A demarkált pancreasnecrosis kezelése. Irodalmi áttekintés The treatment of walled-off pancreatic necrosis. Review

Absztrakt A súlyos akut pancreatitis késői szövődménye a demarkált necrosis, amely valamilyen intervenciós kezelést igényel. Jelen közlemény célja a különböző kezelési módok indikációinak, technikai kérdéseinek, korlátainak elemzése. A súlyos akut pancreatitis kezdetétől 4–6 hét kell ahhoz, hogy a demarkált necrosis kialakuljon. A necrectomiát ez után javasolt tervezni. A transluminalis endoszkópos necrectomia a gyomor és a nyombél mögött elhelyezkedő demarkált necrosisok esetén kecsegtet jó eredménnyel. A kiterjedt hasnyálmirigy-elhalások kezelésére napjainkban is a sebészi kezelés a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A nyitott necrectomia a ligamentum gastrocolicumon vagy a mesocolonon keresztül végezhető, amelyet nyitott vagy zárt bursaomentalis-öblítéssel vagy -tamponálással lehet kiegészíteni. A másik alternatíva a transgastricus necrosectomia, amely nem igényel külső drenázskezelést. Mindkét sebészi kezelést lehet laparoszkóp segítségével végezni. Emellett lokalizált necrosisok esetén egyéb minimálisan invazív módszerek is alkalmazhatók. A demarkált necrosisok kezelésében a különböző sebészi kezelések mellett a transluminalis endoszkópos és a minimálisan invazív sebészi módszerek jó eredménnyel alkalmazhatók. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1866–1870. | Abstract Walled-off pancreatic necrosis is a late complication of severe acute pancreatitis that generally needs some interventions. The aim of this review is to analyse the indications, technical aspects and limits of these therapeutic options. The development of the walled-off pancreatic necrosis needs 4–6 weeks from the onset of the disease. The necrosectomy is recommended after this time. Endoscopic necrosectomy offers good results if the necrosis is in retrogastric or retroduodenal localisations. Open necrosectomy can be performed through the gastrocolic ligament or the mesocolon. It is suggested to complete necrosectomy with open or closed omental bursa drainage or packing. The transgastric necrosectomy does not need external drainage. Surgical procedures can be performed with laparoscopy either. In localized necrosis other minimal invasive approaches can be used. Conclusions: In addition to the transluminal endoscopic or minimal invasive necrosectomies different types of surgical procedures has an important role in the treatment of walled-off pancreatic necrosis. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1866–1870

Estrogen induces estrogen receptor alpha-dependent cAMP response element-binding protein phosphorylation via mitogen activated protein kinase pathway in basal forebrain cholinergic neurons in vivo

In addition to classical genomic mechanisms, estrogen also exerts nonclassical effects via a signal transduction system on neurons. To study whether estrogen has a nonclassical effect on basal forebrain cholinergic system, we measured the intensity of cAMP response element-binding protein (CREB) phosphorylation (pCREB) in cholinergic neurons after administration of 17 beta-estradiol to ovariectomized (OVX) mice. A significant time-dependent increase in the number of pCREB-positive cholinergic cells was detected after estrogen administration in the medial septum-diagonal band (MS-DB) and the substantia innominata ( SI). The increase was first observed 15 min after estrogen administration. The role of classical estrogen receptors (ERs) was evaluated using ER knock-out mice in vivo. The estrogen-induced CREB phosphorylation in cholinergic neurons was present in ER beta knock-out mice but completely absent in ER beta knock-out mice in MS-DB and SI. A series of in vitro studies demonstrated that estrogen acted directly on cholinergic neurons. Selective blockade of the mitogen activated protein kinase (MAPK) pathway in vivo completely prevented estrogen-induced CREB phosphorylation in cholinergic neurons in MS-DB and SI. In contrast, blockade of protein kinase A (PKA) was effective only in SI. Finally, studies in intact female mice revealed levels of CREB phosphorylation within cholinergic neurons that were similar to those of estrogen-treated OVX mice. These observations demonstrate an ER alpha-mediated nonclassical effect of estrogen on the cholinergic neurons and that these actions are present under physiological conditions. They also reveal the role of MAPK and PKA-MAPK pathway activation in nonclassical estrogen signaling in the basal forebrain cholinergic neurons in vivo

Haemorheologiai változások acut pancreatitisben.Irodalmi összefoglalás.

Absztrakt Haemorheologiai változások acut pancreatitisben. Irodalmi összefoglalás. Az acut pancreatitis még napjainkban is súlyos klinikai problémát jelent. A betegség patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott teljesen, ezért az utóbbi időben egyre több kutató figyelmét irányítja ezen terület vizsgálatára. Az acut pancreatitis kialakulásában a mikrocirkuláció zavarai is szerepet játszanak, melyhez a vér haemorheologiai paramétereinek a változásai is hozzájárulnak. Tudományos munkám során az elmúlt 15 év azon fontosabb irodalmi hivatkozásait elemeztem, amelyek a haemorheologiai változások acut pancreatitisben betöltött szerepéről szóltak. A publikációk száma alacsony és elsősorban a vörösvérsejtek deformabilitásával, a vér viszkozitásával és a hemokoncentrációval foglalkoznak. A vörösvérsejt-deformabilitás az elongációs-indexszel(EI) volt jellemezhető, amelynek értéke károsodás esetén csökken. A vizsgált irodalmakban fellelhető adatok egyöntetűen kimutatták a vörösvérsejtek deformabilitási képességének csökkenését acut pancreatitisben. A plazma- és szérumviszkozitás vonatkozásában végzett vizsgálatok kimutatták a trigliceridben gazdag lipoproteinek hozzájárulását a plazmaviszkozitás emelkedéséhez. A hemokoncentráció vizsgálatával, elsősorban annak prognosztikai szerepe miatt több kutatócsoport is foglalkozott, mivel a haematocrit mérése felvételkor egy egyszerű és széles körben elvégezhető tesztként alkalmazható és a prognózis minél korábbi becslése a további terápiás beavatkozások szempontjából alapvető jelentőségű. A vizsgálatok során az eredmények igen ellentmondónak adódtak, mely az elemzések során alkalmazott eltérő esetszám, vizsgálati módszerek és a nem azonos mértéken megállapított határértékekben keresendő. Mindent összevetve elmondható, hogy mivel a témában mostanáig megjelent közlemények száma alacsony, az eddig kapott eredmények további alátámasztásra szorulnak jövőbeli újabb kutatások által.egységes, osztatlanáltalános orvostudományimagyarnappal

Az akut pancreatitis kezelésének aktuális kérdései a sebész szemszögéből

Az akut pancreatitis sebészi kezelése az utóbbi időkben jelentősen megváltozott. A sürgősségi műtétek indikációja és sebészi technikája alapvetően hasonló a korábbi gyakorlathoz, azonban újabb indikációs terület jelent meg. Az abdominalis kompartment szindróma sürgős műtéti indikációt képez, ha a konzervatív és szemikonzervatív kezelés eredménytelen. Ilyenkor napjainkban a dekompressziós laparotomia és a negatívnyomás-terápiával kombinált nyitotthas-kezelés javasolt. A hagyományos sebészi necrosectomia helyett a minimálisan invazív sebészi kezelések terjedtek el, melyek csak a betegség késői stádiumában kialakuló, fertőzött, demarkált pancreasnecrosis esetén javasoltak. Napjainkban a demarkált necrosis első vonalbeli kezelése az endoszkópos endoluminalis transgastricus necrosectomia, de kiterjedt esetekben, és ha a necroticus üreg fala túl vastag, valamint ha cholecystectomia is szükséges, a laparoszkópos vagy nyitott transgastricus necrosectomia indokolt. A szerzők elemzik a sebészi kezelésben beállt változásokat, kitérnek a javallatok és a műtéti technika kérdéseire is. Orv Hetil. 2024; 165(15): 563–567