexicalist grammar and discourse representation semantics with computational implementation)

A projektben elméleti és alkalmazott nyelvészeti célok fonódtak össze, elválaszthatatlanul: a felépítendő grammatikát a számítógépes implementálhatóság volt hivatva legitimálni, míg másfelől minden nyelvészeti ötlet azt a célt is szolgálta, hogy minél jobb, minél többféle célra felhasználható nyelvelemző rendszerünk legyen. Az elméleti kutatások egy része a Kamp-féle DRT diskurzusszemantikai megközelítésének a továbbfejlesztésére irányult. Sikerült kidolgozni egy ReALIS nevű elméletet (kölcsönös és élethossziglani interpretációs rendszer), amelynek előnyös vonásai mellett számos publikációban érveltünk sokféle leírási területen (hatóköri többértelműségek, koreferencia, az igazságértékelés általánosíthatósága, vonzatszerkezet-változás, aspektus). A másik elméleti pillért a totális lexikalizmus ötletének a kidolgozása jelentette; a kifejlesztett GASG (generatív / általánosított argumentumszerkezet-nyelvtan) előnyös vonásait szintén számos leírási területen bemutattuk (kompozicionális kompatibilitás a DRT-vel, magyar morfológia, szabad szórend és scrambling, "eltűnő" névelők). Ami az alkalmazási területet illeti, több számítógépes nyelvészeti feladat esetében megmutattuk, hogy elméleti ötleteink életképesek (mondatelemzés, jelentésábrázolás, gépi és géppel segített fordítás, információ-feltárás). | In this project theoretical and applied linguistics aims have been combined: on the one hand, the grammar to be worked out has been intended to be legitimized by computational implementability, and on the other hand, each linguistic idea has been devoted to serve the purpose of creating parsers and different parser-based linguistic softwares. The one pillar that our theoretical researches rely on is developing the discourse-semantic approach of Kamp?s DRT. We could work out a theory called ReALIS (REciprocal And Lifelong Interpretation System) whose advantageous features we have argued for in several areas of linguistic description (scopal ambiguities, coreference, generalizability of truth-conditional evaluation, argument-structure changes, aspect). The other theoretical pillar is the principle of ?total lexicalism?: we have worked out a grammar called GASG (Generative / Generalized Argument Structure Grammar) as its model. We have also published our results in different areas of linguistic description (compositional compatibility with DRT, Hungarian morphology, free word order and scrambling phenomena, ?disappearing? articles). As for applications, we have pointed out in the case of more computational linguistics tasks that our theoretical ideas are viable (parsing, representing meaning, machine (-aided) translation, information extraction)

A mentális állapot változásának szerepe egy diskurzus szerveződésében

Dolgozatunkban a mentális állapot változásának szerepét vizsgáljuk egy diskurzus szerveződésében. A diskurzus akkor indul el, amikor a kezdeményezője számára egy probléma fogalmazódik meg, aminek megoldását célként tűzi ki. Több dialógusból, diskurzuslépésből állhat. Hipotézisünk szerint egy diskurzusban akkor következik el egy újabb diskurzuslépés, ha egy adott dialógust követően a diskurzus kezdeményezőjének mentális állapota megváltozik. Elemzésünkben egy korábban ortopéd sebészeti beavatkozáson átesett pácienssel készített interjú narratívája alapján a beteg elméjében megjelenő diskurzusreprezentáció modelljét igyekszünk felvázolni. A dialógusok eredményeként kialakuló mentálisállapot-változások (például megdöbbenés, megnyugvás, elbizonytalanodás) formális elemzését a ℜeALIS dinamikus szemantikai eszköztárával készítettük el

GeLexi projekt : gépi fordítás totálisan lexikalista alapokon

Cikkünkben a gépi fordítás egy új (totálisan lexikalista) megközelítését mutatjuk be, miután röviden ismertettük a GASG implementációján alapuló elemzőnket, amelynek kétirányú alkalmazásával (egy speciális, ún. kopredikációs hálózaton keresztül) valósítható meg a fordítás. Programunk újdonsága többek között abban rejlik, hogy a szintaktikai mellett szemantikai reprezentációt is képes társítani a mondatokhoz (ezáltal géppel segített fordításként is felfogható); továbbá hogy nem nyelv-specifikus, ezért bármely nyelvről képes bármely másikra fordítani, ha azok lexikai egységeit (minden tulajdonságukkal együtt) az elemző tartalmazza. Eddig elért eredményeinket (magyar és angol mondatok egy körének elemzése és fordítása) példákon keresztül is szemléltetjük

GeLexi projekt : GEneratív LEXIkonon alapuló mondatelemzés

A 2001-ben Pécsett alakult GeLexi kutatócsoportunk1 kiinduló célja a számítógépes implementálás révén való legitimálása egy olyan grammatikának, amely a generatív nyelvészeti kutatásokban a hatvanas évektől egyre erősödő lexikalista tendenciát a „végsőkig” fokozza; lemond a frázisstruktúra-építésről, miközben a szórendről mégis számot ad, rangsorolt szomszédossági követelmények segítségével. Másik újdonsága a „totális lexikaiizmus” kiteljesztése a morfológiára is: nem a szavakhoz, hanem a morfémákhoz tartoznak a minden grammatikai szintről egyidejűleg információt hordozó lexikai egységek amelyek oly módon „szerelik össze magukat” a mondatelemzés során, hogy az is eldől, mely elemek épülnek össze szóvá, és melyek alkotnak (egymás .közelében” maradó) külön szavakat Nyelvelméleti törekvéseink gyakorlati hozadéka egy folyamatos fejlesztés alatt álló program, amely egy (jelenleg magyar vagy angol) szósoron elvégzi a „generatív grammatikai alapfeladatokat”: eldönti, hogy jól formált szavakból áUó grammatikus mondattal áU-e szemben, majd (a pozitív esetben) kétféle diskurzus-szemantikai elemzést kínál. E cikkben és kötőszavas mondatok elemzése szemlélteti majd eljárásainkat