A kőolaj szerepe a Perzsa-öböl kisállamaiban

A kőolaj olyan stratégiai ásványkincs, amely alapjaiban határozza meg az életet, hiszen az országok saját ellátásának szempontjából kiemelkedően fontos, főként a közlekedésben, továbbá a világpiacot is megrengetheti egy-egy árrobbanás. Mindemellett a kőolajban gazdag arab országok világgazdaságban betöltött szerepe dinamikus növekedést mutat. Így a tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szerepet tölt be a kőolaj a Perzsa-öböl kisállamaiban (Katar, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek). A felmerült kérdések megválaszolásához empirikus vizsgálatot végeztünk: korrelációszámítást használtunk annak meghatározására, hogy az Öböl-menti kisállamok kőolajexportja milyen kapcsolatban van egyes gazdasági és intézményi indikátorokkal. Az évek trendhatásának kiszűrése érdekében parciális korrelációt is számoltunk. Az empirikus vizsgálat során a gazdasági indikátorok (GDP/fő, GDP/fő olajexport nélkül, FDI, nemzetközi tartalékok) és a kőolajexport nagysága között szignifikáns együttmozgást találtunk, ugyanakkor az erősséget tekintve a lineáris korreláció erősebb együttmozgást mutatott, mint a parciális korreláció. Mindhárom ország esetén erős pozitív irányú kapcsolatot találtunk az egy főre eső GDP és a kőolajexport között. Ugyanakkor ezen érték az Emírségek esetében a legkevésbé erős, továbbá igaz ez a kőolajexport nemzetközi tartalékokkal és a kiáramló működőtőke befektetésekkel meghatározott korrelációjára is, vagyis a három ország közül az Emírségek gazdasága függ a legkevésbé a kőolajtól

A Kelet-afrikai Közösség belső kereskedelmére ható tényezők

Napjainkban a regionális integrációk egyre fontosabb szereplői a világgazdaságnak, így az integrációhoz való tartozás számos előnnyel járhat. Az afrikai kontinensen az integrációs kezdeményezések már a gyarmati korszak után megjelentek. A belső kereskedelem alakulása integrációnként más és más képet mutat, és a kontinens keleti és déli részén találhatók azok az integrációk, amelyek a belső kereskedelemben nagyobb aktivitást fejtenek ki, köztük a Kelet-afrikai Közösség is. A tanulmány a Kelet-afrikai Közösség tagországainak belső kereskedelmére ható tényezőket vizsgálja. A tényezők között kiemelt szerepet játszanak a külső források – a külföldi működőtőke-befektetések, a segélyek, a hazautalások –, illetve a belső kereskedelem áruszerkezetének alakulása, ami alapot adhat a további növekedéshez. A szakirodalmi áttekintés és a statisztikai vizsgálat rámutatott, hogy a külföldi működőtőke-befektetések jelenthetik a leghatékonyabb forrást a belső kereskedelem növeléséhez, amihez a régió tőkevonzó képességének pozitív változása is hozzájárult.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F21, F24, F35

The American Dream of Authentic Personhood: Homosexuality, Class, and the Normative Individual in U.S. Queer Male Impostor Films (1970-2009)

As a key discursive nodal point of abnormal personhood, the homosexual has been featured in an extensive stream of Hollywood movies from the early 1940s onwards. More specifically, since the end of the 1960s, a series of mainstream U.S. films have come out about queer fraudsters. Impostors assume an inauthentic identity or character, pretending to be someone else than they “really” are. They pass as members of a certain class or high-status professions as part of their criminal means for material gain and upward mobility. If they are, simultaneously, queer, this means that they operate from a closet (Sedgwick) that masks both illegitimate identity and queer sexuality, the latter predominantly conceptualized as abnormal sexuality for long, and discursively assigned successfully to a specific kind of person, the modern homosexual (Foucault). Through their role-playing in everyday and even intimate relationships, fraudsters violate the moral guideline of authenticity prevailing in Western modernity, i.e. that of being true to one’s own, unique self (Taylor 28), the realisation of a core self unhindered by societal forces (Kernis and Goldman 294). Authenticity is individualist and democratic in its setup, insofar as it prioritizes the autonomous individual over a conventional society, and posits an ultimate equality of all persons regardless of (ascribed or achieved) social status. Authenticity is easy to identify as an integral part of the founding national ethos of the US, the American Dream (Adams, cf. Hochschild), according to which success, prosperity, and happiness is achievable to every American through honest effort and hard work, made possible by an essentially egalitarian political, social, and economic system on which the US is supposedly founded. However, while the ideology of the Dream includes the valorization of the unique individual, the simultaneous centrality of achievement and upward mobility points towards an ethical tension between its individualism and materialism, between equality (of opportunity) as a principle and inequality as an outcome. The figure of the impostor embodies much of this tension between the ideal of the true self and that of success and upward mobility. I assume that the relevant stream of queer impostor films signifies a remarkable amount of libidinal investment on the part of U.S. culture in negotiating the relationship between homosexuality, class, authenticity, and as such, normative personhood in general. As extremely concentrated discursive matter on said concepts, such movies offer essential insight into the fluctuations of the moral imagery of (globalizing) US culture: What has homosexuality got to do with inauthenticity, illegitimate class/status identity, and criminality? How has the Homosexual been constructed as antithetical to the American national ethos, and later on perhaps, absolved of such charges? How and to what extent can the ideals of a non-hierarchical individual authenticity, on the one hand, and, on the other, the striving for conventional success and material comfort necessarily hierarchical in their outcome, be reconciled in the concept of the American Dream that wears the taglines of “equality” and “democracy”? Through exploring Something for Everyone (1970), Deathtrap (1982), Six Degrees of Separation (1993), The Talented Mr. Ripley (1999), and I Love You Phillip Morris (2009) as moral visions on normative personhood, sexuality, and class, my aim is to disentangle some of the inner tensions of, and negotiations around, individual authenticity as essential to the American Dream

Sap-specifikus fehérjekölcsönhatások azonosítása és szerepük a T-limfocita funkciókban = Identification of sap-specific protein interactions in T-cells and their role in T-cell function

A pályázat fő célkitűzése a SLAM (signaling limfocilymphocyte activation molecule) koreceptor molekula immunregulációs szerepének vizsgálata volt. A SAP (SLAM associated protein ) és az EAT-2 (Ewing Sarcoma Associated Transcript-2) szerepe a SLAM család receptorainak szignalizációs folyamataiban bizonyított. Kimutattuk, hogy a SAP és az EAT-2 molekula a Fyn molekulán kívül a Hck, az Lck a Lyn, és az Fgr kinázzal is képes kapcsolódni. Ezen interakciók nem az SH3, hanem a kináz domén kapcsolódásával jönnek létre. A src-családba tartozó kinázok aktivitásának szabályozása a kináz doménnel történő interakción keresztül eddig ismeretlen, így az általunk felfedezett interakciók egy új szabályozó mechanizmus megismeréséhez vezethetnek. Az aktivált dendritikus sejtek és T-sejtek felszínén expresszálódó SLAM receptor indukálta szignalizációs folyamatok modellezésére in vitro kísérleti rendszert állítottunk be és vizsgáltuk a SLAM szignalizáció CD40L- és/vagy LPS-aktivációra gyakorolt hatását dendritikus sejtekben. Kimutattuk, hogy a SLAM receptor homo-asszociációja általi szignalizáció gátolja dendritikus sejtek CD40ligandum-indukálta gyulladási citokin termelését. (IL-12, TNF-?, IL-6) és csökkenti a naív T-sejtek Th1 irányba történő differenciációját. Valószínűsíthető, hogy DS-T-sejt interakció során létrejövő SLAM homoasszociáció szerepet játszhat a autoimmun eredetű gyulladási folyamatok kialakulásának gátlásában vagy azok intenzitásának csökkentésében. | SLAM (Signaling Lymphocyte Activation Molecule, CD150) is a self-ligand receptor on the surface of activated T- and B-lymphocytes, macrophages and dendritic cells (DCs). Here we have examined the effect of SLAM signaling on dendritic cell functions. The single SH2-domain adaptors SAP (SLAM associated protein ) and EAT-2 (Ewing Sarcoma Associated Transcript-2) are major regulators of SLAM signaling. We found that SAP and EAT-2 interact with Src kinases including Hck, Lck, Lyn, and Fgr both in yeast and in transfected cell lines. Surprisingly, these interactions occur via the kinase domain rather than the SH3-domain of the kinase. The interaction of these adaptors with the kinase domain of Src kinases indicates that a novel pathway may exist to modulate the activity of Src-kinases. To examine the effect of SLAM signaling on CD40L and/or LPS induced dendritic cell functions we developed an in vitro model system. We found that SLAM-signaling strongly inhibited CD40L-induced production of IL-12, IL-6, TNF-?. LPS-induced IL-12 secretion, however, was not inhibited, rather increased by SLAM-engagement. Finally, CD40L-activated DCs affected by exposure to SLAM/SLAM engagement were impaired in their ability to induce differentiation of na?ve T lymphocytes into IFN-? producing Th1 effector cells. These findings implicate SLAM as a potent regulator of physiological or pathological inflammatory responses that may have an impact on the clinical management of autoimmune diseases

A kőolaj szerepe a Perzsa-öböl kisállamaiban

A kőolaj olyan stratégiai ásványkincs, amely alapjaiban határozza meg az életet, hiszen az országok saját ellátásának szempontjából kiemelkedően fontos, főként a közlekedésben, továbbá a világpiacot is megrengetheti egy-egy árrobbanás. Mindemellett a kőolajban gazdag arab országok világgazdaságban betöltött szerepe dinamikus növekedést mutat. Így a tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szerepet tölt be a kőolaj a Perzsa-öböl kisállamaiban (Katar, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek). A felmerült kérdések megválaszolásához empirikus vizsgálatot végeztünk: korrelációszámítást használtunk annak meghatározására, hogy az Öböl-menti kisállamok kőolajexportja milyen kapcsolatban van egyes gazdasági és intézményi indikátorokkal. Az évek trendhatásának kiszűrése érdekében parciális korrelációt is számoltunk. Az empirikus vizsgálat során a gazdasági indikátorok (GDP/fő, GDP/fő olajexport nélkül, FDI, nemzetközi tartalékok) és a kőolajexport nagysága között szignifikáns együttmozgást találtunk, ugyanakkor az erősséget tekintve a lineáris korreláció erősebb együttmozgást mutatott, mint a parciális korreláció. Mindhárom ország esetén erős pozitív irányú kapcsolatot találtunk az egy főre eső GDP és a kőolajexport között. Ugyanakkor ezen érték az Emírségek esetében a legkevésbé erős, továbbá igaz ez a kőolajexport nemzetközi tartalékokkal és a kiáramló működőtőke befektetésekkel meghatározott korrelációjára is, vagyis a három ország közül az Emírségek gazdasága függ a legkevésbé a kőolajtól