A hibrid hadviselés fogalmának értelmezése a nemzetközi szakirodalomban

A nemzetközi szakirodalomban nincs konszenzus arról, hogy mit is takar a hibrid hadviselés fogalma. A szakmai álláspontokat négy fő csoportba lehet sorolni. Az első csoportba tartoznak azok az értelmezések, amelyek szerint a hibrid hadviselés más, mint a korábbi háborúk, újfajta stratégiai szemléletet jelent, és a vele szemben történő fellépésnek is speciális és modern követelményei vannak. A második csoport szerint a hibrid hadviselés elemei már korábban is megjelentek a háborús konfliktusokban, de mai megjelenési formájában mégis alapvetően újszerű stratégiai kihívás. A harmadik csoport szerint a hibrid hadviselés fogalma nem nyújt semmilyen újdonságot, és nem segít megérteni a 21. század biztonsági környezetét. A negyedik csoportba a hadtudomány orosz művelőit sorolhatjuk, akik szerint a hibrid hadviselés a nyugati hatalmak Oroszország elleni stratégiája

A NATO válasza a hibrid fenyegetésre

A NATO évtizedeken át az államszövetségek közötti, akár nukleáris háborúig eszkalálódó hagyományos konfliktusra koncentrált. E paradigmába nehezen illeszthető be a hibrid hadviselés, mert a támadó a háborús küszöb alatt tartja műveleteit. A hibrid kihívásokat modellező NATO-gyakorlatok megmutatták, hogy a szövetségnek meg kell találnia a háborús küszöb alatti intézkedések lehetőségét is. Alapvető változásokra van szükség a Szövetség működésében ahhoz, hogy egy jól végrehajtott hibrid támadás esetén a washingtoni szerződés 5. cikkelye érvényesíthető legyen. A NATO hibrid hadviselési stratégiájában a megtámadott tagállam feladatai a támadás felismerése, a támadó azonosítása és a védekezés első intézkedései – a Szövetség azonban ezekhez csak korlátozott segítséget tud nyújtani. Ezért egy hibrid támadás során az egyes tagállamok felkészültsége még fontosabb, mint egy hagyományos erőkkel és eszközökkel vívott konfliktusban. A NATO hibrid hadviselési stratégiája három lábon áll: készenlét, elrettentés, védekezés (preparedness, deterrence, defence). A tanulmány ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a NATO a sikeres felkészüléshez, elrettentéshez és védekezéshez javasol

Az Oroszországi Föderáció baltikumi A2/AD képességeinek és a NATO válaszlépéseinek elemzése II. rész

A svéd Totalförsvarets Forskningsinstitut védelmi kutatóintézet 2019-ben és 2020-ban kiadott tanulmány kötetei (Bursting the Bubble – Understanding the Full - - Spectrum of the Russian A2AD Threat and Identifying Strategies for Counteraction, valamint a Beyond Bursting the Bubble – Russian A2AD in the Baltic Sea Region: Capabilities, Countermeasures, and Implications) azt vizsgálta, hogy a kalinyingrádi orosz exklávéba telepített A2/AD képességek hogyan hatnak a három balti NATO-tagállam védelmére, illetve a Balti-tenger szabad használatára. A magyar szerzők, alábbi írásukban bemutatják, elemzik és kiegészítik a tanulmánykötetek megállapításait. A cikk második része a lehetséges NATO ellenintézkedéseket tárgyalja az orosz A2/AD képességekkel szemben

Asymmetric Warfare : Conflict of the Past, the Present, and the Future : Conference Conclusions

IgenNe